Fülkefor ​és vidéke 90 csillagozás

Magyar mesék
Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke

„Egyszer ​volt, hol nem volt, avvót, hogy mán szabad választások keretibe kitakarodtak a magyarok fődjirűl a tatárok, oszt I. Fülkefor lett a kerál. Vót es öröm, vígan zakatót a Nemzeti Együttműködés Rendszere, Rolex karóra se jobban. Még pár bakarasz, pár csipisz iramodás, oszt eppoly jó lesz minékünk, mint Kádár apánk alatt az annóba, teprenkedett a nép, mer mind azt látta a keráli tévébe, hogy siker hág sikerre, sarkalat sarkalatra, és kalap. Rendes, istenfélő magyar nép vót, nem úgy, mint az előző, emmán tutta, hogy csak az lessz, ami bé vagyon ígérve, megszorítás penig nem vót, amíg meg nem haltak."

Ez a könyv az első évet, az első 53 írást tartalmazza abból a sorozatból, amit 2011 áprilisában kezdtem el írni az Élet és Irodalom Páratlan oldalán, Magyar mesék címmel. Ezek természetesen álmesék, a népmese bizonyos elemeit, nyelvét imitáló teherbíró kisformák, abszurdok a rögvaló abszurditásáról, hazanzák, glosszák a helyzet margójára. Okom bőven volt rájuk, célom velük… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2012

Tartalomjegyzék

>!
ISBN: 9789630845700 · Felolvasta: Parti Nagy Lajos
>!
Magvető, Budapest, 2012
114 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631429992

Enciklopédia 1


Kedvencelte 6

Most olvassa 6

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 18

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
egy_ember
Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke

Na mastan mondhattyátok, hogy I. Pufajkás Munkásőr kerálról, meg I. Őszödi Beszéd kerálról es lehetne ilyes könyvet írni, és akkor igazatok es lenne, meg nem es. Mert azt az orrotokra kötöm, hogy egyik korábbi kerálunkat se szerették ennyire a zemberek, amikor megkoronászták üket, egyiknek se vót ekkora nemzetifel hatalmazása, hogy játszódjon szépen. Magunk között mondva nem es voltak igazi kerálok, mert a zellenzék fúrton-fúrt abajgatta üket, élén az I. Fülkefor kerállal, aki akkor még persze nem volt Fülkefor kerál, hanem volt először Liberális Kisherceg, asztán meg Polgári Nagyhenceg.
Az meg, hogy az I. Fülkefor kerált beszoptuk, mint kisgömböc az egész falut, az már egy másik mese. És hun van még a vége!

3 hozzászólás
>!
korkata
Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke

Kihívásra olvastam. Fogalmam sem volt róla, hogy mire számítsak. A könyv alcíme: magyar mesék. Igencsak meglepődtem az első történet olvasása után. Nekem ezek nem mesék.
Nem mindig tudtam eldönteni, hogy sírjak-e vagy nevessek.
A nyelvezet nehézkes volt számomra. Nehezen olvastam. Bár elérte vele a célját a szerző.
Nem jó hely ez a Fülkefor. Az ott uralkodó kerál egyáltalán nem volt szimpatikus, akárcsak az alattvalói.
Aktuálpolitikai színezete van ezeknek a rövid történeteknek. Melyekben elsősorban kritizál. Eredetileg 2011-ben és 2012-ben íródtak. Ezért nem mindenhol volt egyértelmű a politikai háttér. Ettől függetlenül jó kis irományok ezek.
Minden elismerésem az íróé. Jól bánik a szavakkal. Egyszerre nevetetett és elszomorított.

2 hozzászólás
>!
Kek P
Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke

Olvastam ezek közül párat, amikor az újságban megjelentek – ezért tudtam, hogy mire számítsak, de sokáig nem volt hozzájuk mégse kedvem. Aztán most mégis belekezdtem. És 2 szuszra legyűrtem. Nem volt nehéz. A nyelvezete tetszett, a politikai szituációk még így 6 év távlatából is rémlenek, felidéződnek, valószínűleg az akkori felhördülésből őrződött meg valamicske – vagy erősödött fel netán? Ééés, ha már pont az eszteres az utolsó :)), meg kellett gyorsan néznem a Hamis tanúra mennyi csillagot adtam. Mert ott a hosszúság fárasztott ki, itt a politikai tömény aktualitás és formulába gyömöszölés. Sajnos, még mindig értjük.

>!
olvasóbarát P
Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke

Az 53 mese, „álmesék, abszurdok” egy bravúros ötlet, Parti Nagy sajátos stílusával kombinálva, társadalompolitikai tanulságokkal felturbózva. Alkalmasak „az állampolgári közérzet” bemutatására. Nem egészen egységes a színvonala, van ahol hallatlanul szellemes, és van ahol nem igazán érthető a kritika, és kicsit kiesik a szerepéből.
Hetente, az aktualitás hírekre figyelemmel mesélt az Élet is Irodalom hasábjain. Néhol könnycsorgató leleményesség, néhol fájdalmas tehetetlenség árad a mesékből.
Jó, hogy kötetben is olvasható.

>!
fióka P
Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke

Egy egészen kicsi elfogultságot vélek itten felfedezni, nem sokat, éppen csak annyit, amennyi áthatja a könyvet ától cettig. Ez pedig pont túl sok.
Az sem válik javára olvasatomnak, hogy nem igazán szeretem a politikai irodalmat, se az irodalmasított politikát.
De! Én volnék a legigazságtalanabb messze földön, ha nem ismerném el ezeknek a glosszáknak az irodalmi értékét, a jó kis kacarászásokat szójátékokon és -facsarásokon meg hasonló elméncségeket. Ezért annyi az amennyi.

>!
DaTa P
Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke

Csak annyit kérdeznék: Hogy a csudába lehet, hogy én nem olvastam eddig Parti Nagy Lajost?!

>!
Ross P
Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke

Egyszer volt, hol nem volt, avvót hogy ebbizony közelnemvót olljan kibeba…csűrt ordasjó, mint aztat velem elhitetni szándékoztak vót vala.
Hogy ez itten ijen társadalomkritika neme? De! Mög politikai szatíra? Há! Osztán hogy humoros is e, neme?
Há… nemannyira.
Mermán hogy eztet a parasztkodás azoszt túzásba lett víve de eröstt, osztá legalább eccséges lett vóna -mánhogy a nyelvvezet-, dehá nem. Meghá a irónija mög a gúny abbiza löhet ám fegyver a rendször ellen, ha kifiguràl, úgyám. Csakámhogy aztat rendesen köll csinyáni…

Na jó, befejezem ezt a műparasztkodást.
A kötet alapvetése érdekes, de sokkal nagyobbat ütött volna, ha nem ennyire erőltetett. A második felében már humort is csak nyomokban fedeztem fel, ellenben a sértett keserűség egyre jobban sütött a sorokon át. Amit egyébként még meg is tudok érteni, de akkor is.

Értem én, hogy mit akart, értem én, hogy odamondott a rendszernek, de leginkább csak fárasztó volt az egész.
Mintha egy tájszólásos alkeszt hallgattam volna a sarki Hörpintőben, akinek vannak ugyan rohadt jó meglátásai arról, hogy mitmivan ebben a „kurva” országban, meg alapvetően egyet is értek vele, de azért lassan inkább csak elülnék már mellőle…

1 hozzászólás
>!
metahari
Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke

Hofi már nincs közöttünk, ki mondja meg a dörgést? Hát itt most úgy látszik, méltó utód lépett a helyébe, P.N.L. szintén a velőscsontig lelát a politikában és odasöndörgeti a szemeink elé, tessék már röhögni legalább, oszt míg meg nem halunk, hiszi vagy járjon utána. Azt hiszem, ezt olvasom, nem a híreket… ezentúl.
xx
kegyetlenül röhögtem néhol a történeteken, aztán az első olvasás befejeztével, alig három nap múlva, hiányom támadt. Még egyszer el kell olvasnom! Döntenem kell ugyanis, mi legyen a jövő évvel és mit hoz a fülkefüggöny lebbenése… Bevettem egy redbullt is, most itt oxidálok, nézem az alternatívát…menjeke maradjake mori kante yekeyeke… beteg ez a világ, de legalább röhögni bírunk rajta.

4 hozzászólás
>!
robinson MP
Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke

Egyszerűen nem tudtam letenni… Mindig szerettem a meséket, de ezek a „ mai magyar népmesék ”, most nagyon betaláltak. Szomorú, néhol keserű mosollyal olvastam. Volt ahol hangosan röhögtem. Nagyon ki van találva. Amellett, sajnos igazak is! Talán a „kerál” mesemondó szolgája felolvas belőle esténként I.Fülkefornak… Számomra a 9-10-11. mese volt a lényeg, az eszenciája a könyvnek. Rövid, tömör, velősek ezek a mesék. Látlelet, nagyot ütnek!
http://gaboolvas.blogspot.hu/2013/10/fulkefor-es-videke.html

3 hozzászólás
>!
Black_Venus P
Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke

Néhol kicsit sok, de az „üsse fákjú”-ra nálam megkapta a maximálisan adható pontszámot.


Népszerű idézetek

>!
robinson MP

I. Fülkefor, mer ez vót az egy passziója, hogy állandó konzultácijóba állott, mán minden pénze erre ment, bélyegre, mán alig győzte a Posta a folytonos kézbesítést. A nép meg a szüntelen bódog válaszolást, amég meg nem halt.

22. oldal

14 hozzászólás
>!
robinson MP

Végezetül I. Fülkefor belenézett a nép szemibe és aszonta: I am F. Ami kéccségkívül igaz vót, aki nem hiszi, járjon utána.

70. oldal

>!
psn 

Meg lett mondval, elébb egy strukturáltabb nyelvet köll béhammantani, oszt mikó má beszél a csuporszemű nebulója szanszkritul, üsse fakjú, fölszíhassa a smonca angolt es, ha annyira döglik a sikerélményiér, mikó kitántorog ápolónőnek vagy feketemosogatónak a nyugatra.

>!
psn 

… aki a gyerekit a munka világa helyett egyetemen akarja bölcsésztetni, az füzesse ki. Alapdolog. Méghozzá előre. Meg utólag es, ha a nemzeti diplomájával eldisszidálna. Ez a magyar jövő útja, nem a tandíj. Okosnak itt vagyunk én.

54. oldal

>!
madárka

A tett halála az okos tojás.

53. oldal (Magvető, 2012)

1 hozzászólás
>!
encsy_eszter

(…) nemzetközi kutyábúl sose lesz magyar szalonna (…)

>!
robinson MP

Na, Schmitt Pál ezúttal nem ellenközött, abba a hejbe bécsukta a füzetjit, bé a koronás tolltartót, oszt ment a kerál után. Vitte a tárogatót, meg a bokszkesztyűjit, mert az külön mondva lett, hogy szükséges.

5. oldal

>!
encsy_eszter

Mer soshe retusállották ám magik alá a magyarok önkéntes magánnyugdíját, miképpen nem retusáltak ki a közmédiábúl nyócszáz embert, nem a jogállambúl a jogot, buktából a lekvárt, nem retusálták ki az alkotmánybíróságbú a függetlenséget, a nemzetbű a szegényt, a cigányt, a zsidót, liberálist, meleget, nem retusálták ki az ép észt a magáhó való észből, nem, nem, sose halunk meg. Előre, tus!

Előre, tus!, 76.old.

>!
encsy_eszter

Mán a latinok es megmondották, halgattassék el a másik fél (…).

Klubrádió ki a lukból, 27. old.

>!
encsy_eszter

… mér van itt illen csönd hét óra létire? Eztán a Hoffmann Rózsa minden reggel minden magyar gyereknek nulladik órába fölóvassa a János vitézt határon kívül es bévül, amíg meg nem halnak.


Hasonló könyvek címkék alapján

Podmaniczky Szilárd: Feltétlen emberek
Nagy Bandó András: Kalandárium 2007 – Nagy Bandó András naplókönyve
Charles Fenyvesi: Elmélkedések egy kerti padon
Bächer Iván: Névsorolvasó
Mérő László: Maga itt a tánctanár?
Bächer Iván: Elindulni három nővel
Janikovszky Éva: Ájlávjú
Szív Ernő: Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt?
Tóth Krisztina: Hazaviszlek, jó?