Azt az ősinek vélt, valójában alig kétszáz éves 'igazságot', kis- vagy nyárspolgári 'bölcsességet' illusztrálja Paul Géraldy bársonyba kötött kisregénye, hogy az igazi házasságba a leány még érzelmei felől is ártatlan tudatlanságban, testileg pedig abszolút érintetlenként kell hogy lépjen, ám a férfinak túl kell esnie egy 'beavatódáson', amely nemcsak szexológiai oktatást kell hogy jelentsen, de egyúttal megrázóan fájdalmas élményt is arról, hogy vannak (romlott, de szánandó) 'tapasztalt' nők is, akikbe csaknem beleszeret az ember fia, ám ez mégsem lehetséges. Az érzelgős történet érdekességét az adja, hogy a szerző ügyesen manipulál a nagy francia pszichológiai regény (Prévosttól Fromentinig előforduló) rekvizitumaival.
Előjáték az élethez 4 csillagozás
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 1
Kiemelt értékelések
olvasóbarát>!
3 hozzászólás
Kellemes nyár végi olvasmány, szép természetleírásokkal és kellemes szerelemmel. Nincsenek mindent felkavaró érzelmek. Hasonlónak érzem Géraldy verseihez ezt a prózai munkát.
Ascyra>!
A könyv nyelvezete egyszerűen magával ragadó. Bárcsak ezt mondhatnám a történetre is. Számomra ici-picit fantáziátlan, és mint az Élet legszentebb érzelmét, a szerelmet méltatja, úgy érzem, hogy sokkal többet/jobbat is lehetett volna írni, főként egy ilyen író tollából. Néhány idézet, egy-egy mondat azonban annyira magával ragadó, hogy többször jegyzeteltem a könyvől. Könnyed tanulmány egy éretlen szerelemről; néhol törekedtek ugyan a drámaiságra, de ez nem jött át, viszont, szórakoztató és kellemes olvasmány bárki számára.
Népszerű idézetek
olvasóbarát>!
A fasorok platánjai nemsokára elhullatták lombjukat. A rakpart nyárfái már csak sápadt leveleik gyér és áttetsző szövedékét nyújtották az ég felé. A város lerázta magáról a nyár emlékeit és sietősen levetette őket.(….) Akkora szerelem volt benne, hogy meg tudta volna érteni, meg tudta volna vigasztalni a rengeteg város minden kétségbeesett szerelmét.
80. oldal
olvasóbarát>!
A biztos tudat, hogy mi ketten meg tudjuk majd valósítani szerelmünket. Nem arra kérem magát, hogy egyesüljünk mi ketten : maga, aki még gyermek és én, aki még fiatal ember vagyok. Hanem egyesüljön az az asszony, akivé maga lesz és az a férfi, akivé nekem kell lennem.
102.
Zolesz P>!
– Magában van valami nőiesség, mely az embert az első pillanatban meglepi. De aztán érezni azt is, hogy magában akarat is van. Mulatságos a maga józan romantikája. Ellenben ami vonzó magában, az az észnek és a rajongásnak, a kedvességnek és a rejtett erőnek valami különös keveréke.
22. oldal, 3. fejezet
Hasonló könyvek címkék alapján
- Pierre Daix: A baleset ·
Összehasonlítás - Simone de Beauvoir: A megtört asszony 89% ·
Összehasonlítás - Vercors: A rókalány 84% ·
Összehasonlítás - Gustave Flaubert: November – Stílusgyakorlat töredék ·
Összehasonlítás - Robert Merle: Utolsó nyár Primerolban 87% ·
Összehasonlítás - Honoré de Balzac: Az ismeretlen remekmű 87% ·
Összehasonlítás - Valéry Larbaud: Fermina Marquez ·
Összehasonlítás - Prosper Mérimée: Szent Bertalan éjszakája / Colomba ·
Összehasonlítás - Anatole France: A sovány kandúr ·
Összehasonlítás - Horváth Andor (szerk.): Három francia szerelmes regény ·
Összehasonlítás