Isten ​gondolatai 9 csillagozás

Egy racionális világ tudományos magyarázata
Paul Davies: Isten gondolatai

PAUL ​DAVIES-t 1995-ben a Nobel-díjjal vetekedő Templeton-díjjal jutalmazták „a tudomány és a vallás közötti híd építéséért”, elsősorban az ISTEN GONDOLATAI című könyvéért. A világhírű fizikus közel húsz éve foglalkozik a Világegyetem első és utolsó három percének lehetséges történetével. Kutatásai során mind határozottabban kezdte el keresni az Isten létezése mellett vagy ellen szóló érveket. Magát a tudósoknak abba a csoportjába sorolja, „akik ha nem is osztják a hagyományos vallás tanait, mindazonáltal tagadják, hogy a Világegyetem a vakvéletlen céltalan terméke… Kell lennie valami mélyebb magyarázatnak” – állítja.

„A lét legalapvetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben élvezetesen, töprengésre késztetően avat be az elméleti fizika legújabb kutatási eredményeibe.” The New York Times

Ha végül is sikerül megtalálnunk a teljes, egyesített elméletet, idővel legalább a legfontosabb érveket érthetővé kell tennünk mindenki számára, hogy az elmélet ne maradhasson néhány… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1992

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Világ-Egyetem

>!
Vince, Budapest, 2000
254 oldal · ISBN: 9639192724 · Fordította: Béresi Csilla
>!
Kulturtrade, Budapest, 1996
254 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637826882 · Fordította: Béresi Csilla

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Kurt Gödel · Sir Fred Hoyle


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Paul Davies: Isten gondolatai

Paul Davies: Isten gondolatai Egy racionális világ tudományos magyarázata

1.) Rövidített összefoglaló:
Én: Te Paul! Szerinted az univerzum kialakulása megfogható a természettudományon belül egyetlen (vagy korlátozott számú) magyarázó tétellel, vagy szükség van Isten létére a magyarázathoz?
Paul Davies: Nos, Pete… spoiler

2.) Hosszított összefoglaló:
Paul Davies arra tesz kísérletet, hogy összefoglalja a világ keletkezésével kapcsolatos eddigi gondolatokat és eredményeket a teológiától a filozófián és a számítógépes mesterséges univerzumokon át egészen a kvantumfizikáig, hogy megtudjuk: van-e határa a megismerésnek. A teológiával meg a filozófiával még elboldogultam, de fel van adva a lecke az írónak, amikor nekem természettudományról értekez. Merthogy egy olyan szám, mint a tíz a mínusz huszonharmadikon, épp annyira része az általam elképzelhető világnak, mint mondjuk Buddha köldökszösze. Amikor Davies elkezdi mondani, hogy „nézzünk egy egyszerű példát. Vegyünk egy elektront, adott spinállandóval…”, akkor engem a zokogás környékez. Úgy érzem, hogy az agyamat egy tésztaszűrőn próbálják meg átgyömöszölni. Miért nem lehet olyan példát hozni, hogy „vegyük mondjuk ezt a kolbászt”, vagy: „itt van ez a két korsó sör” – biztos jobban megérteném. Szóval birkóztam vele, mint Jákób az angyallal. De ennek, gyanítom, nem Davies, hanem az én tudományos előképzetlenségem az oka.

Davies rendszere amúgy lenyűgöző. Az a legszebb benne, hogy képes egyetlen egyenletben felvázolni az olyan abszolút elütő, sőt helyenként egymással vitatkozó emberi tevékenységeket és elgondolásokat, mint a magas matematika, az asztrofizika vagy a vallás. Hiszen mindegyik a végtelent kutatja, csak éppen a módszereik mások. Természetesen tudósunk nem állítja, hogy tudja, melyik közülük a kulcs – ha tudná, akkor alighanem a Marvel univerzumban lenne a helye Thor meg a Vasember mellett. Viszont annyit megkockáztat, hogy ez a világegyetem… ez azért gyanús… Nagyon gyanús…

18 hozzászólás
Lali P>!
Paul Davies: Isten gondolatai

Paul Davies: Isten gondolatai Egy racionális világ tudományos magyarázata

Ez egy egyfelől-másfelől könyv.
Egyfelől végig tudtam olvasni, viszonylag jól ír a szerző. Nem piszkálódós, nem agresszív, de azért nem is unalmas.
Nagyon sok, valóban fontosnak tűnő dologról ejt szót a téma kapcsán, így ténylegesen is egy elég jó ismeretterjesztő könyvnek tűnik.
Másfelől sehol nem ért „ahá” vagy „heuréka” élmény a szerző gondolatai közepette.
Egy elméleti fizikustól e tekintetben sokkal többet várnék, ezt így szerintem egy jó pennájú tudományos ismeretterjesztő újságíró is meg tudta volna írni.
Ami pedig a témát illeti; a cím ugyan rendkívül hangzatos, de nem sok köze van a könyvhöz, ami alapvetően a kozmosz keletkezésének elméleteit, az azokról való gondolkodást járja körbe – azt viszont elég alaposan (már amennyire meg tudom ítélni).
A könyv vége felé aztán tényleg megpróbálja behozni Istent, aki szerintem az istennek sem akaródzik ide bekerülni, lévén sehogyan sem illik ide – azaz a tudomány köreibe.

Azt végképp nem értem, hogy – ahogy a fülszövegen az olvasható – főként ennek a könyvnek az apropóján kapott Templeton-díjat a szerző a „tudomány és a vallás közötti hídépítésért”.
Én nem látom, nem tudtam a könyvből ezt kiolvasni, és persze egyébként sem értem, hogy mi a gond, miért kéne és milyen hidat építeni.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Kuszma P>!

Gyermekkori felfedezésem (inkább az unalom, mint filozófiai éleslátásom eredménye), miszerint egy tény vagy körülmény magyarázata önmagában végeláthatatlan láncolatot szülő újabb magyarázatot igényel, azóta is nyugtalanít. Véget ér-e valahol a magyarázatok lánca, mondjuk Istennel avagy valamilyen mindent átfogó természeti törvénnyel? Ha igen, feleslegessé teheti-e a mindenekfelett való magyarázat a további érvelést? Más szóval, mondhatjuk-e valaha is, hogy „így van, és kész”?

Előszó

Paul Davies: Isten gondolatai Egy racionális világ tudományos magyarázata

10 hozzászólás
Kuszma P>!

Nincs miért fennakadnunk azon, hogy a tudósok előnyben részesítik a matematikát a természet tanulmányozásakor, és inkább azokat a problémákat vizsgálják, amelyek matematikailag megfogalmazhatók. Szívesen eltekintünk viszont a természetnek azoktól a vonatkozásaitól, amelyek nem ragadhatók meg könnyen matematikailag (pl. a biológiai és társadalmi rendszerek). A világ „alapvető” sajátosságai közé inkább azokat soroljuk, amelyek matematikailag megközelíthetők. A kérdésre tehát „miért matematikaiak a természet alaptörvényei?” az a közönséges válasz adódik, „azért, mert azokat a törvényeket jelöljük meg alapvetőnek, amelyek matematikaiak”.

A matematika titka

Paul Davies: Isten gondolatai Egy racionális világ tudományos magyarázata

9 hozzászólás
Kuszma P>!

Tudományos munkásságom során mindinkább arra a felismerésre jutottam, hogy a fizikai valóság oly bámulatos találékonysággal épül fel, amelyet nem tudok puszta tényként elfogadni. Kell lennie, nekem úgy tetszik, valami mélyebb magyarázatnak. Hogy aztán Istennek hívja-e ezt valaki, meghatározás és ízlés dolga. Továbbá arra a meggyőződésre jutottam, hogy a tudat – vagyis a világ tudatos szemlélete – nem a természet semmitmondó játéka, hanem a valóság mindennél alapvetőbb megnyilvánulása. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mi lennénk a Világegyetem célja. Távolról sem. Mégis hiszek abban, hogy mi, emberek kitéphetetlenül beleágyazódtunk a dolgok rendjébe.

Előszó

Paul Davies: Isten gondolatai Egy racionális világ tudományos magyarázata

33 hozzászólás
Kuszma P>!

Ez az egzisztencialista ethosz – mely szerint az emberi életnek mindössze annyi az értelme, amennyit neki tulajdonítunk – vált a tudomány vezérmotívumává. Ezért érzi fenyegetőnek és lealacsonyítónak az átlagember a tudományt: hiszen elidegenítette a Világegyetemtől, amelyben él.

Ész és hit

Paul Davies: Isten gondolatai Egy racionális világ tudományos magyarázata

2 hozzászólás
>!

Ha valaki elfogadja, hogy egy elég nagy teljesítményű számítógép tudatos, ettől már csak egy lépés annak igenlése, hogy egy számítógép elvben lények egész társadalmát elő tudja állítani.

120. oldal

Paul Davies: Isten gondolatai Egy racionális világ tudományos magyarázata

>!

… a fizika törvényei megfordíthatók abban az értelemben, hogy a múlt és a jövő felcserélésekor is változatlanok maradnak. -pl. nincs kitüntetett időirányunk.

114. oldal

Paul Davies: Isten gondolatai Egy racionális világ tudományos magyarázata

>!

… a matematikának ez a formális értelmezése súlyos csapást szenvedett 1931-ben. Az osztrák matematikus és logista, Kurt Gödel ekkor bizonyította be merész tételét, miszerint léteznek olyan matematikai állítások, amelyek hamis vagy igaz volta semmiféle módszeres eljárással nem állapítható meg.

94. oldal

Paul Davies: Isten gondolatai Egy racionális világ tudományos magyarázata

>!

Ha csak a visszafelé ható okságot nem vezetjük be, mikor is a Világegyetem végén kialakuló szuperintelligencia az időben visszanyúlva teremti meg a mindenséget, egyfajta következetes oksági hurok részeként. John Wheeler fizikus többször is utalt erre a lehetőségre. Fred Hole ugyancsak szót ejtett róla, de nem mindent átfogó teremtési aktus összefüggésében.

37. oldal

Paul Davies: Isten gondolatai Egy racionális világ tudományos magyarázata

Kapcsolódó szócikkek: John Wheeler · Sir Fred Hoyle

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Simon Singh: A Nagy Bumm
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete
Stephen Hawking: Az idő rövid története
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv
Stuart Clark: Világegyetem
Neil deGrasse Tyson: Terítéken a világegyetem
Stephen Hawking: Fekete lyukak
Jorge Cham – Daniel Whiteson: Halványlila gőzünk sincs
Jeremiah P. Ostriker – Simon Mitton: Sötét hatalom
Isaac Asimov: Útikalauz