Fenomenológia ​és hermeneutika 0 csillagozás

Paul ​Ricoeur napjaink legjelentősebb filozófusai közé tartozik. A husserli fenomenológia egyik első francia híve és ismertetője volt, majd rendre jelentek meg önálló, iskolateremtő munkái (az akarat, a bűn, az idő és az elbeszélés stb. témakörökben), amelyek egyúttal azt is jelentették, hogy szerzőjük eltávolodott a klasszikus értelemben vett fenomenológiától és egyre inkább a hermeneutika egyik kezdeményező nagyja lett, Gadamerrel nagyjából egyidőben, ám másféle hangsúlyokkal.
Most megjelent alig félszáz (kis) oldalas traktátusa elsősorban azért rendkívül fontos mű, mert elvégzi benne a nagy leszámolást: állást foglal a hermeneutika mellett, a fenomenológia ellenében. Ha a kötet csak ezt a Ricoeur- értekezést tartalmazná, akkor is igen fontos kiadványként kellene értékelni. A műben azonban megtalálható Husserlnek az a tanulmánya is, amelyben mintegy összefoglalja – végsőkig kicsiszolva – fenomenológiájának lényegét. Ez a Husserl-szöveg is századunk legfontosabb filozófiai… (tovább)

Paul ​Ricoeur napjaink legjelentősebb filozófusai közé tartozik. A husserli fenomenológia egyik első francia híve és ismertetője volt, majd rendre jelentek meg önálló, iskolateremtő munkái (az akarat, a bűn, az idő és az elbeszélés stb. témakörökben), amelyek egyúttal azt is jelentették, hogy szerzőjük eltávolodott a klasszikus értelemben vett fenomenológiától és egyre inkább a hermeneutika egyik kezdeményező nagyja lett, Gadamerrel nagyjából egyidőben, ám másféle hangsúlyokkal.
Most megjelent alig félszáz (kis) oldalas traktátusa elsősorban azért rendkívül fontos mű, mert elvégzi benne a nagy leszámolást: állást foglal a hermeneutika mellett, a fenomenológia ellenében. Ha a kötet csak ezt a Ricoeur- értekezést tartalmazná, akkor is igen fontos kiadványként kellene értékelni. A műben azonban megtalálható Husserlnek az a tanulmánya is, amelyben mintegy összefoglalja – végsőkig kicsiszolva – fenomenológiájának lényegét. Ez a Husserl-szöveg is századunk legfontosabb filozófiai írásai közé tartozik, de ezúttal azért is igen jelentős a szerepeltetése, mert Ricoeur traktátusa elsősorban erre a Husserl-szövegre hivatkozik, fenomenológia és hermeneutika kontro-verziáját mintegy ennek ellenében dolgozza ki. A kötetben olvasható még egy igen fontos tanulmány is: a mű fordítója, összeállítója, Mezei Balázs ún. háttértanulmányt készített a Ricoeur- és Husserl-szövegek mellé. Ez a tanulmány önmagában is az újabb magyar filozófiai irodalom kis remekműve, ám ezúttal elsősorban azért fontos, mert megtudhatja belőle az olvasó, milyen kontextusban is helyezkednek el a korábbi Ricoeur- és Husserl-szövegek. A filozófiában némileg járatos olvasók számára jól érthetően vázolja fel Mezei Balázs mind a husserli fenomenológia világát (brentanoi, fichtei gyökereitől egészen heideggeri átformálásáig), mind a fenomenológia kialakulásának és szétágazásának problémakomplexusát, annak elsősorban persze ricoeuri, de persze gadameri és még újabb változatait is. Bekapcsolja e témakörbe a modern amerikai filozófiában is központi kérdésként szereplő megértés-megmagyarázás kontroverziát is. Maga ugyan a fenomenológia mellett foglal állást, ám a lényeg az, hogy a kötetben szereplő két klasszikus filozófiai szöveg mögé felvázolja a 20. század végének valószínűleg legjelentősebb filozófiai problémakomplexusát. – A kis kötet a legfontosabb filozófiai kiadványok közé tartozik, művelt olvasók széles körének érdemes melegen ajánlani.