Hogyan lehet nyelvet tanítani egy majomnak? E kérdés, melyre e könyvben, két tudós érdekes kísérletsorozattal válaszol, olyan problémát takar, amely döntő fontosságú az emberré válás útjainak feltárásában: miként alakult ki a nyelv mint specifikus emberi jelenség?
Vannak-e az állatvilág különféle hang- és jelrendszereinek olyan sajátosságai, melyeket az emberi nyelv előzményeinek lehet tekinteni, vagy minőségi ugrásra volt szükség az emberi beszéd kialakulásához? Miféle nyelvet használt a primitív ember, milyen változásoknak kellett végbemenniük az agy, a hangképzőszervek felépítésében, hogy létrejöhessenek az emberi nyelv kialakulásának feltételei? A nyelv milyen különös sajátosságairól vallanak a modern agykutatás, az agyműtétek és agyi sérülések után végrehajtott kísérletek eredményei?
Ezekre a kérdésekre keresnek választ azok az ismert nyelvészek, régészek, antropológusok és agykutatók, akiknek írásait e kötetben közreadjuk.
A vizsgált problémák… (tovább)
A nyelv keletkezése 0 csillagozás
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 1
Népszerű idézetek
A második világháborút épp megelőzően jelentetett meg J. van Ginneken egy különös könyvet: „Az emberiség archaikus nyelveinek tipológiai rekonstrukciója” címmel. Ginneken úgy gondolja, hogy az emberi beszéd legősibb formájában nem voltak magánhangzók, ezek egy későbbi szakaszban alakultak ki a (gégefői) mássalhangzókból. Az első mássalhangzók olyan típusú csettintések voltak, amilyeneket a hottentotta nyelvcsoportból ismerünk. Az írott nyelv megelőzte a beszédet. Ezt a kínai írás történetének vizsgálatán keresztül próbálja bizonyítani. A jelek eredetileg sztereotipizált leíró gesztusok voltak. Csupán i. e. 4000–3000 körül találunk utalásokat arra, hogy kiejtették őket, s Ginneken úgy véli, hogy ez előtt az időpont előtt az orális nyelv nem vált általánossá. A különböző nyelvcsaládok – ahogy ma meghatározhatók – csak kb. i. e. 3500 körül alakultak ki. Ebből következően megváltozik a nyelvi monogenezis problémájának jellege. Az orális nyelv monogenezisének kérdése vitathatatlan.
32. oldal, Alf Sommerfelt: A nyelv eredete. Elméletek és hipotézisek (1954); (Kossuth, 1974)
Másképp is szemléltethetjük az emberi kialakulását az állati hangadásból, ha a beszédet szimbólumok felhasználásának tekintjük. Az állatok által kibocsátott hangok természetük szerint jelek, az emberi beszéd viszont szimbólumokból épül fel. A jelek jelzik a dolgokat, a szimbólumok képviselik, reprezentálják azokat. A jelek események jelzői, a szimbólumok emlékeztetők.
57. oldal
Bizonyos tehát, hogy a nyelv mint olyan evolúcióját sohasem bizonyították be, s rendelkezésünkre álló adatok alapján fen kell tartanunk azt az álláspontot, hogy minden nyelv inherensen egyenlő.
Általánosabb értelemben azonban mégis fel lehet fedezni valamilyen korrelációt a kommunikáció és a kultúra evolúciója között; a nyelv azáltal fejlődik, hogy olyat nemz, amely nem nyelv, hanem túlhaladja azt…
83. oldal
Könnyen elképzelhető, hogy az emberi nyelv bizonyos vonásai, melyeket kizárólagosan emberinek tartanak, valójában az általánosabb rendszerhez tartoznak, és hogy megkülönböztethetők azoktól, amelyek kizárólag az emberi információ-feldolgozásra jellemzőek. Ha például egy emberszabású majmot meg lehet tanítani az emberi nyelv elemeire, tisztázni lehet, hogy hol húzódik az általános rendszer és az emberi rendszer közötti határvonal.
214. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szépe György (szerk.): Általános nyelvészeti tanulmányok XV. ·
Összehasonlítás - David Crystal: A nyelv enciklopédiája 91% ·
Összehasonlítás - Csárdás László – Bóna Judit (szerk.): Sokszínű beszédtudomány ·
Összehasonlítás - Kanyó Zoltán: Szemiotika és irodalomtudomány ·
Összehasonlítás - Balogné Bérces Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.): Nyelvelmélet és diakrónia 4 ·
Összehasonlítás - Kiss Dénes: ŐSnyelv – nyelvŐS? ·
Összehasonlítás - É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila (szerk.): Nyelvelmélet és diakrónia 2 ·
Összehasonlítás - É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila (szerk.): Nyelvelmélet és diakrónia ·
Összehasonlítás - Kontra Miklós: Közérdekű nyelvészet ·
Összehasonlítás - Herbst Rebeka (szerk.): Tudás-háló ·
Összehasonlítás