Nyomok ​a hóban 52 csillagozás

Patricia St. John: Nyomok a hóban Patricia St. John: Nyomok a hóban Patricia St. John: Nyomok a hóban

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A szerző főként gyermek- és ifjúsági regényeiről híres. Minden munkája magán viseli az emberi lélek rezdüléseinek ismeretét. Szívünk gyermekkori vágyakozásai, életünk megrázó próbái, önmagunkkal, Istennel, és felebarátainkkal vívott harcaink, mind-mind visszaköszönnek írásaiban. Jelen könyve a svájci hegyek között játszódik a századforduló éveiben. A történet Karácsonyest éjszakáján kezdődik, amint egy kislány a szomszédasszony és fia kíséretében bandukol haza a falusi templomból, fel a hegyek közé, gondolataiba mélyedve. Otthon váratlan esemény fogadja: édesanyja haldoklik. Ám utolsó szavaival rábízza karácsonyi ajándékát, újszülött kisöccsét. Az édesanyát vesztett család, és a szomszédok jó viszonya egy tragikus baleset következtében megromlik. A kislány és a szomszéd fiú sok fájdalmas és izgalmas eseményen keresztül, saját bőrén tanulja meg a Biblia igazságát: Jézus irántunk való szeretetét.

Eredeti megjelenés éve: 1972

Tagok ajánlása: 12 éves kortól

>!
Evangéliumi / Primo, Budapest, 1992
168 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637838163 · Illusztrálta: Ruth Guinard
>!
Evangéliumi, Budapest
168 oldal · puhatáblás · Illusztrálta: Ruth Guinard

Kedvencelte 16

Most olvassa 3

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 25

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Gyöngyi0309 P>!
Patricia St. John: Nyomok a hóban

Nagyon régen, talán tizenkét évesen olvsatm ezt a történetet, karácsony táján. Akkor nagyon megérintett.
Nem volt ez másképp most sem, ritkán sírok könyveken, de itt megint megkönnyeztem a történet elejét.
A gyerekek tudnak a legjobban szeretni, gyűlölni, ők tudnak igazán, szívből makacsok lenni, még tiszták az érzések, még frissek, fiatalok.
Nagyon sajnáltam Lacit, már a történet elején is, nagyon rossz lehet magányosnak lenni, főként gyerekként, a rossz gondolatai, tettei is igazi segélykiáltások voltak tőle a változásra, hogy vegyék észre, szerette volna, ha szeretik, csak sajnos az utat nem találta, nem tudta jól kifejezni ezt az óhajt. Szerencsétlen tettének következményeként pedig még magányosabbá vált.
Anikót csak a történet elején szerettem, utána már nem, mivel nekem ő rosszabb volt, mint Laci, mert titokban tette a rosszat, a világ szemében ő volt a kedves, szorgalmas, aranyos, okos lány.
Danit nagyon elkényeztettették, de ez nem meglepő a család helyzetében. Ő csak egy kisgyerek volt, aki addig ment el, amíg a család engedte.
A fafaragó öreget nagyon szerettem, ahogy Kutas apukát is.
Noha az egész történetet áthatja Jézus, a Biblia, a keresztényi gondolkodásmód, mégsem a „térítés” állt a középpontban. Gyerekeknek nagyon szép jellemformáló történet ez megbocsájtásról, szeretetről. Felnőttként is szóakoztató, nekem ez mindig karácsonyi történet lesz.
Viszont valami gyerekként nem zavart, de most borzasztóan: a nevek magyarosítása: nehéz volt elképzelni egy Kutas Danit a svájci Alpokban. Ezeket nem kellett volna megpiszkálni.
Biztosan újraolvasom majd még.

4 hozzászólás
Uzsonna >!
Patricia St. John: Nyomok a hóban

Szép történet az IGAZI szeretetről.
UPDATE: Azért is tetszett ez a történet, mert szemléletesen bemutatja, mi az IGAZI kereszténység.

pipacstappancs >!
Patricia St. John: Nyomok a hóban

A manapság divatos önmegvalósítás és önszeretet központú világszemlélettel ellentétben ez a könyv a mások iránti szeretetre és szolgálatra sarkall, legalábbis n ezt az üzenetet olvastam ki a könyvből. Számos példát látok magam körül arra, hogyan forgácsolódik szét annak az élete, aki a saját boldogságát kergeti, míg aki megtalálja a módját, hogyan teheti jobbá a környezetében élők életét, az százszorosan kapja vissza a jót, és még hasznosnak is érzi magát közben. Aki ilyen értékek mentén, ilyen szellemiségben íródott könyvet szeretne olvasni, mindenképp ezt válassza! 6-100 éves korig mindenki talál majd mondanivalót benne szerintem.

( http://pipacstappancs.blogspot.com/2018/09/patricia-st-… )

Baba082>!
Patricia St. John: Nyomok a hóban

Úgy látszik újabban csak jó könyveket olvasok.
Gyönyörű történet, kedves szereplőkkel, akiket úgy ábrázol az írónő, hogy teljesen megértjük mit miért tesznek, vannak ugyan hibáik, de ezzel együtt szeretni valóak. Legszívesebben köztük élne az olvasó, megnyugtató, meghitt kis világukba, ami ugyan nem mellőzi a drámákat sem, de összességét tekintve kimondottan kellemes.
Legkedvesebb szereplőm Laci, aki olvasta már, most biztos mosolyog, aki még nem, az olvassa el. Az ő kis lelkének bemutatása annyira esendő, mindennapi, őszintén emberi, hogy bármit tesz, egyszerűen nem lehet rá haragudni. Másik kedvencem természetesen a hófehér kismacska, tünemény az a kis szőrmók.
Az egyértelmű térítő hatás sem rontja el a könyvet, nem tukmálja a vallást, de áthatja a történetet az Isten és a világ iránti alázat és szeretet. Ha eltekintünk a vallástól – már aki el akar tekinteni tőle – akkor is nagyon tanulságos és szép történet emberi érzelmekkel, küzdéssel, megbékéléssel.
Úgy gondolom ez a kis könyv mindenkinek ajánlható, mert kedves, emberi története az olvasást kedvelőkre ugyanúgy hat, mint aki a keresztény tanok legalapvetőbb tanítását keresi a könyvekben. Szeressük egymást, mint a galambok, azok is csak állatok, ugye…

10 hozzászólás
Calypso>!
Patricia St. John: Nyomok a hóban

Nagyon aranyos, szívmelengető történet. A nyelvezete egyszerű, kedves, gyerekek számára is teljesen értehtő, viszont idősebbeknek is szórakoztató. Tipikusan az a könyv, amit szinte minden korosztálynak lehet ajánlani.
Különösen tetszett, hogy bár teltek az évek, mindig a téli-karácsonyi időszakba csöppentünk, ez igazán különleges hangulatot adott a könyvnek.
Mindezek mellett igazán tanulságos, a sorok között is sokat ad a történet.

szendi04 P>!
Patricia St. John: Nyomok a hóban

Még gyermekkoromban olvastam Laci és Anikó történetét.
Azóta sokszor felidéztem magamban, mint egyik legkedvesebb, régi olvasmányom. A könyv címe mindvégig elevenen élt bennem, de a történet az évek múlásával kikopott emlékezetemből.

Hosszú időn keresztül kerestem-kutattam, hogy ismét beszerezhessem, elolvashassam.
Karácsony előtt az az öröm ért, hogy végre saját könyves polcomon tudhattam és mindjárt az ünnepek alkalmával el is olvashattam.

Ismét kellemes élmény volt olvasni, és azt a rajongást, mit annak idején kiváltott belőlem a könyv, nem az idő múlása tette még szebbé emlékeimben, hanem valóban ez egy gyönyörű történet.

Egy fiú és egy lány, kik gyermeki mivoltukból eredendően néha csintalanok, néha engedetlenek és néha hajlamosak különböző csínytettet is elkövetni. Bennük is, mint minden emberben jelen van a rosszra, a hazugságra, akár a csalásra való hajlam is.
De ugyanakkor lelkük tiszta, mint a hó, készek megváltozni, befogadni a jót, szeretni és megbocsájtani.

Jó volt így ünnepek alkalmával olvasni. Tudni azt, hogy van a világon még szeretet, emberség, tiszta lélek, öröm és békesség, csak engedni kell, hogy az a bizonyos ajtó a mi szívünkben is kinyíljon.
Az egyik legszebb karácsonyi történet, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

Velvet>!
Patricia St. John: Nyomok a hóban

Nagyon-nagyon-nagyon szép, méltatlanul elhanyagolt történet. Jöhet is az anime :)

Lemonade>!
Patricia St. John: Nyomok a hóban

Fantasztikusan jó ez a könyv! Elég sok nyomott hangulatú könyvet olvastam mostanság és ez egy hihetetlenül jó felüdülés volt! Köszönöm Patricia M. St. John ezt a csodálatos könyvet! És köszönöm anyának is, amiért ajánlotta!
Az egészet átitatta a szeretet, és sose éreztem azt, hogy „Te jó ég, hú de rossz most minden és olyan szörnyű, hogy minden így fog maradni, és sose lesz megoldás.” Nem, minden lapján ott volt a remény. És a legkülönlegesebbnek azt tartottam ebben a könyvben, hogy szinte minden szereplőjének az életében ott volt Isten. Nagyon jól esett ilyen emberekről olvasni! Én is sokat tanultam belőle és rengeteg jó gondolatot találtam benne. A saját életemre nézve is találtam benne útmutatásokat, és ezért nagyon hálás vagyok.
Keresztényeknek és nem keresztényeknek, gyerekeknek, fiataloknak, felnőttek és időseknek egyaránt tudom ajánlani, rengeteget lehet belőle tanulni!

Vörös_Édua I>!
Patricia St. John: Nyomok a hóban

Nagyon aranyos, megható kis történet. Valamikor láttam az ebből készült rajzfilmsorozatot, és ahogy haladtam az olvasással, úgy jöttek elő az emlékek.
Ajánlom a legkisebbektől kezdve az idősebb korosztály számára is.
Ami irritált, hogy a svájci falu lakóinak nevei mind magyar átírást kaptak.
Ja, és Dani… sajnálom, de az akaratosságával, „túlcukiságával”, önzésével ő lett a legellenszenvesebb szereplő számomra (ha még a végén úgy döntött volna, hogy spoiler , végképp elásta volna magát a szememben). Lacit sokkal jobban sajnáltam, mint őt, akármilyen „csúnyának”, gonosznak, meg akárminek is volt leírva.


Népszerű idézetek

Mezzanine>!

Nagymama nem volt hajlandó tisztelni a világ hatalmasait, míg meg nem győződött róla, hogy valóban megérdemlik.

147. oldal

1 hozzászólás
Jesper_Olsen>!

Ha azt akarod, hogy szeressenek – folytatta zavartalanul az öreg –, akkor olyanná kell lenned, hogy tudjanak szeretni téged.

81. oldal

Mezítlábas_Vándor>!

Álmában egy házat látott, melynek sötét ablakai voltak és az ajtaja be volt reteszelve. Éjszaka volt és valaki a nagy hóban a ház felé bukdácsolt. A lábnyomok messze ellátszottak a hóban. A látogató zörgetett az ajtón, kitartóan és türelmesen, de senki sem nyitotta ki. Kereste a kilincset, de nem volt rajta. A szél fújt és fent az égen száguldottak a felhők, de az az ember nem ment el! Megint zörgetett, újra és újra… Olyan sokáig kopogtatott, míg Anikó felébredt. De még akkor sem felelt senki és nem volt fény az ablakokban.
Talán nincs otthon senki, gondolta Anikó félálmában. Mégis, valahogy határozottan tudta, hogy valaki ott van, csak nem akarják kinyitni az ajtót.

102-103. oldal, 16. fejezet (Primo / Evangéliumi, 1992)

Jesper_Olsen>!

– Mit adhatnék én a kis Jézusnak a születésnapjára? – kérdezte Dani komoly arccal a nagymamától.

– Saját magadat ajándékozhatod oda neki – felelte a nagymama, és egy pillanatra letette a kötést. – És kérheted Őt, hogy tegyen kedvessé és engedelmessé. Ez nagyobb öröm neki, mint bármi más.

95. oldal

pipacstappancs >!

Akiben állhatatosság van, az több megnyugvást talál abban, ha szeretetet ad, mintha szeretetet kap.

63. oldal, 10.fejezet

zil>!

„Gondoltál már arra Anikó, hogy minden rossz magában hordja a büntetését anélkül, hogy az embernek valamit hozzá kellene tennie?”

7. fejezet, 42. oldal

Mezítlábas_Vándor>!

"És látjátok – folytatta az idős lelkész –, a Megváltó ma este is bezárt ajtók előtt áll! Sokan vannak közöttünk, akik még soha nem adtak helyet neki. Hallgassátok csak, mit mond:
„Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek, ha valaki megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz…”
Mit felelsz neki ma? Kinyitod neki az ajtót, vagy hagyod Őt kint állni? Nem szólnak-e neked is ezek a szomorú szavak: „Nem volt hely az Ő számára”?

99. oldal, 15. fejezet (Primo / Evangéliumi, 1992)

Mezítlábas_Vándor>!

Látta a saját lábnyomait a havon; éppen olyanok voltak, mint azé az emberé, akiről álmodott, csak azok a nyomok sokkal messzebbre terjedtek. Olyan végtelen messzeségbe nyúltak, mintha az a magányos ember az egész földet bejárta volna azért, hogy eljusson ahhoz a sötét kis házhoz. És mégis, minden hiába volt!

105. oldal, 16. fejezet (Primo / Evangéliumi, 1992)

Mezítlábas_Vándor>!

Ismét eszébe jutott az előző éjszakai álma: a lábnyomok a hosszú úton a hóban, a bezárt ajtóig. És mialatt Anikó csendesen ült és várt, még valami eszébe jutott. Most értette meg először, mit jelent az, ha valaki bezárt ajtón zörget és nem kap választ.
Ő csak pár percig kopogtatott, de az Úr Jézus hetek óta, évek óta. Anikó nagyon jól tudta ezt.
Ő abbahagyta a zörgetést, mert a ház üres volt. De ha Földesék egész idő alatt nyugodtan bent ülnének? Ha annak ellenére, hogy hallják és tudják, hogy valaki kint a sötétben és hidegben vár, csak egymásra néznének és azt mondanák: „Valaki zörget, de nem engedjük be. Úgy teszünk, mintha nem hallanánk”?
Hogy felháborodna ő ezen! Mennyire gyűlölné őket embertelenségükért! Pedig ő is éppen így bánt az Úr Jézussal. És Jézus mégsem gyűlöli őt. Még mindig egész szívével szereti, különben nem folytatná a zörgetést.

107-108. oldal, 17. fejezet (Primo / Evangéliumi, 1992)

Mezítlábas_Vándor>!

Innen már nem jutok ki – gondolta. Olyan kimerült volt, hogy teljesen mindegy volt neki, hogy ki tud-e jönni vagy nem. De megint eszébe jutott az Ige a tökéletes szeretetről. És mert gyermek volt és mert egészen közel érezte magához a Megváltót, imádság helyett egyszerűen kitárta a karjait, hogy emelje fel. Pár perc múlva visszatért egy kis erő kimerült tagjaiba és sikerült lábra állnia.

136. oldal, 21. fejezet (Primo / Evangéliumi, 1992)


Hasonló könyvek címkék alapján

Irene Adler: Öt karácsonyi rejtély
Thomas Brezina: Viharos karácsony
Thomas Brezina: A hószörny rejtélye
L. M. Montgomery: Az arany út
C. S. Lewis: Az oroszlán, a boszorkány és a szekrény
Gill Lewis: Égi vándor
Åsa Larsson – Ingela Korsell: A Sellőlény
Hugh Lofting: Doktor Dolittle utazásai
Elizabeth Goudge: Holdhercegnő
Daniel Defoe: Robinson Crusoe