A ​titkos ösvény 5 csillagozás

Paul Brunton: A titkos ösvény Paul Brunton: A titkos ösvény

Paul Brunton „Felettes Én”-nek nevezi azt a mélyebb, rejtett létet, amelyet „a személyiség álarca takar”. Könyvében ennek a mélyebb létnek a megtalálására, természetének felfedésére kínál módszereket (a mentális csend gyakorlata, az önelemzés módszere, légzőgyakorlat a gondolatok irányítására stb.). A meditációk rendszeres gyakorlatán keresztül felkínálja azt a lehetőséget, hogy az egyén megismerje létezésének misztériumát, önnön nagyságát, „az ember isteni létét”.

Eredeti megjelenés éve: 1935

>!
Szukits, Szeged, 2000
164 oldal · ISBN: 9639278629
>!
Szukits, Szeged, 1995
190 oldal · ISBN: 9638199911

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

René Descartes · Francis Herbert Bradley · George Berkeley püspök


Kedvencelte 2

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Kkatja>!
Paul Brunton: A titkos ösvény

Újraolvasás volt, régóta kerestem, mert már elsőre is nagyon megfogott Brunton szépirodalmi tolla és látásmódja, ahogyan most a meditációra hívja fel a figyelmünket és segít a gyakorlati módszerekben is a maga finom és kedves leíró módszereivel! Meditáció volt maga a könyv olvasása is! Ajánlom minden, szépet kereső és önmagában elmerülni vágyó és magát megismerni törekvő léleknek!


Népszerű idézetek

Kkatja>!

Leültem a friss zöld fűbe, kezemben toll, térdemen jegyzetem, s vártam, hogy kivethessem hálómat azokra a gyönyörűséges hangulatokra, amelyek teljes béke idején átúsznak az ember szívén. Az ilyen magányos, vidéki csendben gyakran nyugodtabban érzem magam, mint a város legkényelmesebb nappali szobájában. Az ilyen ezüstfényű bükkfák társaságában gyakorta éreztem magam szebb és őszintébb környezetben, mint sok ember között.

13. oldal

1 hozzászólás
Kkatja>!

Ahhoz, hogy megismerhessük a felszabadító IGAZSÁGOT, először legbelül mélyen alázatossá kell válnunk. Bele kell élnünk magunkat abba, amit Descartes, a jeles francia érzett, amikor egyik művét így kezdte: „Sok mindent igaznak tartottam, amiről most fedeztem fel, hogy hamis; nincs okom feltételezni, hogy bármi is ennél bizonyosabb lenne. Valószínűleg, amit csak kigondolok és hiszek, hamis. Mi akkor az igaz; mi a bizonyos?”

32. oldal

Kapcsolódó szócikkek: René Descartes
Kkatja>!

    Lágy ősz volt, körülvettek az arany és zöld árnyalatú levelek, melyek tömegestül hanyatlanak alá, amikor az esztendő élte vége felé jár. Csak a késő délutáni nap ontotta bőséggel sugarait. Egymást követve suhantak az órák, néhány tovaszálló rovar halk zúgása hallatszott, a toll viszont még mindig mozdulatlanul pihent ujjaim között. Az ember az elméje partján lesi, mikor érkezik végre egy emelkedett állapot, mely azonban könnyen felhőként foszlik szét. Oly légies, hogy ha nem vetjük ki időben hálónkat, a halandó beszéd durva kötelei könyörtelenül elszorítják parányi létét. Ráadásul annyira félénkek ezek a lelkiállapotok, hogy néha időtlen időkig kell várni rájuk, mire az első bátortalan példány a hálóba merészkedik. De ha már pár ilyet összegyűjtöttünk, hatalmas jutalommal gazdagszik szívünk.

13-14. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ősz
csillagka>!

A kor embere időtöltésből olvas; de a bölcsebbjei nem el-, hanem megtöltik az időt olvasással. Remélem az utóbbiak kezébe eljut ez a könyv.

Kapcsolódó szócikkek: könyv · olvasás
Kkatja>!

    Berkeley püspök fő tanítása hasonlított az indiai abszolutistákéhoz. Azt állította, hogy a világról csak reakcióinkon, benyomásainkon keresztül szerezhetünk tudomást. Világegyetemünk valódiságának mérőrúdjául az emberi elmét választotta, következésképpen számára az elme az elsődleges és alapvető valóság.
[…] Einstein és Whitehead végkövetkeztetései hasonlóképpen püspök úr kijelentését erősítették meg.

31. oldal

Kapcsolódó szócikkek: George Berkeley püspök
Kkatja>!

    Az átlagember a környezete és a külső hatások bábja. Örökletes hajlamok és mások tanácsai irányítják.Értékes eredménynek számít, ha valaki a modern élet hajszájában és feszültségében is ellenőrzést tud gyakorolni gondolatai felett.
    Hatoljunk elménkkel a fizikai világ vonzereje mögé, és próbáljuk meglelni az ott rejtőzködő örök valóságot. Felfedezhetjük és boldogan birtokunkba vehetjük az élet titkát, mely már oly sok kiváló ember nagyszerű elméjét késztette töprengésre.

91. oldal

Kkatja>!

A régi korok emberei óriások voltak a lelki misztériumok felfogásában, de gyermekek a természettudomány kérdéseit illetően: a modernek mesterek, ha a tudományos haladásról van szó, de novíciusok a lelki misztériumok megértésében.

37. oldal

Kkatja>!

    Aki isteni létéről bizonyságot kíván, figyeljen oda Felettes Énjére; megleli magában a keresett bizonyságot. Szakítsunk arra időt, hogy kizárjuk a figyelmet elterelő, lármás külvilágot, és kis időre vonuljunk félre. Rövid magyarázatom követve hallgassuk türelemmel és odaadással elménk visszajelzéseit. Tegyük ezt mindennapos gyakorlatunkká, míg egy szép napon a bizonyság meg nem látogatja magányunkat. Ezzel együtt érkezik majd a csodás felszabadultság érzése, amikor távozik belőlünk az ember alkotta teológia és kétkedés.

66. oldal

Kkatja>!

    „Az ember általában úgy véli, tisztában van saját kilétével. Egyéb dolgokban kételkedhet ugyan, de ebben a kérdésben otthon érzi magát. Úgy képzeli, hogy az énről azonnal felfogja, hogy létezik, s azt is, mi az. Természetesen az egyén létezésének ténye bizonyos értelemben minden kétséget kizár. De azt illetően, hogy miért oly bizonyos ez a lét, már teljesen másképp áll a helyzet” – írta F.H.Bradley, angol gondolkodó és filozófus.

83. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Francis Herbert Bradley
Kkatja>!

    A meditáció gyakran korai szakaszaiban bizonyul a legnehezebbnek, mert az elme ilyenkor a távoli emlékek, sodródó gondolatok, érzelmi hullámzások, olyan össztüzébe kerül, hogy az meglepően hat azokra, akik korábban nem kísérleteztek ilyen gyakorlattal. Amikor megpróbáljuk „összeszedni” magunkat meditáció során, nyilvánvalóvá válik a külső világ húzóereje. Önszántából senki nem akar befelé fordulni. Olyan természetességgel ragaszkodunk az anyaghoz, és láncoljuk magunkat érzéseinkhez, mint ahogy a hal kötődik a vízhez.

90-91. oldal

Kapcsolódó szócikkek: meditáció

Hasonló könyvek címkék alapján

Alain de Botton: A szerelem csapásai
Bolyki László: Kegyelem és kalmárszellem
George Orwell: 1984
Angela Marsons: Ördögi játszmák
Laurent Gounelle: A nap, amikor megtaláltam a boldogságot
Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei
Arthur Koestler: Sötétség délben
B. S. Johnson: Szerencsétlenek
Milly Johnson: A pompás Mrs. Mayhew
A. S. Byatt: Mindenem