Mi történt azokkal a nemzetekkel, amelyek még egy évszázaddal ezelőtt uralták a világot?
Patrick J. Buchanan 2008-ban megjelent könyvében amellett érvel, hogy a brit államférfiak, és főleg Winston Churchill hibái okozták a Nyugat halálos sebeit. Churchillnek abban biztosan igaza volt, hogy a háborút, amelyben benne voltak, „szükségtelen háború”-nak kell neveznünk.
A szerző rangban első tanácsadója volt három amerikai elnöknek is; kétszer indult a republikánus elnökjelöltségért, 1992-ben és 1996-ban; a Reform Párt jelöltje volt 2000-ben. Kilenc másik könyv szerzője, köztük olyan bestsellereké, mint A Nyugat halála.
Churchill, Hitler és „a szükségtelen háború” 9 csillagozás
Kedvencelte 2
Várólistára tette 11
Kívánságlistára tette 15
Kiemelt értékelések
Patrick J. Buchanan: Churchill, Hitler és „a szükségtelen háború” Hogyan vesztette el Britannia a birodalmát, és a nyugat a világot
Pat J. Buchanan az egyik legjozanabb, targyilagosabb amerikai elemzo. Nagy gondolkodo. Az a fajta amerikai, akit mara mar kihalofelben levo osallatnak tekintunk. Korabban mar olvastam tole a Nyugat halalat, ott is meggyozo volt. Erdemes lenne a tobbi konyvet is megjelentetni itthon.
Ez a konyve, a szuksegtelen haboru pedig egyfajta kritika Churchill reszere. Az ember, aki felaldozta orszaga nagysagat a sajat nagysagaert. Elgondolkodtato mu. Egyetertve G011 ertekelesevel, a Nyugat kicsit higgadtabban ertekelhetne Winston szerepet. Egyebkent elgondolkodtato, hogy Winstonnak milyen hosszu bunlajstroma volt, milyen sok politikai hibaja volt. En sosem kedveltem Churchillt. Egy haborus eszelos volt, aki egyik nagy celjat sem erte el. Elkotyavetyelte a brit birodalmat, Europaban a nemet helyett orosz hegemonia lett, a szocializmus eloretort. Raadasul Anglia feher sem maradt, pedig Churchill vagya ez is volt. Amilyen alszent es kepmutato a mai vilagunk, cseppet sem lep meg, hogy egy alkoholista, szoszatyar bolond, aki lenyegeben elb@szta Europat, ma egyfajta peldakepnek szamit. Aki kicsit is elemzi a sztorit, azert ketelkedni fog a Churchill kultuszban. Jellemzo, hogy Kissinger tartja peldaul nagyra. A szememben peldaul egy Chamberlain nem „rosszabb” egy Churchillnel. Churchill Jaltaban vagy Moszkvaban nagyobb karokat okozott, mint Neville Munchenben vagy Danzignal.
Churchill lefitymalta a fel vilagot (gyulolte a "szineseket"), ha rajta mult volna bio fegyvereket, gaz fegyvereket vetett volna be, es szerette bevonni a haboruba a noket es gyerekeket (legibombazasok). Bar az oreg Clausewitz megmondta, a haboru a politika folytatasa, mas eszkozokkel. Raadasul Churchill nevehez fuzodik Gallipolli, Norvegia, Dieppe, Drezda stb. Hat o tenyleg egy „kivalo” ember lehetett. Ajanlom a konyvet azoknak, akik anbyira oda vannak erte. Sorolni lehetne meg a hibait. A 3 lenyeget leirtam. Szamonra az a dobbenet, hogy o ma ilyen nepszeru. Hiaba, ilyen a propaganda.
Buchanan nagyot meritett: szamtalanszor idezett olyan koponyakat, mint A.J.P. Taylor, Paul Johnson, Henry Kissinger; Andreas Hillgruber, Norman Davies, vagy Martin Gilbert, Kennan stb. Nagyon jo konyv, kicsit arnyaltabban elemzi a 20. szazadot, mint megszokhattuk, amerikai szemszogbol. Amig ilyen Buchanan fele amik vezetik az USA-t, nem vesztik el hatalmukat. Kar, hogy Buchanan mar lassan a mult. Ha amcsi lennek, nagyon sajnalnam.
Patrick J. Buchanan: Churchill, Hitler és „a szükségtelen háború” Hogyan vesztette el Britannia a birodalmát, és a nyugat a világot
Nekrológ a hajdan volt Brit Birodalomért, rekviem a nyugati világért.
Buchanan már a könyv elején nem tréfál: számára a két világháború a fehér rassz harmincéves polgárháborúja volt. Figyelembe véve, hogy a két világégés zömmel európai súlypontú volt, nem áll messze a valóságtól az állítás.
A kötet főként a második világháborút veszi górcső alá, melyet a szerző konzekvensen „szükségtelen háborúnak” nevez. Miért volt szükségtelen? Kinek a szempontjából is volt szükségtelen? Első körben az egész emberiség szempontjából volt az, hiszen cirka 65 millió ember azért kellet, hogy meghaljon, hogy a világ utána egy fokkal ne legyen biztonságosabb és békésebb hely, cserébe viszont a nukleáris fegyverek árnyékában játszadozhat mindenki a gondolattal: hogyan jobb meghalni? Rögtön szénné égve a menekülés halvány esélye nélkül, vagy lassan, sorvadozva, hulló hajjal, vért hányva? (Nem mellesleg 1945 óta egy nap nem telt el puskalövés nélkül a bolygó valamelyik pontján.)
Második körben Európa az egyik legnagyobb vesztes, hiszen a vén kontinens a nyugati civilizáció és kultúra ékes, erőtől duzzadó királynőjéből magatehetetlen, vén prostituált lett, aki ki van szolgáltatva idegen szuperhatalmak kénye-kedvének.
És végül a britek szempontjából volt „unnecessary war”, akik bár győztesen kerültek ki ebből a globális konfliktusból, mégis győzelmük pirruszi győzelem volt, hiszen gyarmatbirodalmuk oda lett, s másodrendű hatalommá süllyedtek az USA pórázára verve.
Buchanan konzervatív értékendű amerikaiként tiszteli országának világpolitikai elődjét, aspektusa teljes mértékben kipling-i. (értsd.: a britek, mint a kultúra fényhozói a világon.) A tisztelet mellett a szerző nem igazságtalan, természetesen megemlíti e gyarmatbirodalom erkölcsi visszáságait is.
Megakadályozható lett volna a kataklizma? Természetesen a történelemben nincs „mi lenne ha”. Viszont figyelembe kell venni, hogy a második világháború főgonoszának kikiáltott Adolf Hitler sohasem akart konfliktust a Nyugattal, főleg nem az angolokkal. Békéért nyúló jobbját Churchillék rendre-módra visszautasították, s maradt a „csak azért is harcolunk, nem lesz a németeké a kontinens” mentalitás és a féktelen terrorbombázás. Kérdés: megengedhette-e volna Nagy-Britannia magának, hogy ne szálljon szembe Németországgal? Buchanan szerint ha megengedni nem is, de módszereikben választhattak volna más utat a szigetlakók. Ő konkrétan az USA hidegháborús stratégiáját állítja fel példaként, mely stratégia szerint a nyílt és sok áldozattal járó konfrontáció helyett az ügyes lavírozással és bekerítéssel roppantjuk össze ellenségünket, s őrizzük meg saját hegemóniánkat. Nyilván lehet ezzel vitatkozni, de a könyvben taglalt érvelés logikus.
Ki volt a Brit Birodalom sírásója? Természetesen Winston Churchill, aki a mai napig nagy népszerűségnek örvend „felvilágosult, demokrata” körökben, annak ellenére, hogy a jó öreg Winston agresszivitásában, háborúmániájában és rasszizmusában bármikor méltó ellenfele lehetett volna akármelyik német nemzetiszocialistának. A szivarpusztító miniszterelnök és háborús héja körének makacs háborúsdija végül a saját országuk kinyírásához vezettet. Churchill vezetőként három célt tartott tűzött ki maga elé: megtartani a Brit Birodalmat, megakadályozni, hogy idegen hatalom uralja az európai kontinenst, féken tartani a kommunizmust. Nos? Ezeket figyelembe véve ez egy sikeres politikus volt? És célok sikertelenségét tekintve ő maga mennyiben járult hozza a kudarchoz? Ugye-ugye.
Az ő rajongóinak kifejezetten ajánlom ezt a könyvet.
Patrick J. Buchanan: Churchill, Hitler és „a szükségtelen háború” Hogyan vesztette el Britannia a birodalmát, és a nyugat a világot
Nagyon tetszett, sok új információt találtam benne. Azok alapján, amiket eddig olvastam a világháborúkról, arra jutottam, hogy Mr. Buchanan könyve nem tartozik szorosan a mainstream vonalba, legalábbis, ha azokat vesszük, amelyek eljutnak ide, hozzánk, kelet-közép Európába. Szóval emiatt is volt jó olvasni, mert az ő politikai álláspontja (mert akárhogy is nézzük ő politikus, nem pedig történész), a konzervativizmus erősen befolyásolja a mondanivalóját. Így olyanokat is olvashattam, amiket eddig még nem, olyan összefüggésekre is felfigyelhettem, amelyekre eddig még nem. Viszont ettől a könyvtől sem szerettem meg jobban se a politikát, se a politikusokat. Bővebben: https://olvassunkegyuttvikivel.blogspot.com/2023/01/pat…
Népszerű idézetek
Így adott a brit kormány pánikszerűen – egy hamis jelentés miatt Lengyelország német megszállásáról, amit se nem terveztek, se nem készítettek elő – háborús garanciát egy olyan diktatúrának, amelyben nem bízott, Európának azon részében, amelyben nem voltak létfontosságú érdekei, elkötelezve magát egy olyan háborúra, amelyet nem tudott megnyerni.
247. oldal
Patrick J. Buchanan: Churchill, Hitler és „a szükségtelen háború” Hogyan vesztette el Britannia a birodalmát, és a nyugat a világot
Macuoka Jószuke, aki a genfi japán delgáció vezetője volt, így kommentálta az imperializmus évszázados gyakorlatát: 'A nyugati hatalmak megtanították a japánokat a pókerjátszmára, de miután megszerezték a legtöbb zsetont, kijelentették, hogy a játszma erkölcstelen, és bridzset kezdtek játszani.
149. oldal
Patrick J. Buchanan: Churchill, Hitler és „a szükségtelen háború” Hogyan vesztette el Britannia a birodalmát, és a nyugat a világot
Amikor egy francia hölgy felszólította Churchillt, hogy ismerje el, Olaszország csupán azt teszi Etiópiában, amit a brit imperialisták évszázadokon keresztül tettek, Churchill így válaszolt: „Ó, de ön is látja, mindaz, ami a megváltoztathatatlan múlthoz tartozik, el van zárva a régi, bűnös napok méhében. A világ halad.”
149. oldal
Patrick J. Buchanan: Churchill, Hitler és „a szükségtelen háború” Hogyan vesztette el Britannia a birodalmát, és a nyugat a világot
Az ún. vegetáriánus hadművelet célja az volt, hogy kiirtsa a német hús- és tejelőszarvasmarha-állományt, majd végignézze, ahogy a baktérium átterjed az emberre. Mivel akkoriban nem voltak hozzáférhetőek az antibiotikumok, ez sok ezer – vagy talán millió – német férfi, nő és gyerek borzalmas halálához vezetett volna.
Az anthraxos süteményeket a Gruinard-szigeteken próbálták ki, a skóciai Wester Rosson túl, amelyelet csak 1990-re sikerült megtisztítani a fertőzéstől.
366. oldal
Patrick J. Buchanan: Churchill, Hitler és „a szükségtelen háború” Hogyan vesztette el Britannia a birodalmát, és a nyugat a világot
Úgy tűnik, a Szent Rókának [Holy Fox] nem voltak fenntartásai azzal kapcsolatban hogy Lengyelországot odadobja halálos áldozatul Hitler hadigépezetének – csak hogy kimutassa „készségét a nagy erkölcsiségért vívott harcra”.
Ilyen a nagyhatalmak erkölcsisége.
253. oldal
Patrick J. Buchanan: Churchill, Hitler és „a szükségtelen háború” Hogyan vesztette el Britannia a birodalmát, és a nyugat a világot
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szvetlana Alekszijevics: Utolsó tanúk 96% ·
Összehasonlítás - Eddie Jaku: A világ legboldogabb embere 96% ·
Összehasonlítás - Lily Ebert – Dov Forman: Lily fogadalma 96% ·
Összehasonlítás - Corrie ten Boom: A menedék 97% ·
Összehasonlítás - Art Spiegelman: A teljes Maus 96% ·
Összehasonlítás - Robert Kershaw: Harckocsizók 98% ·
Összehasonlítás - Laura Hillenbrand: Rendíthetetlen 95% ·
Összehasonlítás - Ungváry Krisztián: Budapest ostroma 96% ·
Összehasonlítás - Tobak Tibor: Pumák földön-égen 96% ·
Összehasonlítás - Hannah Arendt: Eichmann Jeruzsálemben 98% ·
Összehasonlítás