Szenvedéssel ​formál a Mester 5 csillagozás

Olykor megdöbbenek, milyen jó könyveket találok a polcainkon. A vallásos irodalommal kapcsolatos házi könyvtárunkat még nagyszüleim gyarapították, éppen pár hónapja raktam rendet köztük. Nagyon sokszor sóvárgok valami után, amit magam sem tudok megmagyarázni, hogy mi lehet, csak annyit tudok, hogy minél jobban szeretném megismerni Istent, Jézust, és ezt az egészet, amit vallásnak neveznek. Tudás, ismeret, bizonyosság, üzenet, ezekkel tudnám körülírni azt, amit én keresek. Végignéztem azon a polcon, és megakadt a szemem ezen a köteten. Gondoltam, a tartalma alapján pont jó lesz, mert „elsősorban a betegeket, a magányosokat (ez lennék én), a gyászolókat, és az életuntakat szólítja meg”. Egyetlen este alatt elolvastam, mert annyira lekötött. Mikor a depresszió és rengeteg gond fojtogat, enyhülést hoz, ha ilyen könyvet olvashatok.

Az öngyilkosság nagyon sokszor átfut az agyamon, már egészen fiatal korom óta foglalkoztat, hogy ezt én meg fogom tenni, mert nem és nem bírom tovább… de még mindig itt vagyok. Sajnos vagy szerencsére, nem tudom. De volt egy mondat, ami józanítólag hatott rám. „Ha azonban elvetem magamtól az életemet, ha hívatlanul jelenek meg az örökkévalóság küszöbén, akkor Isten ezer kérdéséből egyre sem tudok felelni.”
Ezer és egy ok volt már eddig is, ami mindig megállított, most lett plusz egy. Jó dolog vigasztalást lelni a könyvekben. Ilyenkor örülök nagyon, hogy régen ennyi sok szép vallásos irodalom látott napvilágot, amit haszonnal forgathat az ember.

Van még egy fejezet, aminek nagyobb figyelmet szenteltem. Az öregkor olyasmi, amit én sosem akartam megélni. Most, hogy elolvastam ezt a könyvet, tudom, hogy ez is egy próbatétel, ami ki van szabva ránk… úgy van kitalálva a dolog, hogy a végére az ember belenyugodjon a halál gondolatába, vágyódjon a mennyei haza után, mert az út végére ért. Nincs már annyi ereje, mint fiatal korában, de van ideje elmélkedni, számot adni az életéről, és ha igazán, teljes szívéből hisz, akkor a halál neki csak egy röpke álom lesz, és utána újjáéled az új otthonában.
Nagyon szép elgondolás, csak én amiatt aggódok, hogy ha meg is élem, mit fogok látni, mikor visszagondolok a fiatalabb éveimre. Eléggé egy merengős könyv ez, nagyon nehéz kiszakadni belőle.:)

Még egy idézet, ami különösen megfogott a betegségekkel kapcsolatban. „A betegeknek be kell bizonyítaniok mind a látható, mind a láthatatlan világ előtt, hogy az ember nemcsak akkor szereti Istent, amikor jutalomra pályázik, nem csupán számító haszonélvezője kíván lenni ajándékozó Istenének. Minden korban voltak emberek, akik éppen akkor fordultak szeretetükkel Isten felé, amikor ő elvette tőlük egészségüket és földi boldogságukat, és akik engedték magukat engedelmessé, készségessé, alkalmassá és méltóvá tenni a szenvedésre.”
Minden betegség egy próbatétel, amit kellő hittel kellene kiállni, az írás szerint. Erre csak a nagyon elszánt, nagyon békés és nagyon Istent szerető emberek képesek, főleg, ha valaki gyógyíthatatlan beteg.
Mikor ilyen sorokat olvasok, nagyon rosszul érzem magam, mert tudom, hogy lehetne ezerszer és még ezerszer sokkal rosszabb, én pedig mégis hagyom, hogy eltöltsön a depresszió. Hiába kapálózok ellene, a Nap csak rövid időre süt ki, de utána megint elönt a lehangoltság.
Azt hiszem, még egy jópárszor át fogom lapozni ezt a könyvet, hátha annál nagyobb hatással lesz rám, minél többször olvasom.

Ajánlom azoknak, akik keresik Istent, és a lelki békéjüket. Ez a könyv tömény vigasztalás, bölcs gondolatokkal, telve szeretettel. Sokszor újra fogom még olvasni.

„Kövesd a napóra példáját!
Csak a derűs órákat számláld!”

Az első oldalakon amikor mindkét kezét-lábát amputált hívőről is szó volt, kissé megrettentem a könyvtől, hogy biztos depresszor lesz, valami bizarr megközelítéssel. De aztán egészen más hatást váltott ki. Nagyon olvasmányos könyv, közérthető levezetésekkel, 1-2 nap alatt ki lehet olvasni, és nem csak azért mert rövid, hanem mert nagyon érdekes, az a fajta könyv, amely olvastatja magát. Mindenkinek kiemelten ajánlom, aki nehéz kérdésekre ha nem is végleges, de biztosan annak közelében járó válaszokat akar kapni.