Középkori kocsmában ül a hóhér, bíborvörös ruhában, kezében a pallos, és issza sörét, amely „minőségi áru”, hiszen a hordóban egy kivégzett tolvaj ujját áztatták. Körülötte pezseg az ivó élete, adomákat mesélnek, de mindenki szorongással nézi a hóhért. Aztán változik a szín: a hitleri Németországban fasiszták ütik a néger zenészeket, egymást is gyilkolják, és áhítattal köszöntik a körükben időző hóhért.
A Nobel-díjas svéd költő (szül. 1891) második kisregényének színtere Itália egyik fejedelmi udvara, amelynek életéről egy törpe számol be. Ő csak kiszolgálója kegyes urának, a bort töltögeti a fejedelem és a vendégek kupájába, de közben mindent lát: cselszövést, szerelmet, háborús készülődést, pestist és börtönt. Színpompás kép alakul ki a reneszánsz fejedelmi udvarról, amelynek életébe a törpe is beleszól: néha mérgezett bort tölt, ártatlan szerelmesek halálát okozza, reszket a háborúért, emberek híján törpéket gyilkol. Ki ez a törpe? Torz ember? Vagy az örök rossz?
(tovább)
A hóhér / A törpe / Barabás 14 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Horizont könyvek Kriterion
Kedvencelte 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 18
Kívánságlistára tette 12
Kiemelt értékelések
A hóhér (1933) művészkisregény volt, az első fele a svéd középkort hozta tapintásközelbe, a második fele egy snitt után a náci Németországba vitt, abszurditással és profetikus felhangokkal.
Nagyon jó regény volt A törpe (1944), párhuzamos tárgyalása egy fizikai és szellemi sérülésnek/sérültnek. A szerző ragyogóan jelenítette meg az itáliai reneszánszt, jópár mellékszereplő telitalálat, és itt is plasztikus a főtéma, a „torz ember”. (Ezt szójátéknak szánom, mert a fizikai jelentés mellett átvitt értelemben használom mindkét szót.) A törpénk tulajdonképpen a fejedelem lelkének sötétebb oldalát szimbolizálja, de a mű más olvasatai is professzionálisak. Egy példa a 44-es dátumra felfigyelve: tökéletesen leírja egy háború (nyertes? vesztes? ki tudja?) lélektanát.
Lagerkvist gazdag stílusa számomra leginkább ebben a történetben érvényesült.
A Barabás (1950) a bibliai történet szépen megírt parafrázisa. A másik két kisregényben is megjelent a (néhol mély) vallásos érzelem, de persze ez a harmadik az igazi, erre kapta a szerző a Nobel-díjat. Megható és visszafogott a tárgyalás, emlékezetes az olvasás.
Fél csillagot levonok, mert mindegyik kisregényben-regényben éreztem túlírt részeket. Pedig tényleg tetszettek az alkalmankénti filozofikus vagy vallási fejtegetések – szerintem a szerzőre alapjában jellemző a gondolkodási késztetés –, de néha nem éreztem, hogy újat kaptam volna.
Update: Érdekes, magyarul csak ez a kötet jelent meg Lagerkvisttől, és olvasom, máshol idegenben sem túl népszerű. (Még A haza c. versére emlékszem a Skandináv költők antológiájá-ból.) Nem tudok másra gondolni, a kortárs szerzők csak egynek tartották maguk közül, nem „A” Nobel-díjasnak.
Bevallom, a három kisregény közül csak a Barabást olvastam el, de a film után erre voltam a leginkább kíváncsi. És hát mit is mondhatnék… én imádtam (azaz imádom) mind a kettőt. Aki szereti a vallásos, lelektani, történelmi könyveket, a vívódó hősöket, a szép leírásokat; annak biztos elnyeri a tetszését mind a film, mind a könyv.
Népszerű idézetek
Milyen volna az élet, ha nem volna értelmetlen? Az alap, amelyen nyugszik, maga az értelmetlenség. Nincs más alap, amelyre építeni lehetne, amely szilárd volna, és nem omolna össze. A legnagyobb eszmét is aláaknázhatjuk, felrobbanthatjuk és ledönthetjük egy másik eszmével. De az értelmetlenség hozzáférhetetlen, elpusztíthatatlan, megdönthetetlen. Valódi alap, ezért is választották. Mennyi töprengés szükséges ennek a belátásához!
Hasonló könyvek címkék alapján
- Selma Lagerlöf: Gösta Berling 85% ·
Összehasonlítás - Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása 90% ·
Összehasonlítás - Harry Martinson: Messzi volt Klockrike 84% ·
Összehasonlítás - Selma Lagerlöf: Csodálatos utazás ·
Összehasonlítás - Henning Mankell: A gyilkosnak nincs arca 83% ·
Összehasonlítás - John Steinbeck: Egerek és emberek 92% ·
Összehasonlítás - Kazuo Ishiguro: Napok romjai 90% ·
Összehasonlítás - Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején 88% ·
Összehasonlítás - Kazuo Ishiguro: A főkomornyik szabadsága 87% ·
Összehasonlítás - Toni Morrison: A kedves 86% ·
Összehasonlítás