Gonosz ​árny Nyugat felől (Mahu-trilógia 1.) 24 csillagozás

Paul Doherty: Gonosz árny Nyugat felől

A csúnya, torz testű Ehnaton, akit csak Rejtőzködőként ismernek, titokzatos alakja a történelemnek. Gyermekként saját apja megveti és nem vesz róla tudomást, felnőttként azonban hirtelen a középpontba kerül, mikor bátyja meghal. A nagyra törő és könyörtelen Mahu tanúja annak, ahogy a fiatal herceg utat tör magának a hatalom felé. Mahu Ehnaton társa, védelmezője és bizalmasa lesz. Mellette áll, mikor Ehnaton kijelenti, hogy csak egyetlen isten van, Aton, és ő, Ehnaton az isten egyetlen fia. Forradalmi és zűrzavaros korszak kezdődik, a fáraó uralmának ideje alatt egymást követik a csalások, gyilkosságok és árulások. Amikor azonban Mahu gyanakodni kezd Ehnaton ragyogó szépségű, méltóságteljes feleségére, Nofertitire, és bátyjára, a tehetséges politikus Ajra, egyre inkább úgy tűnik, hogy a háttérben egy gonosz erő munkálkodik. A fáraónak nemsokára nyoma vész…

Eredeti cím: An Evil Spirit Out of the West

Eredeti megjelenés éve: 2003

>!
Gold Book, Debrecen, 2004
366 oldal · ISBN: 9639437972 · Fordította: Dranka Anita

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 10

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Chris_Land I>!
Paul Doherty: Gonosz árny Nyugat felől

Mit is mondhatnék… Aki szereti a leírásokat, az kedvelni fogja ezt a könyvet. Én nagyon kevésnek tartottam ebben a regényben a párbeszédet. Ugyanakkor… Jól meg lehetett volna ragadni a témát és elképesztően jól leírni a történéseket, amelyből egy nagyon izgalmas, fordulatokban gazdag, mi több, eseményeben dús írást lehetett volna előállítani, amit én személy szerint nem kaptam meg. A személyek ábrázolása sem volt túl élethű és hiteles a számomra, mintha hiányzott volna a könyvből maga az élet.

3 hozzászólás
gyuszi64>!
Paul Doherty: Gonosz árny Nyugat felől

2023/133, könyvtár, 7/22 eddigi értékelés

Elismerésre méltó, ahogy a szerző megpróbálja testközelbe hozni az ókori Egyiptomot. Sok-sok leírást kapunk a mindennapokról (gasztronómia!), a hivatali életről, a katonaságról, a közigazgatásról, de a regény leginkább tömény politika-, hatalomgyűjtési- és uralkodástechnikai almanach. A fontosabb szereplők mind egyszerre akarnak intrikáikkal
– előrébb jutni a fenti területeken,
– és túlélni.

Kicsit nehezen indult a történet, de félszáz oldal után, tulajdonképpen – lebilincselt.

Ross>!
Paul Doherty: Gonosz árny Nyugat felől

Meglepő, hogy előttem összesen 3 (!) ember olvasta itt a molyon. Bevallom, ez egy kissé óvatosságra intett, és csak vonakodva vágtam bele, arra számítva, hogy ha ennyire ismeretlen a könyv, akkor ez bizonyára a minőségét tükrözi.
Hát nem.
Mahu történetének első kötete (ez egy trilógiának az első része) meglepően jó. Bár Ehnatont pont ellentétesen, viszonylag negatív színben festi le, mint amivel eddig találkoztam, de ez a végére már nem is zavart.
A politikai cselszövések hálójában, az udvari hatalmasságok játszmáiban, a gyilkosságok, ármánykodások és tőrvetések között lavírozó Dél Páviánja, Mahu ugyan „kedvencelhető”, de a könyv olyan fordulatokat hoz, hogy igazából egyik nagyobb oldalnak sem lehet drukkolni.
Egyiptomi ponyva, de a jobbik fajtából.

PRADASound>!
Paul Doherty: Gonosz árny Nyugat felől

A húszas éveim elején olvastam először, akkor nagyon vitt magával. Most, őszintén szólva, nem volt meg az a hatása mint elsőre(pörgősebbre emlékeztem), de azért nagyon jó, és persze folytatom tovább az utat a Páviánnal.

Bognár_József>!
Paul Doherty: Gonosz árny Nyugat felől

Egy nagyon izgalmas hipotézis az ókori Egyiptom egyik (a sok közül) legtalányosabb fáraójáról, korszakáról.


Népszerű idézetek

Gooblin>!

Minden lélekben van egy dal,minden szívben él egy cél.

Gelmir>!

Mikor kiiszod az élet keserű kortyait,
Mosolyogj a kupa pereme fölött

181. oldal, 9. fejezet (Gold Book, 2004)

Ross>!

Természetesen Veni megpróbált tanácsokat osztogatni, de a nőkről alkotott véleményét összefoglalta egy közmondás, melyet gyászos képpel ismételgetett: „Egy nőt tanítani olyan, mint homokkal teli zsákot cipelni, melynek mindkét vége nyitott.” Veni tapasztalatai a nőkkel nem voltak túl rózsásak. Sosem részesült abban a megtiszteltetésben, vagy inkább vérfagyasztó élményben, hogy olyan nőkkel találkozzon, mint Tije, Nefertiti vagy Anheszenamon. Egyszer elismételtem Veni tanácsát Nefertitinek, amin ő jót nevetett, majd röviden annyit felelt: „Egy nőt semmire nem kell megtanítanod, Mahu. A nők már mindent tudnak.”

36. oldal

Ross>!

Ne emlegesd az udvarlást, egymás megismerését, az érzelmek lassú alakulását. Miféle képtelenség ez? Ha a halál eljöhet egy szívdobbanásnyi idő alatt, akkor a legmélyebb szerelem miért nem?

85. oldal

Ross>!

– (..) Gyakran tűnődöm arról, hogy történnek a dolgok és talán arról, hogyan kellene történniük. Emlékszem a költő szavaira. Ismered talán a sort: „Könnyebb gyűlölni, mint szeretni. Jobb szeretni, mint gyűlölni.” Néha azonban gyűlölnöd kell, és megvédeni azt, amit szeretsz.
– Találós kérdés? – lépett hátrébb Hotep.
– A megoldás könnyű, méltóságos uram. Mondhatnék egy példát a mezőgazdaságból. Azt beszélik, gazdálkodó fia vagy.
– És?
– Ahogy ültetik a tőkét, úgy fog nőni – feleltem.
– Magadról beszélsz? – érdeklődött Hotep.
– Nem, méltóságos uram. Mindannyiunkról.

139-140. oldal

Ross>!

– Arról beszéltünk, mit szeretnénk – suttogta – Hóremheb ambíciójáról, Hui gazdagság utáni vágyáról, urad, a Torzszülött azonban a legveszélyesebb. Ő isten akar lenni.
– Ahogy minden fáraó.
– Ó, igen, Mahu, de a Torzszülött más. Ő tényleg azt hiszi, hogy isten, az egyetlen isten, a megtestesült isten. Jegyezd meg a szavaimat: azok, akik mindenben istent keresik, előbb-utóbb saját magukban is keresni kezdik – és rendszerint megtalálják. […]

246. oldal

Ross>!

Aton! Aton! Aton! Eleinte minden eköré csoportosult, csak enyhe változtatások történtek a ritmusban. Ehnaton, oldalán Nefertitivel, gyakran összehívta a királyi kört, hogy tanítsanak minket az új vallásról, kötelességeinkről a fáraóval és Atonnal szemben, arról, hogy minden részletében el kell fogadnunk mindent. Hui csendesen morgott valamit arról, hogy szeretne elmenni és Atonról prédikálni valahol, akárhol, olyan messze innen, amennyire csak lehet. A szólam örök volt: „Hálásnak kell lennetek Ehnatonnak, amiért elhozta nektek a fényt.” Köszönetet mondtunk neki azért, amit tett, örvendeztünk jelenlétében, elragadtatva köszöntük meg ajándékait, és ráébredtünk, hogy Aton csak akkor hallgatja meg imáinkat, ha rajta és ragyogó királynőjén át hallja meg őket.

303. oldal

Gelmir>!

Addig az éjszakáig senkit nem szerettem, és attól az éjszakától fogva senki más nem tudtam igazán szeretni. Ne gúnyolódj, ne akarj nevetségessé tenni. Minden lélekben van egy dal, minden szívben él egy cél. Nefertiti volt az én dalom, az én célom. Azt fogjátok mondani, hogy ez nevetséges, de én úgy gondoltam, ez csodálatos. Őt nézve megfeledkeztem minden sérelmemről, minden ostobaságról és veszteségről. Azon az estén az örökkévalóságom arcába néztem és elvesztem benne. Még mindig el vagyok veszve benne. Ne emlegesd az udvarlást, egymás megismerését, az érzelmek lassú alakulását. Miféle képtelenség ez? Ha a halál eljön egy szívdobbanásnyi idő alatt, akkor a legmélyebb szerelem miért nem?

85. oldal, 4. fejezet (Gold Book, 2004)

Gelmir>!

Figyelemre méltó, amikor egyes emberek vonalat tudnak húzni események alá, aztán visszanézve azt mondják: akkor történt, akkor változtam meg. Néha a változás könnyű […], néha a változás olyan fokozatosa, hogy csak visszagondolva jössz rá, hogy egy bizonyos pont után a dolgok többé már nem ugyanazok.

158. oldal, 8. fejezet (Gold Book, 2004)


A sorozat következő kötete

Mahu-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Bill Manley (szerk.): Hetven rejtély az ókori Egyiptomból
Wessetzky Vilmos: Isis és Osiris Pannoniában
Agatha Christie: És eljő a halál…
Michael Wood: Az első civilizációk nyomában
Kákosy László: Ré fiai
Howard Carter: Tut-ankh-Amen koporsója és múmiája
John Keegan: A parancsnoklás álarca
Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája
Chris Land: Lélekvesztő I-II.
Wilbur Smith: A folyó istene