Az ​ötödik csoda 13 csillagozás

Paul Davies: Az ötödik csoda

Paul Davies, a világszerte elismert tudós és több népszerű könyv szerzője ebben a művében a legújabb biogeneziselméleteket veszi sorra. A csak nemrég felfedezett, a Föld forró mélységeiben tanyázó „élő kövületek” és baktériumok lehetséges nyomai egy Marsról származó meteoritban alaposan felforgatták az eddigi nézeteket a legkorábbi élő szervezetekről. Az egyre gyarapodó bizonyítékok amellett szólnak, hogy az élet valahol mélyen a felszín alatt, korábban elviselhetetlennek tartott körülmények közepette született, és sziklákba zártan akár utazhatott is a Föld és Mars között, vagy talán bárhová a világűrön át.

Eredeti megjelenés éve: 1998

>!
Vincze, Budapest, 2000
294 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639192783 · Fordította: Kertész Balázs
>!
Vince, Budapest, 2000
284 oldal · ISBN: 9789639192782 · Fordította: Kertész P. Balázs

Enciklopédia 2


Most olvassa 2

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

BeR>!
Paul Davies: Az ötödik csoda

Érdekes könyv, bár az én szememben Davies „nem jó nyomon jár” ;-)

luckyluke>!
Paul Davies: Az ötödik csoda

Nagyon jó és érdekes könyv, nehéz letenni. Paul Davies stílusa élvezetes, mint mindig.


Népszerű idézetek

wirakocha>!

Összességében a Viking kísérleteknek nem sikerült egyértelmű bizonyítékot szolgáltatniuk a marsi élet létezésére, és a program hivatalos eredménye úgy szólt, hogy a Mars élettelen bolygó. Csakhogy nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a bizonyíték hiánya nem azonos a hiány bizonyítékával.

wirakocha>!

Nemrégiben Európában jártam, egy a Földön kívüli életről tartott kongresszuson. Ahogy a repülőn ülve végiglapoztam a gépen rendelkezésre álló szórakozási lehetőségek katalógusát, láttam, hogy a program egyik része éppen a Földön kívüli élettel foglalkozik. A brosúrában a következő szöveg állt[46]: „Félbillió csillag kering Galaktikánk mérhetetlen spiráljában – nem ésszerűtlen-e feltételezni, hogy közülük csupán egyen találhatók meg az intelligens élőlényeknek megfelelő körülmények?” Ebben az esetben nem túl szerencsés az „ésszerűtlen” szó használata, hiszen a dolog logikája kristálytiszta. Valóban rengeteg a csillag a megfigyelhető univerzumban – legalább tízmilliárd-milliárd. De legyen bármilyen óriási ez a szám, mégis elenyészően kicsi, ha akár egyetlen fehérjemolekula spontán kialakulásának esélyéhez viszonyítjuk. Lehet, hogy óriási a világegyetem, de annak esélye, hogy egy molekuláris „roncstelepen” kétszer egymás után, véletlen folyamatban éppen a megfelelő módon rendeződjenek össze ugyanazok az alkotóelemek, roppant kicsi.

Kapcsolódó szócikkek: valószínűség
wirakocha>!

Mai ismereteink szerint egy élőlénynek fehérjék százezreire van szüksége, hogy a nukleinsavakról ne is beszéljünk. Hogy teljesen véletlenszerűen éppen a megfelelő fehérjék alakuljanak ki, annak az esélye egy a 1040.000-hez – vagyis egy egyes, és utána 40.000 nulla, ami, ha ki akarnám írni, egy egész fejezetet foglalna el ebből a könyvből. Valószínűségét hasonlíthatnánk akár ahhoz az esetéhez is, amikor egy kártyapakli összekeverése után egy színből teljes sorozat jön ki, ezerszer egymás után. Fred Hoyle brit csillagász egyik híres mondása szerint az élet spontán kialakulásának lehetősége akkora, mintha azt várnánk, hogy egy roncstelepen végigsöprő forgószél egy működőképes Boeing 747-est hagyjon maga után

Kapcsolódó szócikkek: Sir Fred Hoyle · valószínűség

Hasonló könyvek címkék alapján

David Attenborough: Egy élet a bolygónkon
Desmond Morris: A csupasz majom
Richard Dawkins: Az önző gén
Richard Dawkins: Isteni téveszme
Adam Rutherford: Minden ember [rövid] története
David Attenborough: Az élő bolygó
Richard Dawkins: Az Ördög Káplánja
Szathmáry Eörs – John Maynard Smith: A földi élet regénye
Merlin Sheldrake: Az élet szövedéke
Richard Dawkins: A legnagyobb mutatvány