A ​megbundázott világegyetem 12 csillagozás

Paul Davies: A megbundázott világegyetem

Paul Davies kíváncsian várt visszatérése a kozmológiához a szerző elismerten nagy sikerű, Isten gondolatai című könyvének folytatása. Jellegzetesen világos és elegáns stílusában Davies ismerteti, miért tűnik úgy, mintha a Világegyetem számos különböző tulajdonsága éppen úgy lenne beállítva, hogy különösen alkalmas legyen az élet és az értelem számára. Akár a sötét anyag vagy a sötét energia, akár az M-elmélet vagy a multiverzum mibenlétét magyarázza el, Davies mindig a tudomány legfrissebb eredményeit állítja a középpontba, arra késztetve az olvasót, hogy újszerű és magával ragadó módon gondolkozzék el a kozmoszról és az abban elfoglalt helyünkről.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Talentum Tudományos Könyvtár Akkord

>!
Akkord, 2008
348 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632520209

Enciklopédia 8


Kedvencelte 3

Most olvassa 4

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 29


Kiemelt értékelések

eeszter>!
Paul Davies: A megbundázott világegyetem

Az eleje tiszta fizika, a vége tiszta filozófia – jó kis párosítás :)
Az utolsó fejezeteknél már nem nagyon tudtam, hogy ki-kivel van, és főleg, hogy én kivel is vagyok…? :D

arsenal0522>!
Paul Davies: A megbundázott világegyetem

Számomra a legérthetőbb, legelgondolkoztatóbb könyv a Világegyetemről. Bár az iskolában sosem szerettem a fizikát, felnőttfejjel ez a könyv megváltoztatott. Bár a filozófiai elméletek sokszor eszementek, de nem jelenti ki a szerző, hogy tévedhetetlen lenne, és nem erőszakolja ránk az „igazságot”. Hanem azt továbbra is nekünk kell keresni.Viszont amíg ilyen könyvek segítenek benne , addig ez egy élvezetes, kalandos igazság keresés lesz.

Az_Ompolyka>!
Paul Davies: A megbundázott világegyetem

Akit érdekel a tudomány és a kozmológia, annak igencsak javallott olvasmány.


Népszerű idézetek

eeszter>!

Kezdetben teremté Isten a Sugárzást és az Ylemet. És az Ylem alaktalan és számok nélkül vala, és a nukleonok lebegtek a mélység felett.
És monda Isten: Legyen a kettes tömegszám. És lőn a kettes tömegszám. És látá Isten, hogy jó a deutérium.
És mondá Isten: Legyen a hármas tömegszám. És lőn a hármas tömegszám. És látá Isten, hogy jó a trícium.
És folytatá Isten a számlálást, egészen addig, amíg elért transzurán elemekig. Amikor azonban visszatekintett művére, azt látá, hogy az nem jó. Izgalmában elvété a számlálást, és kihagyta az ötös tömegszámot, így természetes úton a nehezebb elemek sem jöhettek létre.
Isten roppant csalódott vala hibája miatt, ezért össze akará zsugorítani a világot, és mindent újra akará kezdeni. Ez azonban túl egyszerű lett volna. Ehelyett Isten, lévén Mindenható, úgy határozott, hogy a lehető legképtelenebb módon állítja elő a nehezebb elemeket.
És mondá Isten: legyen Hoyle. És lőn Hoyle. És látá Isten Hoyle-t, és mondá néki Isten, alkossa meg a nehéz elemeket, ahogy neki tetszik.
És Hoyle úgy döntött, hogy a csillagok belsejében fogja előállítani előállítani a nehéz elemeket, és szupernóva-robbanásokkal fogja szétszórni azokat. Eközben azonban ugyanazt a gyakorisági eloszlást kell kapnia, mint amit Isten kapott volna, ha nem véti el az ötnél a számlálást.
És így Isten segedelmével, Hoyle ily módon hozta létre a nehéz elemeket. Ez azonban oly bonyolultra sikeredett, hogy ma már sem Hoyle, sem Isten, sem senki más nem tudja kiszámítani, hogy is történt mindez.
Ámen.

164. oldal

Kapcsolódó szócikkek: deutérium · Isten · trícium
eeszter>!

Nem tudunk a Világegyetemben mindent megfigyelni, és a bizonyíték hiánya nem azonos a hiány bizonyítékával.

244. oldal

Kapcsolódó szócikkek: világegyetem, univerzum
eeszter>!

Nyilvánvaló, hogy a véletlen egymagában éppúgy nem lenne elegendő egy élő sejt létrehozásához, mint ahogy (Fred Hoyle híres példáját idézve) nincs az a forgószél, amely a szanaszét heverő alkatrészekből összeállítana egy Boeing-747-est.

225. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sir Fred Hoyle · véletlen
Epilógus>!

Elkerülhetetlen, hogy a létezés végső kérdéseit megragadó vita messze túlnyúljon a természettudományok biztonságos határain, és eljusson a spekulációk ködösnek tűnő birodalmába.

299. oldal (Akkord Kiadó, 2008)

4 hozzászólás
eeszter>!

Valójában még a Földnek a még sokkal kisebb időtorzító hatását is ki tudjuk mérni: ez úgy mutatkozik meg, hogy nagy magasságban – mondjuk egy hegytetőn – nagyon csekély mértékben gyorsabban járnak az órák, mint a tengerszinten.

55. oldal

eeszter>!

Természeti jelenségnek azokat a jelenségeket nevezzük, amelyek a természet törvényeivel összhangban nullánál nagyobb valószínűséggel fordulnak elő. Ami óvatos megfogalmazása annak, hogy ha a Világegyetem a fizika törvényeinek köszönhetően, hirtelen a semmiből ugrott elő, akkor ez az esemény újra meg újra megtörténhet. Amint arra John Leslie kanadai filozófus rámutatott, felettébb furcsa lenne, ha a teremtés hátterében álló fizikai folyamatokon ott fityegne a címke: „EZ A FOLYAMAT CSAK EGYSZER MŰKÖDIK”.

101. oldal

eeszter>!

Ha ugyanezt a műveletet [forgatás] egy elektronon (vagy bármilyen más, 1/2 spinű fermionon) hajtjuk végre, akkor 720°-kal, vagyis két teljes fordulattal kell elfordítanunk, hogy visszatérjen az eredeti állapotába.

130. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fermion
eeszter>!

A Higgs-részecske annak köszönheti tekintélyes tömegét, hogy ennek nagysága a saját magához tartozó mezővel való kölcsönhatásán múlik.

184. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Higgs-bozon

Hasonló könyvek címkék alapján

Martin Rees: Csak hat szám
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete
Neil deGrasse Tyson: Terítéken a világegyetem
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv
Stephen Hawking: Fekete lyukak
Neil deGrasse Tyson: Ha felfal egy fekete lyuk
Jeremiah P. Ostriker – Simon Mitton: Sötét hatalom
Fényes Imre: Fizika és világnézet
Rudolf Ernst Peierls: A természet törvényei
Richard Panek: 4% univerzum