Set in Ireland, this book tells the story of teenage hero Francie Brady. Things begin to fall apart after his mother's suicide – when he is consumed with fury and commits a horrible crime. Committed to an asylum, it is only here that he finally achieves peace. Shortlisted for the 1992 Booker Prize.
The Butcher Boy 5 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1992
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Nem tudom, mikor volt olyan utoljára, hogy majdnem egy hónapig tartott, mire egy regényt végigolvastam. Még a Súlyszivárvány is megvolt úgy két és fél hét alatt, pedig az úgy ötször akkora könyv, mint ez. Oké, ebben most voltak a könyvtől független okok is, de még az olvasás szempontjából ideális körülmények között sem hiszem, hogy sokkal hamarabb végeztem volna vele. Nagyon nyugtalanító, durva könyv, több szempontból is. Most ezekről röviden, később majd összeszedem a gondolataimat rendesen.
– A főszereplő és elbeszélő egy mentálisan beteg srác, nem az a mostanában a könyvekben „népszerű”, alapvetően „kedves” fajta, hanem kiszámíthatatlan, veszélyes – ennek ellenére azt nem mondom, hogy olvasóként valahogy nem neki „drukkolok”; és amúgy nem is félek tőle vagy bármi ilyesmi. Egyszerre szimpatizálok vele valami bizarr módon, szórakozom a humorán, és marhára sajnálom az élete miatt, amiatt, ami történt vele, s ami a szétesését okozta (nem mintha annak egyetlen konkrét oka lett volna). Viszont rettentő megterhelő folyamatosan az ő agyában lenni, az ő szemével látni. Olvasás közben sokszor nem tudtam, hogy amit olvasok, az valóság-e, emlék, kitaláció, hallucináció vagy micsoda. És ez nem az a kellemes, agybizsergetős-posztmodern érzés volt, nem játék, hanem a főszereplő valósága (és tökmindegy, hogy ez regény, fikció).
– Az elbeszélésmód is igencsak próbára tesz: a mondatok nincsenek vesszőkkel tagolva, hiszen az elbeszélő agyában sem tagolódnak rendesen a gondolatok, és az egyik percben mondjuk még emlékezik, a következőben pedig hallucinál, a következőben pedig tervez. (Iszonyat meló lehetett magyarra fordítani, fogalmam sincs, mennyire sikerült ez a magyar kiadás fordítójának, de ha el is olvasom egyszer magyarul is, biztos nem mostanában.)
– Aztán meg a tartalom, a cselekmény, és az egész érzelmi háttere/tartalma: ezt most nem részletezem egyáltalán, majd a blogomon biztos fogom, mindenesetre a regény ebből a szempontból is kikészítő.
Hát igen, hiány volt már a kevésbé kellemes sérült elmékből. Valahogy eddig mindig sztereotip módon ábrázolt „sick”-ekbe futottam bele és hiányérzetem volt. Mert találkoztam sérült emberekkel és sokkal összetettebb impressziókat hagytak hátra, mint az olvasataimban…..és végre. Utálom, de nevetek és nem kinevetek, úgyhogy hmmmm.
Népszerű idézetek
Mary had the same face as ma used to have sitting staring into the ashes it was funny that face it slowly grew over the other one until one day you looked and the person you knew was gone. And instead there was a half-ghost sitting there who had only one thing to say: All the beautiful things of this world are lies. They count for nothing in the end.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Myles Na gCopaleen: An Béal Bocht ·
Összehasonlítás - Joseph Heller: Catch-22 92% ·
Összehasonlítás - Marian Keyes: Rachel's Holiday ·
Összehasonlítás - Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five 87% ·
Összehasonlítás - Richard Brautigan: In Watermelon Sugar ·
Összehasonlítás - Flann O'Brien: The Third Policeman ·
Összehasonlítás - Cecelia Ahern: Thanks for the Memories 78% ·
Összehasonlítás - Elle Kennedy: The Score 93% ·
Összehasonlítás - Douglas Adams: The Hitchhiker's Guide to the Galaxy 92% ·
Összehasonlítás - Fredrik Backman: A Man Called Ove 92% ·
Összehasonlítás