Föl ​a fejjel! 75% 29 csillagozás

Föl a fejjel, hiszen egyetlen vagy a magad műfajában!

64. oldal (Park, 2007)

1. Mindig mi borítjuk ki magunkat, nem más.

111. oldal (Park, 2007)

Lelki békénk érdekében a szemléletünket kell megváltoztatnunk, nem az arcszeszünket.

133. oldal (Park, 2007)

Ne hidd, hogy kisebbrendűségi érzésed magától elmúlik. Ha nem teszel ellene, egész életeden át elkísér. Lehet, hogy egy nap elégedett vagy a megjelenéseddel, ám egyszer csak feltűnik egy vonzóbb valaki, s a kisebbrendűségi érzésed azonnal itt van újra. Ha úgy érzed, senki vagy, még a legelemibb érdekeidért sem mersz kiállni.
[…]
Minden bizonnyal elrontod a házasságodat, mert nincs elég önbizalmad, hogy megkeresd a hozzád megfelelő partnert. A kisebbrendűségi érzéssel küzdő emberek vonzzák egymást. A kisebbrendűségi érzés mindenre kihat, meghatározza egész életedet: hogy milyen munkát kapsz, főnök leszel-e vagy beosztott maradsz, kérsz-e fizetésemelést, hagyod-e, hogy az emberek eléd álljanak a mozipénztár előtt a sorban, hogy közkedveltségnek örvendsz, vagy elkerülnek.
Ahogyan magadat értékeled, az megszabja az emberekhez való viszonyodat ugyanúgy, mint azt, hogyan fogadod a jó és balszerencsét. Azok, aki nem ítélkeznek folyton önmaguk felett, szívesen és természetesen veszik a bókokat. Akik nincsenek kibékülve önmagukkal, ilyenkor mindig zavarba jönnek. Úgy érzik nem érdemlik meg a dicséretet.

28-29. oldal (Park, 2007)

A függő személyiség sosem kezdeményez: megvárja, hogy ezt megtegye más.

31. oldal (Park, 2007)

…az ok, amely miatt mások tekintetét kerülik, az, hogy félnek: átlátnak rajtuk, meglátják minden hibájukat és gyengéjüket.

12. oldal (Park, 2007)

Aki bízik önmagában, elfogadja a lehetőséget, hogy a kritika jogos lehet. S ha valóban az, miért ne fogadjuk jó szívvel a tanácsot? Amikor kritika ér, a legjobb mérlegelni: vajon helytálló-e a bírálat vagy sem.

17. oldal (Park, 2007)

Sokan azért kétségbeejtően magányosak, mert félnek megkockáztatni, hogy esetleg visszautasítják őket, s még a telefont sem merik felvenni, hogy megbeszéljenek egy randevút. Ha el is mennek egy bulira, sosem vágnak át a termen, hogy táncra kérjenek valakit. Van, aki inkább otthon gubbaszt és sosem hívja meg még a barátait sem, csupán azért, nehogy kitegye magát annak a rettenetes és elviselhetetlennek vélt fájdalomnak, amit számára a visszautasítás jelent.

88-89. oldal (Park, 2007)

Az igazi szépség titka, hogy elfogadod önmagad. Ez csupán tőled függ.

86. oldal (Park, 2007)

Egyetlen módja van annak, hogy mit tegyél, ha szabadulni akarsz a kisebbrendűség érzésétől, önmagad alábecsülésétől, az önbizalom gyötrő hiányától: ne minősíts! Se magadat, de másokat.

45. oldal (Park, 2007)