Te ​meg én 64 csillagozás

Paul Géraldy: Te meg én Paul Géraldy: Te meg én Paul Géraldy: Te meg én Paul Géraldy: Te meg én Paul Géraldy: Te meg én Paul Géraldy: Te meg én

Paul Géraldy francia költő 1885. március 5-én született Párizsban Géraldy Le Fevre néven, és 1983. március 10-én halt meg. Te meg Én című kötetét még huszonnyolcadik születésnapja előtt adta közre, amely annak ellenére, hogy verseskötet, rendkívül népszerű lett. Egyesek szerint sikerének titka az volt, hogy „a szerelem mindenki által megélt fázisairól póztalan, csevegő stílusban volt bátorsága vallani.”

Eredeti cím: Toi et moi

Eredeti megjelenés éve: 1913

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Szép versek, szép köntösben General Press · Kosztolányi válogatott műfordításai Szépirodalmi · Kis Remekművek Könyvtára Révai

>!
General Press, Budapest, 2008
64 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636430863 · Fordította: Kosztolányi Dezső
>!
General Press, Budapest, 1999
70 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639076235
>!
Helikon, Budapest, 1991
64 oldal · keménytáblás · ISBN: 963207646x · Fordította: Kosztolányi Dezső

6 további kiadás


Kedvencelte 5

Most olvassa 1

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

Judyt IP>!
Paul Géraldy: Te meg én

Ritkán olvasok verseket. Viszont szeretem írni őket.
Bevallom Paul Géraldy verseiben olykor kerestem a ritmust. Bár ezt betudhatom annak is, hogy nem vagyok éppen kipihenve, de amikor megtaláltam, fergeteges volt. Csodaszép mondanivalója van verseinek.
Máskor is olvasom majd, hogy Te meg én :)

>!
General Press, Budapest, 2008
64 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636430863 · Fordította: Kosztolányi Dezső
worsi P>!
Paul Géraldy: Te meg én

Akkor találkoztam először ezzel a könyvvel, mikor valaki egymás után ötször föltette a Molyra, de mindig máshogy, pedig már régen fenn volt. Aztán másodszor akkor, mikor a szomszédok kiselejteztek egy csomó könyvet, és ez is ott volt a kupacban (http://moly.hu/karcok/252434), de mégse hoztam el. Harmadszor meg akkor, mikor Kosztolányi-fordításokat kerestem.
Ezek a versek szuperek, főleg a csattanók miatt a végén. Olvasod, olvasod, tetszik is meg minden, aztán hirtelen valahogy teljesen máshogy fejeződik be, és ettől még jobb lesz az egész.
Franciául is utánanézek majd, de az biztos, hogy a fordítás nagyszerű.

Molymacska>!
Paul Géraldy: Te meg én

Véletlenül akadt kezembe, de nem bántam meg, hogy elolvastam.
Ezek a versek meglepően maiak voltak, vagy inkább meglepő, hogy régen is mennyi ugyanolyan probléma volt (és azóta nem tudjuk megjavítani) Ez a verseskötet a szerelemről szól, a jóról és a rosszról is, szeretetről, de valami másról… kötődésről, együttélésről, valami ilyesmiről. Olyan dolgokról, amelyek fontosak az életben.

Iustitia>!
Paul Géraldy: Te meg én

Imádtam. Gyönyörűen ír a szerelem minden apró szegletéről, mégis kíméletlenül őszintén.
Van néhány vers, ami talán túlságosan is szókimondó.
Nem nagyon tudok különbséget tenni közöttük, de talán a legjobbak a Szomorúság, a Kétség, a Levél, a Magyarázkodás és a Megszokás.
Tökéletes fordítás, nem hiába Kosztolányi.

Emmi_Lotta I>!
Paul Géraldy: Te meg én

Tinikoromban olvastam először, és akkor nagyon tetszett. A mostani újraolvasáskor (2012. október) már nem tűnt annyira csodálatosnak ez a fajta költészet. Számomra a vers igazából az odaillő, jól megtalált metaforáktól élvezhető, tartalmas, ebben a kötetben pedig ezeknek a hiányát szinte végig éreztem.
A versekben megjelenő érzelmeknek a lángoló, áradozó szerelemtől a féltékeny aggódáson át a kiüresedett, magányos unalomig történő változásának lehetünk tanúi. Nyilvánvalóan realitás lehet a szerelem megszűnése, mégis megrázó ez a pesszimista végkifejlet.
A kötetben a negatív csúcsnak számomra a Szeretet című vers bizonyult. Miközben a költő a címben megnevezett érzéseiről ír, a költeményt így zárja: „Szeretnélek megütni téged”. Hatásos, hiszen mellbevágó ez a végkifejlet, de ugyanakkor motiválatlan, nem következik az előzményekből.
Tetszett a kötet szerkesztése, a szeretethez-szerelemhez kapcsolódó megannyi érzés ábrázolása.
Az arany díszítésű bársonykötéses, csodás Helikon-féle bordázott merített papírra nyomott könyv az egyszeri professzort juttatja eszembe, aki a szakdolgozatát benyújtó egyetemi hallgatónak bírálat gyanánt a következőket mondja: „Szép a kötése.”

>!
Helikon, Budapest, 1986
64 oldal · ISBN: 963207646X · Fordította: Kosztolányi Dezső
Frank_Waters I>!
Paul Géraldy: Te meg én

Semmi nyál, nem segíti az emésztést más, csak a humor.
Hogy mondjam szépen… nagyon ott van…

1 hozzászólás
hannis>!
Paul Géraldy: Te meg én

SzeretemSzeretemSzeretem.
Szavak, melyek eszembe jutnak róla: lángolás, ragyogás, rajongás, féltékenykedés, változás, (meg)szokás, nő és férfi, kacér, hetyke, duzzog, kávé, szoknya, pajkos. Minden, ami egy kapcsolatba belefér.
Ahogy többen előttem: kapcsolat a kezdetektől, hogyan alakul, milyen érzések és kérdések vetődnek fel ("hogyha férfi volnál, lehetnénk barátok?").

szilva81>!
Paul Géraldy: Te meg én

A szerelem magaslatai és mélységei az író szemszögéből, kezdve a remegve várakozással, az ismerkedés történetének ismétlésével, majd a külön töltött idők féltékenységgel teli várakozásai, vitatkozások, megbocsátások, szenvedély, majd a megszokottság érzése, visszatekintés a múltba, végül az elválás pillanata.
Kedvenc versem: Véletlen
Könnyed stílusú, könnyen emészthető és átélhető verseskötet.

Aurore>!
Paul Géraldy: Te meg én

Műfordítani annyit tesz, mint „gúzsba kötve táncolni”. Én nem tudom, ez milyen lehet eredetiben, de a gúzst azt nem bírtam felfedezni. A táncolást annál inkább. Néha ugyan kicsit giccsesen hatásvadászok voltak ezek a versek (szerintem), de legalább olvasmányosak. Kiemelném, hogy a kosztolányi mellett némi Varró Dani-s hatást véltem rajtuk felfedezni. ;-)

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1957
140 oldal · keménytáblás · Fordította: Kosztolányi Dezső
mohapapa I>!
Paul Géraldy: Te meg én

Nem a legnagyobb költő, nem a legszellemesebb versek, de mégis léleksimogató. Bizonyára dolgoznak bennem a feminim hormonok, de ezt a kis kötetet miondig nagyon szerettem. Bizonyára vastag része van ebben az egyik legszebb szívű magyar verselőnek, a fordítónak, Kosztolányinak is.
S ez a sor… Hej, életet formált, csak lassan ért be bennem:

„Te, hogyha férfi volnál,
lennénk barátok?”


Népszerű idézetek

Dün P>!

Összebékülés

Megint haraggal váltunk el. Miért?
Mindegyikünk pedig fűt-fát igért,
hogy majd szeretjük egymást! Ám jegyezd meg,
mostan nem én kezdtem. De te… Te kezdted…
Mindegy. Te, én? Ő volt, a szerelem…
Szóval faképnél hagytál kereken!
És odamondtál az ajtóba' nékem,
azon a hangon! Fájt a büszkeségem!
Erőltetett könny lángolt szemeden!…
Nem furcsa ez? Mi egymás oldalán
mindig csakis gyűlölködünk. Az ám.
Hát nem te vagy hibás. De, hidd el, én sem.
Hiszen szeretsz. Tudom. Én is. Egészen.
Talán, mivel hasonlitunk. Talán,
mivel együtt ülünk minduntalan.
Az ember ingerült lesz végre, sértett.
Mindent meg akar érteni… Na érted?
Fürkész. Kutat. Töpreng. És nyugtalan.
Figyeljük és nem éljük a szerelmünk.
Hát hagyni kell. Előbb is: hogy szerettünk.
Kimondhatatlan! Csakhogy nem szabad
keresni mindég a „nagy” vágyakat!
Gyötrődni! Izgatódni! És perelni!
Te! Oly silány dolog az a szerelmi
kéjmámor és egyéb… hát hagyjuk el mi,
mostan szeressünk igazán, bután!…
Nézd, azt tanácsolom, hogy ezután
ne lássuk egymást annyit… Életem,
szeretjük egymást: ez kétségtelen.
De szörnyü, hogy mindig erről beszélünk.
Ritkábban jöjjünk össze. Ha így élünk,
majd megtörténik az, mit ki se mondunk.
Meglátod, akkor nem lesz semmi gondunk,
boldogjai leszünk e bús világnak!
Új, új öröm vár, új csók vígasza.
Jaj, hogy szeretjük egymást majd! Imádlak!…
De holnap aztán jöjj korán haza.

32. oldal

1 hozzászólás
DaTa>!

Lesz valahogy. A régi nem olyan rossz.
Sem a szokás. Nem frázisok ezek…
Hát ülj le mellém, csöndesen unatkozz.
S melletted én is egyedül leszek.

63. oldal

hannis>!

S minthogy magunkat szerfelett
szeretjük s ez nagyon jó,
szeretjük őt, aki szeret,
hisz ízlésünk hasonló.

102. oldal

DaTa>!

Te így beszélsz: „Mi egymásnak születtünk”.
De össze kellett hatni ezer oknak,
esélynek, véletlennek, jaj de soknak,
hogy létrejöjjön ez, szóval szerelmünk.

18. oldal

imma P>!

Hát igaz az, hogy egykor vad kacajjal
a fényben ugráltál nyitott,
zilált és hosszu hajjal,
mint ezen a fotográfián?

Szomorúság

DaTa>!

Hiába keresem parázs,
kis röpke lelked, nincs vigasz.
Már vége. Megtört a varázs.
S az anyádhoz hasonlítasz.

22. oldal

2 hozzászólás
hannis>!

De hát találnék sok költői dolgot –
felelj nekem – több lenne-e,
mint az, hogy átölellek így, te boldog
hétköznapom költészete,
míg százszor és ezerszer fölsikoltok:
Te! Te! Te! Te!

10

olvasóbarát>!

Vallomás

Dühös vagyok, követelő, mogorva,
elégedetlen, féltékeny, bolondos,
boldogtalan, házsártos is, gyakorta.
Nagyon szeretlek, s így lettem nagyon rossz.

Űzlek. Gyötörlek. Szidlak is örökkön.
Be boldogabb, be szeretettebb lennél,
ha nem te volnál mindenem a földön,
s ha volna más, mi nékem szentebb ennél.

35. oldal Vallomás

DaTa>!

Látod: beszélgetek, nyugodtan, hidegen.
Mégis, mi a bajom? Mi? Hát az idegem.

9. oldal

DaTa>!

Te a nagy duzzogást is állod,
a durva nézést, hosszú csendeket…
Hát ne gonoszkodj vélem, áldott!
Ha szenvedek, én roppant szenvedek…

41. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Mihail Jurjevics Lermontov: A démon
Csokonai Vitéz Mihály: Lilla
Juliusz Słowacki: Juliusz Słowacki versei
Ellyne: Víz és csokoládé
Lelkünkből, szeretettel
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe összes művei I–III.
Publius Ovidius Naso: Hősnők levelei
Szabó Kata: Lélek/Harcok
Csitáry-Hock Tamás: Szívérintés
Schilli Tímea: Szívtükrözés