Paul Lowe (szerk.)

1001 ​fotó, amit látnod kell, mielőtt meghalsz 18 csillagozás

Paul Lowe (szerk.): 1001 fotó, amit látnod kell, mielőtt meghalsz

A ​fotográfia célja vajon a művészet, a dokumentálás, vagy mindkettő? A képeknek egyszerűen csak fel kellene fedniük a világot, amelyben élünk, vagy gondolkodásra, tettre, válaszra kellene ösztönözniük bennünket?

Az 1001 fotó, amit látnod kell, mielőtt meghalsz egy lenyűgöző és felbecsülhetetlen értékű útmutató a fotográfia történetéhez és gyakorlatához. A képek és a hozzájuk tartozó jegyzetek felölelik a művészet, a divat, a társadalom, a háború, a béke, a tudomány és a természet témáit.

Némelyik fotó több helyütt látható volt már, mások ismeretlenek lesznek, de közös bennük, hogy megindítóak, megdöbbentőek és egyben feltárják, mit jelent embernek lenni.

Ez a válogatás, amelyben az egyes fényképreprodukciók a készítési idejük szerinti sorrendben következnek, néhány lenyűgöző és váratlan összehasonlításra is lehetőséget adnak. A képek elkészítése mögötti kreatív folyamatot lényegre törő szövegek magyarázzák, beleértve egyes művek vizuális,… (tovább)

>!
GABO, Budapest, 2019
960 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634066262 · Fordította: Sárpátki Ádám, Beke Zsolt, Varga Bence, Czibik Márta, Gonda Éva, Takács Gábor
>!
GABO, Budapest, 2018
960 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634066262 · Fordította: Sárpátki Ádám, Beke Zsolt, Varga Bence, Czibik Márta, Gondáné Kaul Éva, Takács Gábor

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 5

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 31


Kiemelt értékelések

Molymacska P>!
Paul Lowe (szerk.): 1001 fotó, amit látnod kell, mielőtt meghalsz

A könyv úgy épül fel, hogy egy oldalon van egy vagy több fotó, majd egy szöveg mellé, magyarázatnak. A fotók időrendben vannak benne a könyvben, így jól látható a technológiai fejlődés is, az „elsők” és a folytatás, a tényleg érdekes képek is.
Túlzás lenne azt állítani, hogy ezt a könyvet olvastam, mert a legtöbb fotóhoz tartozó szöveget nem olvastam el. Nem érdekeltek az életrajzok, meg a történelmi események, én a fényképről szerettem volna valamit tudni, nem minden másról. Minden másról viszont inkább volt szó a könyvben, így csak a tényleg érdekes képek alatti aláírást olvastam el (ahol megtudtam, hogy egyes képekért macskákat dobáltak és mint lelkes macskaszerető és állatvédő, nem tetszésemet fejezem ki spoiler

Alapvetően a fényképeket több kategóriára osztanám, és úgy mondanék néhány szót róluk:

1. Az elsők: ezek azok a képek, amik történelmileg tényleg nagyon érdekesek. Az első fénykép. Az első színes kép. Az első szelfi. Sajnos vagy nem sajnos, de az elsőzést ebben a kötetben eléggé túlhúzták, és már olyan elsők voltak, hogy az első háborús kép xy helyen, és már azt vártam, hogy legyen egy „az első csak almákat tartalmazó gyümölcstál” kép is (de erre nem került sor ellenben van tényleg olyan első, hogy első gyümölcstál :D ) Néha pedig azt éreztem, hogy a kép igazából nem is jó (vagy nem kiemelkedő, hogy mindenki számára látható legyen), csak valamiben az első volt, és emiatt lett kirakva. Ha fontos első dolog lenne, megértettem volna, de sok elsőzés nekem már tényleg semmit sem jelentett.

2. Művészeti képek: Én botor, azt hittem, ez lesz a könyvben a lényeg, de valójában nagyon nagyot tévedtem. Az alapvetően művészeti képek elnyomásban voltak, nagyon kevés volt, számomra legalábbis mindenképpen. Ellenben a művészeti képeket nagyon tudtam értékelni, elemezni, látni benne az újítást, és elgondolkozni a fontosságáról.

3. Technológiai fejlődés a fotókon keresztül: itt nem a fotóművészet fejlődésére gondolok, hanem a tudományban lévő hasznára. nagyon érdekesek voltak, hiszen ezeket a képeket már (ha valaki figyelt az iskolában) biztosan látta legalább egyszer, de mégis nagyon jó volt, hogy kiemelték, megmutatták, a kép miért fontos, és kicsit a könyvben is elemezni tudtuk a helyzetet. Különleges, hogy nem csak csillagászati, fizikai képek kerültek be a válogatásokba, hanem más tudományterület fontos képei is.

4. Történelmi: Úgy éreztem, hogy ezek a képek (főleg egyes korszakokat) elöntik a könyveket, és ha fele ennyi lenne is sok lenne. Nem akarok tippelgetni, de valószínűnek tartom, hogy a könyv felét ilyen képek tették ki. Ami egyrészről jó, hiszen történelmi eseményeket láthatunk, másrészről viszont olyan… meh. Látjuk a történelmi eseményeket, az utána (vagy közben) keletkezett problémákat, úgy érezzük, ezek a képek a world press foto kiállítás alapjai, mégsincs igazán hatásuk, ha egymás után tíz háborús menekült képet látunk. A történelmi fotóknak mondjuk a 10%-a szerintem tényleg fontos, amit a könyv megmutatott és valamilyen szinten úttörő (akár abban, hogy különböző kontinensek háborúját mutatja meg), de a többi számomra „felesleges” (nyilván nem felesleges, de nem ebbe a könyvbe illő) kép, amelyet akár más kategóriájú képek is kiadhattak volna (pl művészetiek).

5. Szocio képek: ezek nagyon hasonlítanak a történelmi képekre, de alapvetően nem történelmi fontossága van, hanem hogy egy területnek/nemzetnek/népcsoportnak lássuk az életét. Szintén WPP előképeként jelenik meg, és nagyon változatos, mi az, amit megmutat egy-egy kép. Van ami érdekes, mert egy nemzet különleges hagyományait mutatja meg, máskor viszont nagyon az érzelmekre játszik. A huszadik közel-keleti kis népcsoportnak az éhező gyerekei már kicsit túl sok ahhoz képest, hogy mutathatna nem is tudom, valami változatosabb, érdekesebb képeket is (akár a középosztályokról, vagy a felső tízezer életképéről)

6. Portré/Tájkép: Azt hinné az ember, hogy csak az elején, a fotóművészet kezdetekor volt fontos a portré illetve a tájképek fotózása, de nagyon sok későbbi korszakban is vissza-visszatérnek az alapokhoz. Az elején nagyon érdekes volt, későbbiekben pedig nagyon fotófüggő, hiszen volt, amely tényleg nagy dolgokat fejezett ki, vagy ismertté vált, de van, amely csak… egy szimpla portré és semmi más.

7. Sportesemények: Érdekes volt látni a különféle sporteseményeket, és hogy mennyire fontosnak tartja a könyv az alapvető sportok bemutatását, és mennyire az alapműveltség része egy-egy fontos sportesemény. Érdekesek voltak, még úgy is, hogy nem igazán vagyok a sporttért elragadtatva.

8. Filmből készült képek: Amikor megindult a filmkészítés, akkor beindult a filmből készült képek is. Főleg a vége felé tobzódott ez a kategória, és bár alapvetően nem rossz, de kicsit furcsa volt számomra. Mármint van olyan könyv, hogy 1001 film, emiatt nem értettem, hogy miért kell ennyire belekeverni a filmet a fényképek világába. Itt is a kevesebb több lett volna, de alapvetően jó képek voltak, élveztem őket.

9. Eseményképek és minden egyéb: Eseményekről készült képek, vagy olyan képek, amelyek sehova sem sorolhatók be. Nagyon érdekesek voltak, a különleges, egyedi képeket nagyon szerettem.

Ez a könyv egy laikusnak, aki nem foglalkozik a fényképekkel, kicsit túl tömény, és kicsit túlságosan furcsa. Ahogy többször írtam, én művészeti képeket vártam, de valahogy azt nem kaptam meg, míg mondjuk az elsőzés is túlságosan sok volt (egy fotóművésznek meg kevés).
Nagyon ajánlom ezt a könyvet, mert tényleg érdekes, de közben csak mértékkel. Ha valaki túl gyorsan (mint én) végigszalad a képeken, lehet több negatív érzés halmozódik fel benne, mint pozitív.

berg>!
Paul Lowe (szerk.): 1001 fotó, amit látnod kell, mielőtt meghalsz

Nehezen haladtam vele, mert a fordítás gyatra. Fotó, vazze, globális nyelv. Pont ebben nem olyan nagyok a kulturális távolságok, elvileg… Lefordítani sem tudunk egy ilyet, nemhogy megírni. Kezdem azt gondolni, hogy nem anyagi akadályról van szó. Elkeserítő, tényleg, és baromi bosszantó.
A kicsit közönyös szakmaiság ütközik a képek drámaiságával, ami mellett kívülállónak éreztem magam. Számomra a legrégebbiek és a sajtófotók voltak érdekesek, de a könyvben ezen kívül még sokféle alműfajra van példa. A nyomdai előállítása is szép.

RandomSky>!
Paul Lowe (szerk.): 1001 fotó, amit látnod kell, mielőtt meghalsz

Ez a vaskos kötet nem kimondottan a fotográfia történetét mutatja be, mert a legfontosabb fotósoktól sem került be minden korszakalkotó kép, és a technika fejlődéséről is legfeljebb szóban mesél, az eszközöket nem látjuk, de a velük készült képeket igen. A Joseph Nicéphore Niépce által készített legelső fotográfiától 1826-ból, napjaink fontos és ikonikus felvételeiig hatalmas ívet jár be a könyv, és igyekszik épp úgy bemutatni azon képeket, amelyek a technikát vitték előbbre, mint azokat, amelyek akár a művészi, akár az alkalmazott fotográfiában maradandót jelentettek. Bár a viszonylag tömör leírások nem teszik lehetővé az egyes fotók mélyreható elemzését, elég világosak és követhetőek ahhoz, hogy megértsük, hogy „ezen meg mit kell nézni”. Emellett azonban a könyv az emberiség utóbbi majd’ két évszázadának a krónikája is, hiszen számtalan történelmi eseményről látható benne fénykép.
Bővebben: http://ekultura.hu/2019/12/23/paul-lowe-szerk-1001-foto…

attatoth P>!
Paul Lowe (szerk.): 1001 fotó, amit látnod kell, mielőtt meghalsz

Kár volt ilyen bombasztikus címet adni ennek az albumnak. Úgy álltam neki, hogy ebben majd csupa fantasztikus felvételt fogok látni. Túl nagyok nagyok voltak az elvárásaim, azt hittem csak esztétikailag kiemelkedő képek lesznek benne. Hamar rájöttem, hogy nem csak a szépségük, művészi értékük alapján válogatták be a fotókat, hanem történelmi, társadalmi jelentőségük alapján is, illetve a fotózás fejlődésében jelentősnek tartott képeket is beletettek. Persze erősen szubjektív, hogy kinek mi tetszik, én mindenesetre 100-150 képet simán kihagytam volna. Vannak fotók amik túl kis méretűek, ahhoz, hogy igazán jól megnézhessük őket. Az egyes képekhez tartozó szövegekben a képről írt rövid ismertetés mellett a fotós munkásságát is bemutatják pár mondatban. Ezeket több szerző készítette, ami néha fölösleges ismétléshez vezetett, így volt olyan fényképész akit 3 képénél háromszor is bemutattak. A képek nagyjából időrendi sorrendben vannak. Ez a „nagyjából” engem zavart, mert volt, hogy összetartozó eseményekben a korábbi esemény a későbbi után oldalakkal tűnt fel. Vagy épp egy bűntényhez kapcsolódó, szorosan összetartozó két fotó közé jó pár másik ékelődött (igazából az utóbbi kép szerintem teljesen fölösleges volt). Az elvont művészetért nem rajongok, de hát mindenki mást szeret, ugyanakkor az olyan képeket ahol pár sor van írva egy papírra, vagy egy „művész” cigaretta reklámot újrafotózva alkot „művészi értéket”, nos, azokat egyáltalán nem tartom egy ilyen „szuperfontos” válogatásba valónak. A szöveg fontos, mert gyakran épp arra mutat rá, hogy néha mennyire megtévesztőek a fotók, akár a valóságos történet, esemény ellentétét is sugallhatják. Pár fotónál viszont pont azt éreztem, hogy a kép és magyarázata is megtévesztő. Sajnos a képaláírások viszonylag gyakran mai szemléletet, mai társadalmi kérdéseket próbálnak beletuszkolni régi képekbe. A szövegek egy része pedig valami művészieskedő lila ködbe vész. A fordítás többször is döcögősre sikeredett. Végezetül az érzékenyebb olvasókra tekintettel megjegyezném, hogy megrázó, véres és elborzasztó képek is vannak benne.

Jucundus P>!
Paul Lowe (szerk.): 1001 fotó, amit látnod kell, mielőtt meghalsz

Nélkülözhetetlen, ha meg akarod tanulni, mi a jó fotó és mit „kell látni” egy képen. Engem hetekre elvarázsolt, ahogy végighaladtam vele a fotózás történetén. A háborús és gyarmati felvételeket gyereknek ne mutassuk meg! Pár hiperpíszí fotót is kihagynék. A magyarázó szövegek informatívak, sokat hozzátesznek a képekhez. Sajnos a fordítás pocsék, zötyögős, magyartalan. Tárgyi tévedések és értelmetlen mondatok is előfordulnak.


Népszerű idézetek

Jucundus P>!

A kép maga mindig talány; megköveteli, hogy megfogalmazzuk, amit tényleg mutat. – Diane Dufour

171. oldal

virrasztó>!

Az vagyok, amivé születésemtől kezdve a körülmények tettek, melyekre kevés vagy semmilyen hatásom nem lehetett. – Francis Frith

63. oldal

Kapcsolódó szócikkek: sors

Hasonló könyvek címkék alapján

Szenteczki Csaba: A nyomtatott grafika története és technikái
Gyenes Zsolt: Fotóművészeti stílusok
Radics Márk: Vásárhely könyv
Arie Van De Lemme: Art Déco 1920–1940
Christopher Dell: Szörnyek könyve avagy a képzelet állatkertje
Inkey Tibor: Egy fényképész visszaemlékezései
Mary Warner Marien: A fotográfia nagykönyve
Szarka Klára – Fejér Zoltán: Fotótörténet
Géczi Zoltán: Fotók, amelyek megváltoztatták az évszázadot