A ​nagyhatalmak tündöklése és bukása 11 csillagozás

Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000
Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása

Paul Kennedy – angol történész, a Yale Egyetem professzora – azóta világhírűvé vált nagyszabású összefoglaló műve az 1989. évi Frankfurti Könyvvásár egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó bestsellerének számított, amelyet – koncepciójának eredetisége miatt – kritikusai szívesen hasonlítanak a nagy előd, Arnold Toynbee munkáihoz.
A szerző a XVI. század közepétől 2000-ig követi nyomon az erőviszonyok változásait az egyes országokon belül és a nemzetközi kapcsolatokban. Bemutatja a nagyhatalmak fölemelkedésének, valamint hanyatlásának okait és körülményeit, különös tekintettel a háborúkra és a gazdasági szférában végbement változásokra. Nagy fontosságot tulajdonít a gazdaság és a stratégia közötti kölcsönhatásoknak, és a katonai konfliktusokat a gazdasági változások összefüggésében vizsgálja. A történeti anyagot lenyűgöző biztonsággal kezeli, ami imponáló teljesítmény, hiszen úgy látszik, minden, a tárggyal kapcsolatos művet elolvasott.

Eredeti megjelenés éve: 1989

>!
Akadémiai, Budapest, 1992
638 oldal · ISBN: 9630560763 · Fordította: Bojtár Péter, Csillag Gábor, Varga Zsuzsanna

Enciklopédia 17

Helyszínek népszerűség szerint

Japán


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 41

Kívánságlistára tette 50

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Hanging_Moss_9102>!
Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása

Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000

Paul Kennedy arra keresi a választ, hogy van-e összefüggés a nagyhatalmak felemelkedésében, gazdasági és technológiai dimenziók tekintetében. Tehát amelyik nagyhatalomnak kedvező a geostratégiai helyzete és ezt ki is aknázza, az előbb utóbb gazdaságilag erős lesz, s az erős gazdaság értelemszerűen erős haderőt biztosít. Ezen logika szerint halad végig az elmúlt 500 éven, s elemzi a korszak jelentősebb birodalmait, így a spanyolét, a britét, később az oroszét és amerikaiét. Az nyer hosszú távon, aki több erőforrással rendelkezik, kedvezőbb helyzetben várja ellenfeleit. Kennedy egyébként rámutat, hogy milyen komoly erőt képvizelt Németország a két világháború idején, különösen az elsőben. Mit is takar a geopolitika? Földrajz, földrajzi adottságok, elhelyezkedés, adott ország erőforrásai és fejlettségi szintje szomszédjaihoz képest, mezőgazdasága, ipara, technológiai fejlettsége, éghajlat, demográfia, nyersanyagok, méret, szövetségi rendszer léte és persze a gazdasági termelékenység adatai.
Nagyon jó könyv, de nem túl olvasmányos. Élvezettel olvastam, a témájában örök klasszikus. Amit kiemelnék, az a rengeteg táblázat adott ország gazdasági mutatóival. Térképek is voltak bőven, ahogy jó néhány idézet is. Látszik, hogy alaposan a téma szakértője.
Összegezve, egy fontos könyvről van szó, amelyet illene minden 20. század iránt érdeklődő közgazdásznak, történésznek, politológusnak elolvasnia. 1945-ig az elemzés briliáns.

Daynash72>!
Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása

Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000

Vannak az „amit tudni akartál, de soha nem merted megkérdezni” típusú könyvek, ez viszont sokkal jobb azoknál, az olcsó cím talán ez lehetne: „amit érteni akartál, de soha nem merted átgondolni”. Semmi olyan új információt nem nyújt, amit ne olvashattál volna valahol máshol, de mégis, teljesen új oldalát világítja meg a témának. Sokunkban – bennem is – sokáig megvolt az a tévképzet (önáltatás? önbecsapás?), hogy a világrend egyfajta Mordor meg Középfölde vetélkedése, ahol jók és gonoszok feszülnek egymásnak a fejünk felett a lelkeinkért. (18 év szocializmusban leélt év után ez nem is csoda.) Hát kérem, nem ez a helyzet. Ami vezérli a nagyhatalmak politikusainak ténykedését, az szimplán az érdek. Államérdek. Gazdasági, katonai, geopolitikai, nemzeti érdek, de érdek. (És hozzáteszem, mi polgárok örüljünk, ha politikusaink felismerik a közös (állam)érdekeinket, és tényleg aszerint járnak el, nem a saját, egyéni érdekeik alapján.) Az a szó (akár ragozott alakban), hogy erkölcsös, etika, etikus, egyszer sem fordul elő a 640 oldalon, az „erkölcsi”, az ugyan 8-szor megvan, de csak a tartás, vonzerő, okok, előny jelzőjeként, soha nem az értékekre vonatkoztatva. Az viszont, hogy agresszió/agresszív, 32-szer, „támad” 230 alkalommal, a „védekez” szótő viszont ragozott alakjaiban is csak 21-szer. Az esetleg humorosnak tűnő statisztika viszont mély igazságot takar: el kell vetnünk államoknak, kormányoknak, politikusoknak a Jó és Rossz hagyományos jelentése alapján történő jellemzését, felosztását. Egyszerűen túlélésre (dominanciára, világhatalomra) játszó államok vannak, és ha ehhez piacgazdaság kell, ahhoz folyamodnak, ha meg atombomba, akkor meg ahhoz. (Az értelmesebbje fordult a piacgazdasághoz, a butusok (tömeggyilkosok?) „kommunizmus” nevű vágyálmokat kergettek.) Persze felhördülhetnek az idealizmus gyermekbetegségében szenvedő kollégáink, ez erkölcsi relativizmus, az értékek átértékelése, azoknak egyrészt Palmerston bon mot-ját idézném ("az Egyesült Királyságnak vannak ugyan állandó érdekei, de állandó szövetségesei nem"), másrészt emlékeztetőül néhány történelmi helyszín: Drezda, Hamburg, Hiroshima, Vietnám, Afganisztán, Grenada, Libanon, Gáza, Bucsa. Hozzátehetném persze, hogy Auschwitz meg Katyn, de ki a búbánat próbálná erkölcsösnek nevezni Hitlert vagy Sztálint? Ők soha nem is pályáztak a címre.

A másik nagy érdeme a könyvnek, hogy részletes elemzését adja a világ pénzügyi történetének és az államháztartások fiskális hatásainak a mindennapi történésekre. A nagyhatalmaknak katonák kellenek, ahhoz meg pénz, a pénzhez termelés és kereskedelem, ahhoz vállalkozók vagy állami tervezés, amögött meg ideológiák trónolnak. Talán az erkölcs helyett a politikai ideológia lehetne az egyetlen esélyes, ami pályázhatna a Végső Mozgató pozíciójára, de mára kiderült, nincs már politikai ideológia sem: a különbség a gazdaságszervezés különbségeiben rejlik, minden más csak rizsa.

A harmadik érdeme a könyvnek a végig következetesen fenntartott távolságtartás mindkét fő ideológiától. Nem áll ki államok vagy politikai kurzusok mellett, nem kárhoztatja egyik oldalt sem, nem él hatásvadász történelmi példákkal (nem úgy, ahogy én tettem kicsit feljebb), viszont az általam eddig olvasott legjobb összefoglalását adja az első világháborúnak (mindössze 18 oldalon), a nagy világválságnak és a hidegháború gazdaságtörténetének. Ha érteni akarod, mi az az aranyalap, lebegtetett dollár, eurodollár, olajdollár, itt a helyed.
Ha én írtam volna a könyvet, a hátsó borítóra rátettem volna Billy Joel örökbecsű dalszövegét (We Didn’t Start the Fire), megfricskázva az egyébként komoly témát és kikacsintva a XX. század végét döntően meghatározó popkultúrára. Bemásolnám ide is, de így is túl sokáig f…tam a szót, de aki idáig elért, megérdemli, hogy megismerje a világ egyik legjobb zenéjét: https://www.youtube.com/watch…
Harminc éve vettem a könyvet, elsőéves egyetemistaként, hogy fújja nekem új idők új dalait, aztán még annyit se érdemelt, hogy beleolvassak (pedig a javamra vált volna), most kotorta elő a feleségem a radiátor mögül. Hiába, kincsek bújnak a porban. 1992-ben a könyv 790 forintba került, (akkor még nem volt ám fix 25% a netről), a fél gulyás a fél főzelék fél fasírttal 50 ft volt az önkiben, mai áron tehát kb 15 000 forint lenne az ára. Az utolsó forintig megérte, ha jól látom, a Moly-on is ennyiért árulják.
Van, ami megőrzi az értékét.

zsofi017>!
Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása

Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000

Elég nehezen szenvedtem magam végig ezen ahhoz képest, hogy amúgy nagyon jó könyv. Gazdaságföldrajz órán volt ajánlott irodalom. Amúgy nagyon részletes, talán emiatt sem olyan barátságos, de attól még jó könyv. Csak hát na… hosszú.


Népszerű idézetek

Hanging_Moss_9102>!

Napóleon:
„Hatalmam dicsőségemtől függ, dicsőségem pedig győzelmeimtől. Hatalmam lehanyatlik, ha nem táplálom újabb dicső tettekkel és újabb győzelmekkel. A hódítás tett azzá, ami vagyok, és csakis a hódítás tehet képessé, hogy hatalmamat megtartsam.”

Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000

Molnár_Gyula>!

Bár a francia hírszerzés igen sok információt szolgáltatott a németekről, ezzel nem sokat törődtek. A sikeres német fejlesztési tevékenység ellenére a franciák nem bíztak a páncélos-hadműveletek hatékonyságában, és hiába kapta meg Guderian Achtung, Panzer! [Figyelem, páncélos!] című könyvének francia fordítását minden alakulat könyvtára, azt senki sem olvasta el.

6. A kétpólusú világ kialakulása és a "középhatalmak" válsága" 1919-1942. 295. oldal (Akadémiai, 1992)

Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000

Hanging_Moss_9102>!

Érdemes megjegyeznünk, hogy a partraszállás napján (1944. június 6.) nyugaton 319 német repülőgép állt szemben 12 837 szövetséges géppel. Clausewitz kifejezése kissé kiforgatva, a kardvívás művészete ügyességet és tapasztalatot követel, de mindez hiábavaló, ha kifogy a kardkészlet. A „fegyverkovácsok csatájában” pedig nyilvánvalóan a szövetségesek voltak fölényben.

Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000

Hanging_Moss_9102>!

Bethmann-Hollweg kancellár, 1914 júliusa:
„Mindenkit kivívtunk, mindenkinek útjába kerültünk, miközben valójában senkit sem gyengítettünk meg.”

Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000

Molnár_Gyula>!

Az 1945-öt követő néhány évben Japán lerombolt, megszállt ország volt, amely nagymértékben függött az amerikai segítségtől. 1950-ben azonban nagyot változott a széljárás, és ironikusan azt is mondhatnánk, hogy a koreai háború miatt nagymértékben megnőtt amerikai védelmi kiadások ösztönzően hatottak Japán exportorientált vállalataira. A Toyota például már csaknem csődbe ment, amikor az USA védelmi minisztériuma az első teherautó-rendeléssel megmentette, és a többi cégen is hasonló megrendelések segítettek.

7. Stabilitás és változás a kétpólusú világban, 1943-1980. 393. oldal (Akadémiai, 1992)

Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000

Kapcsolódó szócikkek: 1950 · Japán · Toyota
Molnár_Gyula>!

Valóban megérte-e folyvást azzal próbálkozni, hogy néhány millió ellenszegülő németalföldit ellenőrizzenek egy messzire nyúló közlekedési útvonal távoli végén, ráadásul ilyen horribilis költségek árán? Miért nem hagyják – ahogy ezt a túladóztatott kasztíliai cortes képviselői ravaszul megfogalmazták – a lázadókat saját eretnekségükben megrohadni? Az isteni büntetést úgysem kerülhetik el, és Spanyolországnak sem kellene tovább hordoznia a terheket.

2. Habsburg-kísérlet a hatalom megszerzésére, 1519-1659. 49. oldal (Akadémiai, 1992)

Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000

Kapcsolódó szócikkek: eretnekség
Hanging_Moss_9102>!

Gorbacsov 1986. évi pártkongresszusi beszéde:
„Az 1970-es években növekedni kezdtek a gazdasági nehézségek, és látványosan csökkent a gazdasági növekedési ráta.
…Nagy az elmaradottság a műszaki tudományok, az olaj-és szénbányászat, az elektronikai ipar, a vastartalmú fémek és vegyi anyagok terén is. Sem a hatékonyság mutatóinak, sem az emberek életszínvonalának javítására irányuló céljainkat nem tudtuk teljesíteni.”

Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000

Kapcsolódó szócikkek: 1986
Hanging_Moss_9102>!

Winston Churchill az USA hadba lépéséről:
„Hitler sorsa megpecsételődött. Ami a japánokat illeti, őket a földbe fogjuk döngölni. A többi csupán a túlerő megfelelő alkalmazásának kérdése.”

Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000

Daynash72>!

Akárhogyan értékeljük is a Szovjetunió pillanatnyi katonai erejét, az a kilátás, hogy a XXII. század elejére a világ nagy termelési központjai között csupán a negyedik vagy ötödik helyet foglalhatja el, a hatalmi pozíció hosszú távú kilátásai szempontjából aggodalomra kell hogy késztesse a szovjet vezetést.
Ez nem azt jelenti, hogy a Szovjetunió közel áll az összeomláshoz, de azt sem, hogy az ország földöntúli hatalommal rendelkezik. Azt viszont igen, hogy nehéz választások előtt áll. … Hatalmas katonai ereje nélkül keveset számít a világban, katonai erejével együtt viszont másokban kelt fenyegetettséget, és rontja saját gazdasági kilátásait. Félelmetes dílemma ez.
Ez az öröm aligha lesz üröm nélküli a Nyugat számára, hiszen a szovjet állam
tulajdonságainak vagy hagyományainak egyike sem sugallja azt, hogy birodalmának hanyatlását valaha is elegánsan elfogadná. Végigtekintve a történelmen, egyetlen túlnövekedett, soknemzetiségű birodalom – az ottomán, a spanyol, a napóleoni, a brit – sem tért vissza saját etnikai magjához mindaddig, amíg le nem győzték valamilyen nagyhatalmi háborúban, vagy amíg (mint az angolok esetében 1945 után) annyira el nem gyengítette egy háború, hogy politikailag már nem tudta elkerülni a birodalmi visszavonulást. Azoknak, akik most a Szovjetunió jelenlegi nehézségein örvendeznek, vagy akik alig várják a birodalom összeomlását, nem ártana emlékezniük arra, hogy ezekért az átalakulásokért általában igen nagy árat kell fizetni, és hogy egy ilyen folyamat nem mindig látható előre.

483. oldal - Döbbenetes jóslat 1986-ból. Az Oroszországot gyengítő háború már folyik, aminek valószínűleg összeomlás, de legalábbis birodalmi visszavonulás lesz a vége. Ezért viszont nagy árat fogunk fizetni, a folyamat pedig nem látható előre.

Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000

Daynash72>!

Tágabb értelemben azonban a protekcionista érzelem fellángolása a mindeddig megkérdőjelezhetetlen amerikai ipari felsőbbrendűség hanyatlásának is jele. A Viktória-kor közepe táján élt angolokhoz hasonlóan, az 1945 utáni amerikaiak is a szabad kereskedelmet és a nyílt versenyt pártfogolták, nemcsak azért, mert úgy gondolták, hogy a világméretű kereskedelem és prosperitás megsokszorozódik ebben a folyamatban, hanem
mert tudták, hogy ők a legesélyesebbek arra, hogy nyerjenek a protekcionizmus
feladásán. Negyven év elmúltával, amikor már csökkent ez a bizakodás, a közvélemény előreláthatóan a hazai piacot és a hazai termelőket fogja védeni.

494. oldal - Az Egyesült Államok: a ,,legnagyobb hatalom" relatív hanyatlásának problémája - Érdekvezérelt szabadkereskedelem = amíg érdekem, addig szabad

Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Henry Kissinger: Diplomácia
François Demay – Yves Garnier (szerk.): Larousse enciklopédia – Memo
Kiss Álmos Péter – Besenyő János – Resperger István: Szomália
Besenyő János – Miletics Péter: Egyiptom
Besenyő János – Miletics Péter: Mali
Anderle Ádám: Latin-Amerika története
H. M. Hvosztov – L. I. Zubok: A legújabb kor története
John Lukacs: Az Egyesült Államok 20. századi története
Besenyő János – Miletics Péter: Marokkó és Nyugat-Szahara
Hettyey András: Hegemónia helyett