Az ​életet már megjártam 0 csillagozás

Emlékezem, Magyarországra és a XX. századra
Patay Pál: Az életet már megjártam Patay Pál: Az életet már megjártam

Valamikor ​989 májusában kezdődött a könyv története, vagyis Nagy Imre újratemetése előtt nem sokkal, amikor azért már „lehetett beszélni”. Én akkor, pár hónapja már Franciaországban dolgoztam. Rövid magyarországi szabadságról utaztam vissza, apám pedig egy régészeti kongresszusra volt hivatalos Salzburgba, ami útba esett, hát együtt mentünk egy darabon. Ahogy az M7-es autópáján, Budapestet elhagyva, elhaladtunk az akkor még ott lévő Osztapenko szobor mellett, apám megkérdezte: Ismered-e Osztapenko kapitány történetét? Persze, hogy ismerem. Mint mindenki más, aki végzett Magyarországon legalább négy általánost, meg volt „kisdobos”! De vajon ismered-e az „igazi” történetet? Miért, van olyan is? – kérdeztem vissza, mire ő elmesélte. Én meg döbbenten hallgattam. Nem csak azért, mert a történet érdekes volt, hanem, mert nem értette, miért nem mondta ezt el nekem korábban? Ma már persze tudom, kimélni akart… Azonban azt is rögtön gyanítottam, hogy valószínűleg nem ez volt az egyetlen… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Nemzeti Könyvtár Magyar Közlöny

>!
Magyar Közlöny, Budapest, 2018
464 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155710414
>!
Ianua, Budapest, 2014
544 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631210477

Kívánságlistára tette 1


Hasonló könyvek címkék alapján

Ormos Mária: Remények és csalódások
Bódy Gábor: Végtelen kép
Apponyi Albert: Emlékirataim
Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája
Kármentő Éva: Muszter
Major Sándor: Dzsesszsanyi
Ormos Gerő: Apám és más önéletrajzi kisprózák
Szondi György (szerk.): Önlexikon
Marosán György: Fel kellett állnom
Fekete István: Sárgaréz patkók