A ​legkisebb óriás 4 csillagozás

Nyugat-afrikai népmesék
Páskándi Géza (szerk.): A legkisebb óriás

Messze, igen messze, valahol Afrikában él Szárihun, a csalafinta, bátor nyulacska. Szemfülességben, agyafúrtságban nemigen akad párja. Túljár még a sunyi hiéna és a fürge vadász eszén is. Mindenütt ott van, mindent tud, ami a végtelen szavannában történik. Sokszor ő maga is hallgatja a meséket, melyeknek előadói Tajého, egy öreg afrikai vadász, vagy éppenséggel egy jóságos, krokodilkönnyeket ontó víziló, s így mi is részesei lehetünk az eleven eszű nyulacskával együtt az afrikai mesevilág titokzatos szépségének. Ezeket a meséket Alpha Diallo, a hazánkban élő guineai író gyűjtötte és Páskándi Géza dolgozta át költői-mesei történetekké a magyar gyerekek részére. Az izgalmas, érdekes mesék Engel-Tevan István kifejező rajzaiban elevenednek meg.

Eredeti megjelenés éve: 1984

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

>!
Móra, Budapest, 1984
74 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631136337 · Fordította: Páskándi Géza · Illusztrálta: Engel Tevan István

Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

Niger


Kedvencelte 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

csgabi P>!
Páskándi Géza (szerk.): A legkisebb óriás

Kedves-aranyos mesék ezek a afrikai népmesék, érdekes, hogy ebben a könyvben, ezekben a mesékben milyen nagy szerepet kapott a nyúl. Sosem jutna eszembe Afrikában a nyulat főszerephez juttatni. :-) Ez az állat nekem túlságosan európai. Vagyis hát inkább azt mondanám, hogy nem afrikai. :-) Ahogyan Ázsiában is nehezen képzelem el.
Nos, nem érzem ezt a könyvet kiemelkedőnek, de ettől függetlenül élvezetem a történeteket.

3 hozzászólás
imma P>!
Páskándi Géza (szerk.): A legkisebb óriás

Na ez fantasztikusan tetszett, elégedett vagyok. Kicsit emlékeztetett El-ahrairah kalandjaira (csak itt Szárihunnak hívják), meg egy kicsit emékeztetett a [[http://moly.hu/konyvek/i-k-fjodorova-husvet-szigeti-mitoszok-mondak-es-legendak|húsvét-szigeti mondákra]] is. Inkább nagyobb gyerekeknek ajánlom, meg úgy egyáltalán mindenkinek, akit érdekelnek a mítoszok (ezek inkább ilyen mítoszos mesék szerintem).
Az illusztrációk különösek, ez jó, de sajnos nem teljesen vagyok megelégedve velük. És a zsiráf is csak egyszer bukkant fel.

Amúgy van még benne furaság: 1) a címe sehol nem köszön vissza, nincs ilyen mese benne 2) az első oldalról megtudjuk, hogy ugyan Páskándi Géza dolgozta fel őket igen jól, de Alpha Diallo gyűjtése és fordítása nyomán – szerintem így a borítón lenne a helye 3) a mesék előtt fel van tüntetve egy nagy közös cím, „A csalafinta nyúl: Szárihun” – és mivel valóban többé-kevésbé róla szólnak a mesék, nem értem, miért nem ez a címe a könyvnek.

Gabye>!
Páskándi Géza (szerk.): A legkisebb óriás

Újabb külföldi mesegyűjtemény. Ezek leginkább állatmesék. Van benne egy-kettő, ami viszont inkább mítosz szerű. De a legtöbb SZárihun, a csalafinta nyúl kalandjait dolgozza fel. Jól szórakoztam, egyik másik kimondottan tetszett. A rajzok viszont, hát nem nyerték el tetszésem..


Népszerű idézetek

imma P>!

– Mi van a szemeddel? – kérdezte a mesélő Víziló. – Te sírsz.
– Én? – próbált könnyedén válaszolni a nyulacska. – Dehogy, csak a távolban nagy esőt látok, olyan nagyot, hogy tükröződik a szememben is.

63. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nyúl · sírás · víziló
Biamano>!

A múltamat valahogy még csak kibírtam, hiszen itt vagyok, de hogy tűröm el a jövőmet?

9. oldal (Móra Könyvkiadó, 1984)

Biamano>!

Persze mindez még akkor történt, amikor a Hold fehérebb volt, mint a tej. Oly tiszta, hogy a Nap irigykedni kezdett, hiszen a nappalt nem lehetett megkülönböztetni az éjszakától. S mivel a Hold vakító fénye hideg volt, a Nap, hogy különbözzék tőle, meleg fényt szórt a földre.
Az emberek immár a Napot kezdték imádni, s ettől a Hold annyira elszomorodott, hogy arcán a könnyek lecsurogtak. Még ma is látható a Hold képén a sok árok, amit a könnyek szántottak bele és olykor-olykor bánatában sarlóvá soványodik.
Néha a Nap fogságában tartja a Holdat. Ilyenkor a csillagok remegnek. Rimánkodva kérik a Napot, eressze szabadon királynőjüket. A Nap, ha jókedvében van, kiengedi a Holdat: ilyenkor válik láthatóvá.
Szóval mindez még akkoriban történt. És akkoriban, midőn az emberek s állatok értették egymás nyelvét. Midőn még jól eszükbe vésték: füvek, fák, virágok nem tudnak állatok s az állatok meg füvek, fák nélkül élni. És az ember sem, ha nem volnának ők. Így hát ha néha egymásnak is estek valamiért, csak óvatosan tették, nehogy egészen elpusztítsák egymást. S ha egyet megettek, vigyáztak, hogy kicsinyeik megmaradjanak. Ha a száradó füvet letaposták, kikerülték s megóvták a zsengét.
Hátha egyszer még visszatér az a kor!

74. - 75. oldal (Móra Könyvkiadó, 1984)

Biamano>!

'Jaj, milyen rusnya kis állat lehetek én a tündér szemében!' – gondolta szontyolin Szárihun.
– Ne gondold, hogy csúnya vagy – hallotta meglepődve Mám-Vatarán hangját. – Minden és mindenki úgy szép, ahogy születik. Ne haragudj hát hosszú füleidre, hiszen velük még a neszt is meghallhatod. Ne orrolj meg kurta farkacskádra, hiszen üldözőidnek nincs mibe kapaszkodniuk. Hasznot hajt mindkettő. Szépségük épp ez a haszon, hogy élni segítenek.

64. oldal (Móra Könyvkiadó, 1984)

Biamano>!

– Mi van a szemeddel? – kérdezte a mesélő Víziló. – Te sírsz.
– Én? – próbált könnyedén válaszolni a nyulacska. – Dehogy, csak a távolban nagy esőt látok, olyan nagyot, hogy tükröződik a szememben is.

63. oldal (Móra Könyvkiadó, 1984)

MissWenut>!

Volt egyszer egy óriás. Nyámorinak hívták. Nála feneketlenebb bendőjűt az egész Földön nem találhattál, de még az óriások országában sem. Egy ültő helyében képes volt megenni néhány gnúcsordát, s hozzá felhörpinteni a Niger valamelyik mellékágát

53. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Niger
MissWenut>!

– Hogy lehet a legifjabb a legokosabb? – vinnyogta a hiéna, akit néha Bukkinak, vagyis hát Rongyosfarkúnak is csúfoltak.
– Minél fiatalabb valaki, annál jobban emlékszik a születésére.
Sőt arra is: mi volt születése előtt. Ezt mi, idősebbek már régen elfeledtük. A születés a legnagyobb csoda, tehát ennek titkára emlékezni nagy okosság -mondotta bölcsen az oroszlán.

5. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jékely Endre (szerk.): Hogyan győzte le a jaguárt a teknős?
Dornbach Mária (szerk.): Butuk Miska
Petro Lizanec (szerk.): Három arany nyílvessző
Tony Wolf: Legszebb meséim
Dornbach Mária – Ágai Ágnes (szerk.): Göndörű nyírfácska
A varjú háztűznézőben
Ivan Olbracht: A bölcs Bidpai és állatai
Zalka Csenge Virág: Törpeszarvas és a déli álom
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén
Dawn Casey: Mesék télre