Árnyékporocska ​/ Szakácskönyv 8 csillagozás

Emlékmondatok Kner Piroska életéből
Parti Nagy Lajos – Beczkóyné Kner Piroska: Árnyékporocska / Szakácskönyv

Kner ​Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor divatjának megfelelően, ő is írt egy szakácskönyvet, ám hiába remélte, hogy a családi kiadónál megjelenik, valahogy mindig hátrébb sorolódott az ő könyve. Az első világháború és az azt követő válságos időszak aztán végképp elsodorta, hisz addigra a spórolós szakácskönyvek ideje jött el. Kner Piroska kézirata a rákosligeti ház padlására került sok más holmival együtt, míg évtizedekkel később a ház új tulajdonosa ráakadt. A gyomai Határ Győző Városi Könyvtár és a Magvető közös vállalkozásában most végre megjelenik az annak idején gondosan összeállított szakácskönyv, amely ma is tökéletesen használható, a levesektől vezet végig a desszertekig és a befőzésig. Hogy „igazságot szolgáltassunk” Kner Piroskának, Parti Nagy Lajos egy kísérő könyvben idézi meg élete fontosabb mozzanatait a családi… (tovább)

>!
Magvető, Budapest, 2021
480 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631441338
>!
Magvető, Budapest, 2021
480 oldal · ISBN: 9789631441819

Enciklopédia 3

Helyszínek népszerűség szerint

Nyugati pályaudvar


Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

szadrienn P>!
Parti Nagy Lajos – Beczkóyné Kner Piroska: Árnyékporocska / Szakácskönyv

(Főzés és írás) Nekem két önálló dolgom volt az életemben, a főzés meg az írás, melyekkel a család ölelő árnyékából egy kis fényre már-már kiléphettem.

Beczkóyné Kner Piroska kilép a fényre.
Megismerik a nevét, nem lesz belőle árnyékporocska, Isten rádióján hullámtörmelék.
1915-ben írt szakácskönyvét megtalálják régi házának padlásán, és kinyomtatja, megjelenteti a hálás utókor. Ráadásul kap egy csak róla szóló kísérő kisregényt is, levéltári adatokat és fikciót vegyítő féltényprózát, emlékmondatokat Parti Nagy Lajos tollából.
Míves, finoman megrajzolt ez a női portré.
Egy szerény élet a középszerűség biztonságában. Az irodalmi tehetség mégis jelentkezik, felszínre tör tárca írásban, a családi receptek szakácskönyvbe rendezésének vágyában.
Az életrajzi adatok szegényesek, ami biztos fogódzót jelent, az a korai özvegység és egy küszködve, nagy anyagi nehézségek árán, egyedül felnevelt fiúgyermek csupán.
1877-es születés, nehéz történelmi idők, két háború.
Ezekből az apró életmorzsákból mégis rendkívül hangulatos kis kötet áll össze. Piroska a síron túlról is felesel az őt ábrázoló íróval, és a nélkülözésen is átragyog a szép gyermekkor, a nosztalgia a Kner család fénye és biztonsága után, a ragaszkodás a karizmatikus fivérhez majd később az unokaöccshöz, akik soha nem hagyják magára.
Érintőlegesen megjelennek a kor híres irodalmi alakjai is, Erdős Renée
és Emma asszony név alatt Ignotus.
A második világégés hozza el a legsúlyosabb tragédiákat a Kner családnak, Piroska pedig átél és túlél, emlékezik.
A történelmi kataklizmák vetületében is inkább a hétköznapok lassú morzsolásáról, megénekléséről szól ez a kisregény, óvatos, tapintatos, korhű, szerény léptékek között is hiteles.

Nikolett_Kapocsi P>!
Parti Nagy Lajos – Beczkóyné Kner Piroska: Árnyékporocska / Szakácskönyv

"_Mit nem mondtam el?_
Hogy mikor haltam meg, ugye?"

Beczkóyné Kner Piroska egy híres család eddig ismeretlen tagja, afféle szegény oldalági rokon, akire a sors bár rendkívül nehéz életet mért, de ő megpróbált élni és túlélni.

Késői és nem túl szerencsés házasságkötés, még későbbi gyermekáldás és nehéz szülés, korai megözvegyülés, két háború, éhezés, bujkálás jutottak osztályrészéül, így az írói vénával megáldott Pirka kénytelen volt beérni azzal, hogy a Vasút folyóiratba írogatta megélhetési cikkeit.

A kor divatjának megfelelően a család nőtagjainak bátorítására és saját kedvtelésére ő is írt egy szakácskönyvet, ami azonban – a nyomdász családi háttér dacára – a világháború kitörése, majd a gazdasági helyzet romlásának szerencsétlen összjátéka következtében elveszítette aktualitását, így hát a későbbi, nélkülözésekkel teli évtizedekben csak az asztalfiók ismerhette meg a finomabbnál finomabb fogásokat.

De úgy tűnik, hogy a késői leszármazottaknak és Parti Nagy Lajosnak köszönhetően Kner Piroska nem csak egy rövidítés maradt a vasúti sajtótemetőben, hanem alakja megelevenedhet a 21. századi olvasni és főzni szeretők között.

Az írónak sikerült életet lehelnie az innen-onnan fellelhető, hézagos információtöredékekbe, mély tisztelettel és megértéssel fordult a karizmatikus család árnyékában meghúzódó Piroska felé, hogy az erős és intelligens nő portréját megfesse. A sok kis bekezdésre, naplójegyzetekre emlékeztető szöveg tökéletesen át tudja adni a korabeli nyelvi közeget, azt az érzést keltve az olvasóban, hogy valóban egy memoárt olvas. A szelíd távolságtartással megfogalmazott, fanyar humorral fűszerezett kis könyvben nemcsak Kner Piroska alakja, de Magyarország 20. századi múltja is megelevenedik előttünk.

Egy, míves kötet, amely méltó emléket állít Kner Piroskának, aki a receptekből elkészült ételek által tovább élhet napjaink családi vacsoráinál is.

ppeva P>!
Parti Nagy Lajos – Beczkóyné Kner Piroska: Árnyékporocska / Szakácskönyv

Azt hittem, egy könyv, vagy legalábbis egy „könyvtári tétel” lesz a két mű, a szakácskönyv és a féltényregény. Hiszen összetartoznak. De nem, nemcsak hogy két különálló kötet, de két külön helyen tartják őket a könyvtárban! Kner Piroska könyvét a szakácskönyvek között, Parti Nagy regényét pedig lenn a raktárban. (Igaz, a katalógusban van kölcsönös hivatkozás.)

Így aztán a kölcsönzésben is elszakadnak egymástól. Először megkaptam a szakácskönyvet, de az Árnyékporocskára várnom kellett két hetet, mire a kezembe került.

Mivel szeretek szakácskönyveket böngészni, olvasgatni off, először lelkiismeretesen végigolvastam a szakácskönyvet. A nagyon közismert ételeket persze inkább csak nagyjából átfutottam, és akkor olvastam el teljesen, ha valami eltérőt fedeztem fel bennük ahhoz képest, ahogyan én ismertem. Tetszett a régies megfogalmazás, és voltak olyan kifejezések, amiket meg kellett néznem hátul a magyarázatok között.

Pl. rögtön az első belelapozásnál belefutottam a prockedlibe. :) Hogy ez a sarjúkáposztának magyarázott prockedli valójában mi lehet, a receptből se derült ki nekem (én leginkább a kelbimbóra tippelnék, de persze lehet akár a káposzta másodéves hajtása is).

Konkrétan egyetlen recept se késztetett arra, hogy gyorsan megfőzzem-megsüssem, vagy akár csak kiírjam magamnak. De arra nagyon jó volt, hogy rácsodálkozzak ismerős, de régen látott-kóstolt ételekre: jé, hát ez is milyen rég került asztalra nálunk!

A könyvbeli ételek valóban nagyrészt „békebeli” polgári asztalra valók voltak, az általam ismert, használt régi családi receptekben nemigen fordulnak elő olyan sütemények, amikhez 12 tojás, egy fél liter tejszín vagy 40 dkg vaj (sőt, akár mindhárom egyszerre!) kellene…

Minden tiszteletem azoké a háziasszonyoké, akik a száz évvel ezelőtti eszközökkel, az akkori körülmények és lehetőségek között sütöttek-főztek, háztartást vezettek, legtöbbször népes családban. Hol voltak még az okos háztartási gépek! De még a sparhelt is fával meg szénnel működött. (Még nálunk is, az én gyerekkoromban.)

A jól beosztott, lassan ízlelgetett szakácskönyv elolvasása után végre kikölcsönözhettem az Árnyékporocskát is. Parti Nagy Lajos féltény-félfiktív életrajzi regénye remekül épült fel az apró utalásokból, levélrészletekből, morzsákból és hozzáképzelésekből.

Csak egyet nem értek. Kner Piroska halálának időpontjáról tényleg nincs semmilyen adat? Hiszen ő már a második világháború után, talán valamikor az ötvenes években halhatott meg.


Népszerű idézetek

szadrienn P>!

(Egy szegény rokon) Van egy zsidó közmondás, hogy az Úr is inkább csodát tesz, mintsem készpénzt adjon.

11. oldal

1 hozzászólás
szadrienn P>!

Akárki is volt, ha ez a jótét házaspár nem találja meg, mert vagy beázik, vagy megeszik az egerek, amiért innen is köszönetet mondok, s azután újabb hosszú esztendők múltán nem kerül haza Gyomára, úgy engem sehol se nyomtatnak ki többé, mintha nem is lettem volna, árnyékporocska. Maradok egy rövidítés a vasúti sajtótemetőben, egy – oy –, vagy egy – beczkóyné – a sokból, Isten rádióján hullámtörmelék […]

6. oldal

szadrienn P>!

(Mikor haltam meg?) Mikor elküldi a kiadójának, amit rólam írt, nincs pontos tudomása afelől, mikor és hol haltam meg, ugye? Ez persze nem akadály a könyvére nézve, mi csupán az enyémnek köszönheti létét – másrészt Erdész Ádámnak, kinek szerző köszöni ezúton is –, illetve annak, hogy az 1983-as évben szakácskönyvemet megtalálták ott, hová én aligha tettem, mérgemben sem.

5. oldal

szadrienn P>!

(Főzés és írás) Nekem két önálló dolgom volt az életemben, a főzés meg az írás, melyekkel a család ölelő árnyékából egy kis fényre már-már kiléphettem.

9. oldal

Nikolett_Kapocsi P>!

Az álmairól meg senki nem tehet, hogy mennyit késnek vagy sietnek.

15. oldal

Kapcsolódó szócikkek: álom
szadrienn P>!

(Vasúti tárcák) Miklósban semmi féltékenység nem volt, hogy hiába sokkal okosabb nálamnál, mégis ő csak kivagdossa a cikkeket, én meg írom. Mármint a tárcákat, aminek ő mondta legelőbb a dolgaimat. A vonal alatt van az élet, fölötte a biznisz és a politika.

Kapcsolódó szócikkek: tárca
Nikolett_Kapocsi P>!

Mikor már el voltunk jegyezve, sokszor mondta Miklós, hogy én milyen fiatalka vagyok őhozzá képest, és nevetett, tán büszke volt rá. Piroska, te még a Nyugati pályaudvarnál is fiatalabb vagy, ha csak két héttel is. Mert az tényleg akkor nyílt meg, s ahányszor arra volt dolgom később, mindig eszembe jutott, hogy milyen fiatalkák vagyunk evvel a nagy csarnok épülettel.

54. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Nyugati pályaudvar
montika P>!

Ha azt akarjuk, hogy szép és jó befőttünk legyen, ne sajnáljuk azt a kis vesződést, amivel az több dolgot ád, mint ha egyszerűen csak berakjuk üvegekbe a gyümölcsöt, és két dologra fektessük a súlyt, akkor soha nem fog elromlott befőttünk lenni: a tisztaság és légmentes zárásra.

Befőttek, Beczkóyné Kner Piroska: Szakácskönyv

montika P>!

Bab cukorban

Tetszésünk szerint vágjuk, s ugyanúgy készítjük, mint a pöszmétét.

Befőttek, Beczkóyné Kner Piroska: Szakácskönyv

7 hozzászólás
montika P>!

Aranyalma

Egy cseréplábas vizet tűzhöz teszünk, amíg forrni kezd, megmossuk az almákat s tűvel megszurkáljuk. A forró vízben megabáljuk. Innen hideg vízbe szedjük, amelyet párszor változtatunk. Ha ez megtörtént, üvegbe rakjuk, s olyan szirupot öntünk rá, mint a sárgabarackra. Lekötjük, gőzbe tesszük, kihűlhet a vízben.

Befőttek, Beczkóyné Kner Piroska: Szakácskönyv


Hasonló könyvek címkék alapján

R. Szepessy Ilona: Francia konyha
Radvánszky Béla: Régi magyar szakácskönyvek
Molnár B. Tamás – Bittera Dóra: Konyhauniverzum
Frank Júlia: Európa konyhája
Halmos Monika: Levendula, rózsa, ibolya
Stahl Judit: A világ asztalánál
Juhani Nagy János: Világasztal rengeteg recepttel
Szabó Margit: Gödöllői királyi szakácskönyv
Pálinkás Norbert – Szabó Gábor: 100% disznó
S. Sárdi Margit: Pesti úriasszony szakácskönyve