Europeana 38 csillagozás

A huszadik század rövid története
Patrik Ouředník: Europeana

Patrik ​Ouředník több mint húsz nyelven megjelent könyvének első magyar nyelvű kiadása 2003-ban látott napvilágot, s akkora sikert aratott, hogy 2006-ban második kiadása is piacra került. Az 1957-ben született, s 1985 óta Párizsban élő cseh író műve a huszadik századi Európa megannyi borzalmának, csodájának, tébolyának, illúziójának, rögeszméjének, reményének és abszurditásának meghökkentő, számos esetben döbbenetes leltára, amely kíméletlen őszinteséggel és keserű szarkazmussal mutatja meg, mivé lettek és mit eredményeztek a világmegváltó eszmék s az eget ostromló nekibuzdulások.

Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa és az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda közös döntése nyomán 2004-ben a műfordítás kategóriában az Év Könyve 2003 Díjat az Europeana nyerte el, a következő évben pedig rádióra alkalmazták. Az utószó Vlastimil Hárl munkája.

Konczer Kinga tanulmánya Patrik Ouředník Europeana és A megfelelő pillanat című könyvéről: Forrás, 39. évfolyam… (tovább)

Eredeti mű: Patrik Ouředník: Europeana (cseh)

Eredeti megjelenés éve: 2001

>!
Kalligram, Pozsony, 2009
174 oldal · ISBN: 9788081012099 · Fordította: G. Kovács László
>!
Kalligram, Pozsony, 2003
172 oldal · keménytáblás · ISBN: 8071495794 · Fordította: G. Kovács László

Enciklopédia 10


Kedvencelte 9

Most olvassa 4

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
Kuszma P
Patrik Ouředník: Europeana

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

Szavak, amelyek erről a könyvről eszembe jutottak:

1.) ZSÚFOLT. Jó, hát milyen legyen egy regény, ami a teljes európai XX. századot kívánja mint csiszolt követ, egyetlen 160 oldalnyi foglalatba szorítani? Szóval ezt elfogadom.
2.) CSAPONGÓ. Szálldos témáról témára, akár a szédült pille, aki épp az imént kortyolt bele egy kupica becherovkába. De még ennek szükségességét is aláírom – hisz végtére is amikor első és második világháború, kommunizmus és nácizmus, fogyasztói társadalom és totalitárius állam között ugrál ide-oda, akkor valami mélyebb dologra kíván rámutatni a történelmi kontinuitásról. Blaszfém persze, amikor a Barbie-baba meg a holokauszt egy mondatba kerül, de hát jó író nem megy a szomszédba egy kis blaszfémiáért, mert ha a szent dolgok tisztelete megköti a művész kezét, akkor onnantól kezdve nem is művész tán, hanem propagandista.
3.) FELÜLETES. Ezt viszont nem tudom megbocsátani. Úgy érzem, Ouředník a kisebb ellenállás felé ment el, amikor a regényt írta. Mert ugye a modernitás kritikája mindig értő fülekre talál a könyvolvasóknál, nagyot nem lehet bukni vele. A baj csak az, hogy szerzőnk csak a felszínt meri kapargatni – eseményeket ír le, amelyek frappánsak ugyan, de az események elemzésének mélységeibe nem mer, nem akar alászállni. Anekdotikus, nem pedig esszészerű ez a próza, bármennyire is esszéregénynek akar látszódni. Így aztán ha el is tudja érni, hogy egyetértsek vele, a legfontosabbat meg se próbálja: hogy egyetértésem felülvizsgálatára kényszerítsen, és ezzel valamivel többé tegyen, mint ami a könyv elolvasása előtt voltam.

14 hozzászólás
>!
kaporszakall
Patrik Ouředník: Europeana

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

Nos, nekem nem tetszett annyira, mint az előttem szólóknak. Ha valaki folytonosan eredeti és szellemes akar lenni, az egy idő után – a túlzottan tömény poénkodás okán – fárasztó lesz. Ourednik bizarr képzettársításai, és sok helyütt szellemes ellentétpárjai mellett sem tűnt igazán filozofikusnak, inkább felszínesnek. Mondom ezt annak ellenére, hogy egyes apró újsághír-jellegű epizódok eme irodalmi kollázsban megrendítőek spoiler. A XX. század abszurditását persze ez a stand up comedy stílus jól megmutatja, mégis érzek benne némi – sőt, nem is kevés – hatásvadászatot.

Nem vonom kétségbe Ourednik tehetségét, és mást is olvasok majd tőle, de ennél a műnél egyre erősödött az érzésem, hogy a szerző ki akarja kényszeríteni a közönség elismerését (persze nem a szimpla bestseller-kategóriában), és ilyenkor előbb gyanakodni kezdek, majd egyre szigorúbb leszek…

>!
csobi SP
Patrik Ouředník: Europeana

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

Egyes részeknél beugrott néhány nagyobb töri témazáró előtti folyosói beszélgetés amikor csak egyszerű diáknyelven összefoglaltunk egy-egy részt, hogy X fejbe lőtte Y-t, aminek a következménye Z, jött az erősítés A-tól, amire B úgy válaszolt, hogy, stb.. A részleteket is tudod persze, de így, a legfontosabb momentumok említésével még az is össze tudta hozni a kettest, aki nem tudta, hogy miért lett fejbe lőve Y és miért A-ból jött erősítés és nem C-ből. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy ezentúl minden diák ebbe nézzen bele témazáró előtt, csak néha tényleg ez jutott eszembe.
Furcsa, hogy neveket nem nagyon említ, így legtöbbször az van, hogy a saját tudásodra kell hagyatkoznod, ergo ez egyfajta tudjukki vagy épp nemtudjukki irodalmi mű.
Vlastimil Hárl a könyv utolsó lapjain nagyszerűen összefoglalja a mű értelmezési tartományát, ha lehetne beidézném az egészet, mindenesetre azt még hozzá kell tenni, hogy akinek nem sikerül megfelelően átérezni az iróniát vagy úgy van vele, hogy ilyen-olyan történelmi eseményekkel nem illik ironizálni az ne olvassa el. Tudjuk mire gondolok.

3 hozzászólás
>!
ervinke73
Patrik Ouředník: Europeana

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

Megmondták a katonák, a politikusok, a kőművesek, az orvosok, a mérnökök, a nácik, a zsidók, a kommunisták, az angolok, a lengyelek, a svédek, a franciák, a nők, a férfiak, az antropológusok, a katolikusok, a protestánsok, a szexológusok, a kurvák, a történészek, az iparosok, a melósok, a munkakerülők, az egyének, a tömegek… megmondta mindenki, és mégis…

>!
sztimi53 P
Patrik Ouředník: Europeana

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

Én nem tudok olyan okosakat és szépeket írni, mint Hárl. Inkább kérdezek. Bele lehet foglalni a 20. századot kevesebb, mint 200 oldalba? Bele. Kurta, ismétlődésekkel tarkított, szatirikus, koncentrálást igényel és fárasztó. A lapszéli jegyzetekből gyakran csöpög a gúny. Az Ad actánál kiderült, hogy Ouředník nem tiszteli az olvasóját, most bebizonyította, hogy semmi mást sem tisztel. Nem csak nem tisztel, elítél. Szerintem páratlan, majdnem szerelmet vallottam a könyvnek és némi történelem-felidézést is beiktatnék hatására. (Az is eszembe jutott, hogy ha a negyedikes törit ő tartja nekem, akkor biztos sokkal jobban élveztem volna a töri órákat, pedig feketemiki – népszerűségét jellemzi, hogy még a nevével fémjelzett FB alkalmazás is létezik – sem volt utolsó.)

6 hozzászólás
>!
Nienna001
Patrik Ouředník: Europeana

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

Hihetetlen ez a könyv. Morbid, annyira, amennyire ez a század is az volt. Újra és újra előjöttek ugyanazok a gondolatok mégsem volt zavaró. Kis történetek nagyon megmaradtak belőle, azzal a tipikus érzéssel, hogy erre még sokáig fogok emlékezni. Fogok még a szerzőtől olvasni, ebben biztos vagyok.

>!
metahari
Patrik Ouředník: Europeana

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

Hihetetlenül jó szeme van az írónak és a logikája is kiváló. Igazán hasznos, hogy a történelemkönyvek szárazságát messzire elkerüli és az ide-oda ugrálással újabb és újabb szemszögeket nyerünk. Azazhogy perspektívát.
A hátulján van egy ajánlás a The New York Times részéről, részemről most ez csontigaz.
„Egyszerre súlyos szakkönyv és irodalmi bűvészmutatvány; szédületes utazás az elmúlt század abszurditásai és rémségei között, amelynek különös elbeszélésmódja fokozatosan válik lebilincselővé, sőt ijesztővé.”
Továbbgondolva arra lyukadtam ki, hogy ha ez a könyv akkor jelent volna meg itthon, amikor még a vörös csillagok laktak az égen és az igazságosztó fekete kocsival érkezett, a könyv olvasása fizikálisan is lebilincselő lett volna.
Talán már/még jókor olvassuk.

>!
Ceri
Patrik Ouředník: Europeana

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

Pepin bácsi történelemórája.

>!
Adriaticum
Patrik Ouředník: Europeana

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

Nehéz ennyire jó könyvről írni:) Mégis megteszem, mert az előttem szólók nem mondtak el mindent. A könyv zseniális, posztmodern, letehetetlen. Bár van némi tagolása, olyan, mintha egylevegővel elmondott eszmefuttatás lenne. Valóban olyan, mintha a tömény borzalomról szólna, mintha csak ebből állt volna a XX. század. Nekem mégsem csak ez jött le.
Először is folyamatosan ott golyózott a fejemben olvasás közben a családom múltja, valamint egyik kedvenc filmem, Az én XX. századom. És végre bezárult a kör. Az én XX. századom volt a kezdet, a XX. század kezdete, a pólya és a születés boldogságának, az élet reménységének bemutatása. Ez a könyv pedig megásta a sírt, eltemette és rárakta a sírkövet is. Nagyjából.
A mi világunk már más, persze nem elválaszthatatlan. De ki kell lépni a múlt karmai közül. Ez a könyv remek alkalom minden értő embernek, hogy a helyi értéke szerint elgyászolja a XX. századot.

>!
TLD P
Patrik Ouředník: Europeana

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

Valahogy így képzelek el egy – majdnem – posztmodern történeti munkát. Nincs kronológiai rend, az elbeszélt dolgok, események, ideológiák, híres tárgyak sokszor véletlenszerűen követik egymást. Vannak bizonyos tárgyak, amelyek átvezetőként szolgálnak különböző, sokszor random felbukkanó asszociációk és gondolatok között (A Barbie babából jut el a feminizmusig, az első világháború harci gázától a Cyklon-B-ig). Ha jól emlékszek, egy történelmi személyiség nevével sem találkoztam olvasás közben, a „nagy személyiségek” jelentőségét relativizálja ez a hömpölygő történelmi folyam, amelynek nincs se eleje, se vége. Többször egy szintre hozza a különböző tudományágak képviselőinek (akiket soha nem nevez meg) véleményét átlagemberek meglátásaival és ütközteti őket, egyenrangúként kezelve azokat. Közben átitatja az irónia, a posztmodern kedvenc eszköze a távolságtartás érzékeltetéséhez. Groteszk, néhol vicces, de legtöbbször – mint a huszadik század – tragikus. Vannak ténybeli tévedései (pl., hogy az oroszok találták fel a koncentrációs tábort), de ezek semmit nem vonnak le a szerző láthatóan nagy tudásának értékéből.
Az egyetlen negatívuma e remek könyvnek az, hogy egy idő után kifullad a szöveg lendülete, többször elismétel bizonyos paneleket (az olasz katona levele a nővérének 1917-ben), ám lehet, hogy ez is csak játék.
Összegezve: élvezetes szellemi kaland, mindenképpen érdemes elolvasni.


Népszerű idézetek

>!
Ceri

Aztán az emberek összehasonlították a nyelveket és azon kezdtek gondolkodni, ki rendelkezik a legfejlettebb nyelvvel, és ki jutott legtovább a civilizációs folyamatban. Többnyire azt tartották, hogy a franciák, mert Franciaországban érdekes dolgok történtek, és a franciák értettek a társalgáshoz s kötőmódot és régmúlt idejű feltételes módot használtak, csábítóan mosolyogtak a nőkre, a nők pedig kánkánt táncoltak, miközben a festők impressziókon töprengtek. A németek viszont azt mondták, hogy az igazi civilizációnak egyszerűnek kell lennie és közel kell állnia a néphez, s hogy ők találták ki a romantikát, és sok német költő írt a szerelemről, és köd ülte meg a völgyeket.

11. oldal

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

Kapcsolódó szócikkek: kánkán
>!
Véda MP

Danzigban egy német katona megháborodott, mert a háború előtt volt egy szeretője, akiről nem tudta, hogy zsidó, s akit később elvittek az auschwitzi koncentrációs táborba, a katonának pedig a barátai tréfából azt mondták, hogy a szappant, amit már egy hete használ, a szeretőjéből készítették, s ők a danzigi anatómiai intézet igazgatójától tudják ezt, mivel a szappangyártáshoz szükséges hullákat oda szállították. Ezt a katonát aztán egy németországi tébolydába kellett vinni.

37-38. oldal

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

Kapcsolódó szócikkek: Auschwitz
>!
Véda MP

S különböző statisztikákat készítettek és kijelentették, hogy egy nyolcvanhárom éves alkoholista nőnek összesen 894 leszármazottja lesz, akik között 67 visszaeső bűnöző, 7 gyilkos, 181 prostituált, 142 koldus és 40 elmebeteg fog előfordulni, ami 437 aszociális elemet tesz ki. És kiszámították, hogy ez a 437 aszociális elem éppen annyiba kerül majd a társadalomnak, mint 140 bérház felépítése. A nácik később arra a következtetésre jutottak, hogy a sterilizáció, a kasztráció, a kényszerű vetélés és a specializált intézményekben való tartózkodás is költséget jelent a társadalomnak, amely megfelelőbb módon is fel tudná használni ezt a pénzt, ezért egyszerűbb lenne, ha az aszociális elemeket az eutanázia révén iktatnák ki az emberi faj fejlődéséből. Így hát 200000 aszociális elemet internáltak a koncentrációs táborokba, akiket gázkamrákban pusztítottak el, s ily módon a náciknak lehetőségük nyílt arra, hogy már a zsidókérdés végső megoldásának kezdete előtt működésbe hozzák és kipróbálják a gázkamrákat. A koncentrációs táborba zárt aszociális elemek fekete háromszöget viseltek a mellkasukon, a zsidók pedig sárgát. A politikai foglyoknak piros háromszög jutott, az aszociális elemek külön kategóriáját képviselő homoszexuálisok rózsaszínű háromszöget kaptak.

41. oldal

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

Kapcsolódó szócikkek: homoszexuális · koncentrációs tábor
>!
Véda MP

Az alacsonyabb rendű és aszociális elemek sterilizálására vonatkozó első törvényt az Egyesült Államokban hozták meg 1907-ben. A törvény lehetővé tette a megrögzött bűnözők és az elmebetegek sterilizálását, és 1914-ben a pszichiáterek kezdeményezése nyomán kiterjesztették a visszaeső bűnözőkre s az alkoholistákra, majd 1923-ban Missouriban a fekete és indián származású tyúktolvajokra, a fehér bőrű tyúktolvajokról ugyanis azt tartották, hogy még rátalálhatnak a visszaútra, s szorgos és öntudatos munkával bekapcsolódhatnak a társadalom életébe.

53. oldal

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

2 hozzászólás
>!
Ceri

A kommunisták azt mondták, hogy a kommunista társadalomban élő embereknek nincs szükségük a szexre, mert az ember legnagyobb örömének a jól végzett munkából kell fakadnia, a kapitalizmusban azonban az emberek nem érezték a munkából fakadó örömet, mert kizsákmányolták őket, s ezért különböző pótlékokhoz folyamodtak.

66. oldal

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

>!
peters P

És minden évben megtörtént, hogy valamelyik vadász a vadkan helyett tévedésből egy másik vadászt lőtt le, s ilyenkor a többi vadász pénzt adott össze, és az özvegynek új mosógépet vagy valami hasonlót vettek, ami hasznos lehetett a háztartásban.

93. oldal

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

>!
orter

A kommunisták és a fasiszták a többpártrendszer ellen voltak, mondván, hogy a többpártrendszer és a demokrácia a társadalom degenerálódásához és az értékek pusztulásához vezet. És ha majd ők lesznek hatalmon, mindenkinek kényelmes és boldog életet biztosítanak, kivéve azokat, akik ezt nem érdemlik meg, mert miközben biztosítani kell a társadalom egészséges magvának a szabad fejlődését, meg kell szabadulni azoktól a parazitáktól, akik ragaszkodnak a régi világhoz, mert képtelenek forradalmi módon gondolkodni.

35. oldal

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

>!
Véda MP

Az antropológusok azt mondták, hogy az emlékművek alkalmasabbak az elgondolkodtatásra, mint a múzeumok vagy a levéltárak, mert a történelem helyett inkább az emlékezetre hivatkoznak, az emlékezet pedig életre kelt, a történelem viszont megfosztja legitimitásától az élő múltat, mert mozdulatlanná teszi az időben.

151. oldal

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

>!
pelika_Bp

Az angolok gyakorlatiasak voltak, s az angol nőknek nagy volt a lábuk, és az olasz nőknek dús keblük volt, az olaszok pedig gondtalanok voltak, és a németek ügyeltek a higiéniára, de nem volt humorérzékük. És az írek örökké részegek voltak, a skótok pedig rátermett gyaloglók, és a franciák arrogánsak voltak, a görögök pedig gátlásosak, a csehek gyávák, a lengyelek örökké részegek, az olaszok zajosak, a bolgárok elmaradottak, a spanyolok komorak, a magyarok pedig beképzeltek.

151. oldal

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

>!
csobi SP

És a hetvenes években azoknak a száma is növekedésnek indult, akik depressziótól szenvedtek, és a század végén Európa minden ötödik polgára depressziós volt. A szociológusok azt mondták, hogy a neurózis és a depresszió a huszadik századi nyugati társadalom kulturális átalakulását tükrözi. És hozzátették, hogy a neurózis egy olyan társadalmat tükröz, amelyben a fegyelem, a hierarchia és a társadalmi tilalmak dominálnak, s hogy a bűntudat patologikus kifejeződéséről van szó. És eleinte az emberek azért voltak neurotikusak, mert tiltott dolgokat szerettek volna csinálni, de nem tehették, mert meg volt tiltva, és amikor megsértették a tilalmat, bűntudat töltötte el őket. És később, amikor már szinte mindent lehetett, depresszió kerítette őket hatalmába, mert nem tudták, hogy tulajdonképpen mit szeretnének csinálni, és új patologikus szubjektumokká változtak át, a pszichiáterek pedig azt mondták, hogy a patologikus szubjektum ennyi idő alatt teljesen megváltozott. A szociológusok azt mondták, hogy a depresszió nem más, mint kompenzáció azért a világért, amelyben az egyéni szabadság már nem ideált jelent, melyet keserves küzdelem árán kell elérnünk, hanem akadályt, melyet keservesen kell leküzdenünk. A neurózis a tilalmak megszegése miatti szorongást jelentette, a depresszió pedig a szabadság terhe miatti szorongást fejezi ki. Az emberek némelyike mindenben valami értelmet akart fellelni, és egzisztenciális frusztráltságtól szenvedett.

86-87. oldal (Pozsony: Kalligram, 2006)

Patrik Ouředník: Europeana A huszadik század rövid története

Kapcsolódó szócikkek: depresszió

Hasonló könyvek címkék alapján

Radka Denemarková: Ki dörömböl?
Josef Škvorecký: Pléhkatonák
Jáchym Topol: Kátrány
Josef Škvorecký: Hétköznapi életek
Jáchym Topol: Az Ördög műhelye
Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok
Karel Čapek: Harc a szalamandrákkal
Jaroslav Hašek: Szerencsétlen kandúrhistória
Jiři Hájíček: Parasztbarokk
Milan Kundera: Halhatatlanság