Fénytörés (Helena-trilógia 1.) 38 csillagozás

Papp Dóra: Fénytörés

A ​tizennyolc éves Helena egy szörnyeteggel osztozik az életén – árván, magányosan járja Oregon állam vidékét, tehetetlen áldozatok után kutatva. Ám az nem szerepelt a tervei közt, hogy egy súlyos baleset után titokzatos helyen ébred: három testvér otthonába kerül, ahonnét nem szabadul egykönnyen. Hisz ezen a különös helyen a lányt csapdába ejtő szörny napról napra csendesedik. Helena végre önmaga lehet. Meg kell tanulnia bízni, ha újra akarja kezdeni az életét a furcsa Raven-családban.
Jennifer, a legidősebb testvér elismert orvos, aki gyanakvásával sakkban tartja az elvadult lányt. Jet, a tizenöt éves könyvmoly kíváncsisággal és barátsággal közelít felé. És ott van Jeremy, az idősebb fiú, aki jóvá akarja tenni a balesetet és aki naiv vonzalmat érez a lány iránt. Helena előtt varázslatos, ismeretlen világ tárul fel, ahogy egyre közelebb kerül a fiúhoz: évszázadokra visszanyúló, furcsa titkok kerülnek a felszínre. Ám hiába a szerelem, amit Helena életében először érez… (tovább)

Dora Craiban szerzői névvel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 2011

Tagok ajánlása: 15 éves kortól

>!
Ciceró, Budapest, 2019
480 oldal · ISBN: 9789634321224
>!
Ciceró, Budapest, 2019
480 oldal · ISBN: 9789634321170

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Jeremy Raven · Helena Ferrer


Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 81

Kívánságlistára tette 105

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Niitaa P>!
Papp Dóra: Fénytörés

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
https://www.niitaabellvilaga.hu/2019/11/papp-dora-fenyt…

"Mivel nem olvastam a Fénytörés első megjelenését, így nem tudom, milyen mértékű különbség húzódik a két változat között, de abban biztos vagyok, hogy bár Papp Dóra újragondolta az első történetét, átalakította a mostani stílusának megfelelően, a lényeges pontokon nem változtatott, ezáltal az újraírt verzió is árulkodó lehet a korai munkásságát illetően. Noha új réteg tinta került a betűkre, még mindig halványan látszódnak az eredeti körvonalak, ezáltal úgy vélem, kijelenthetem, hogy a szerző nagy utat járt be az elmúlt években. Látszódik a fejlődés, a saját jelleme megszilárdulása a lapokon, ahogy egyre jobban írói öntudatra ébredt. Örülök, hogy ennek a folyamatnak én is részese lehetek a könyvei által.
A Fénytörés egy jól megalkotott fantasztikus regény, ahol a jó és rossz harca, elsősorban mint belső vívódás bontakozik ki, majd a főszereplők lelkéből kilépve egy régebb időkre visszanyúló viszály alapjait eleveníti fel. Izgalmas és fordulatokban bővelkedő történet, amely nem hagyja unatkozni az olvasót. A romantikus irány pedig mindent megédesít. A két szerelmes sokszor vívódik vagy épp egymásnak feszül, de minden egyes elszenvedett harcuk által közelebb kerülnek egymáshoz. Jó érzés volt általuk újraélni az első szerelem óvatos tapogatódzásait, tapasztalatlanságból eredő heves drámáit és élvezettel merültem el ebben a különleges varázsvilágban. Alig várom már, hogy olvashassam a folytatást is!"

K_A_Hikari>!
Papp Dóra: Fénytörés

„A saját életedet csakis te irányítod, te hozod meg a döntéseket. Nincs sors. Te írod az életed forgatókönyvét.”

Valamikor hajnali fél kettő környékén erővel kellett félretennem a könyvet, miközben azzal győzködtem magam, hogy aludnom is muszáj.
Az a nagy harci helyzet, hogy elismerem: Papp Dóra ugyanolyan letehetetlenül ír romantikus-fantasy könyvet, mint romantikus-realistát.
Ha ennyit számít a tapasztalat, és az újraírás, le a kalappal. Az elején amilyen döcögősen indult a könyvvel a kapcsolatom, a végére annyira lenyűgözött .Ebben a helyzetben, amikor senki nem tud semmit és minden bizonytalan, rettentő jól esett néhány órára kikapcsolni, kiszakadni a valóságból és Helenával együtt keresni a válaszokat, majd elfogadni őket.
Ha bírod a romantikus fantasy könyveket teli titkokkal, ezt neked olvasnod kell! Mondjuk kint a kertben, csakhogy közel legyél az anyatermészethez. De ha van kandallód, még jobb.
Újraolvasós lesz, a folytatást pedig nagyon várom.

Blogbejegyzés interjúval: https://irasaimtarhaza.blogspot.com/2020/03/papp-dora-f…

4 hozzászólás
luthienlovemagic IP>!
Papp Dóra: Fénytörés

A fülszöveg alapján az volt az első benyomásom, hogy ez egy átlagos YA regény felskiccelt fantasy háttérrel, ami nem tartogat túl sok meglepetést, de mégis volt benne valami, ami vonzott magához, és azt sugallta, hogy nincs igazam. És szerencsére tényleg nem lett, sőt, olyannyira kellemeset csalódtam, hogy a kötet pár fejezet után mind jobban megtetszett. Már a prológus erősen nyit, és megteremti azt a fajta baljós, komor hangulatot, amivel egy könyv hamar meg tud nyerni magának.

A főhősnek megtett erős női karakter még szimpatikusabbá tette a regényt, aki egy külső erő hatására (amit még nem ismer, csak annyit tud, hogy benne él) helytelen tetteket visz véghez, miközben folyamatosan menekül a világ és önmaga elől is. Főleg az ragadott meg ebben a koncepcióban, hogy itt nem a férfi főhős képessége/ereje játssza a főszerepet, amit közös erővel kell megoldani/megfejteni a női karakterrel, hanem fordítva. És ez üdítő változatosságot jelentett.

A világ részletes és alapos kidolgozása már csak hab volt a tortán. Látszott, hogy sokat dolgozott azon a szerző, hogy működjön, és erős hátteret adjon a cselekménynek, ami szükséges is volt, mert történés, rejtély és érzelmi viharok bőven akadtak benne. Ez főleg a szereplők közötti interakciók hatása (erre lentebb még részletesebben kitérek), illetve a háttérben munkálkodó természeti/természetfeletti erők következménye. Utóbbiak növelték az érzelmek intenzitását, ami teljes mértékben szükséges volt, mert így lett a Dóra által megálmodott urban fantasy világ igazán erőteljes és hiteles. Minden ízében élt, sugárzott belőle a természetközeliség, és érződött a szerző természetszeretete is. Ezt támasztja alá a Ravenek családi házának elhelyezkedése, ami egy erdő szélén, a patakpart közelében áll. Az intenzív leírásoknak hála, szinte éreztem a fenyőillatot és hallottam a víz csobogását.

Ugyanez érződött a természeti erők megmutatkozásában is, főleg Helena erejének leírásában. Átérezhetővé tette, milyen az, ha egy olyan erő lakozik a testedben, ami – jobb szó híján – egy külön entitás. Küzdelem, megbékélés, végül kibontakozás – röviden így foglalható össze a főszereplő viszonya az erejével. Közben megismerte önmagát, és életében először megadatott neki, hogy megszeressen valakit. Ebből a szempontból ez a regény az első szerelem szépségeinek és küzdelmeinek érzékletes leírása is egyben. Mert a szerelmi szál is erőteljes a maga keserédes, küzdelmes és felkavaró módján. Enyhíti az alapvetően komoly hangulatot, ugyanakkor finom és tapogatózó, nem vulgáris, harsány vagy épp plasztikus, hanem a szereplőkhöz illeszkedve visszafogott, de szenvedélyes. Emiatt különösen kellemes olvasni.

A Fénytörés összességében egy kiváló ifjúsági regény. A fantasy háttér alaposan kidolgozott, a szerző megfelelő mennyiségű rejtéllyel és megoldandó konfliktussal vértezte fel. Ahhoz képest, hogy ez egy trilógia nyitókötete, a történet lezárt, nem maradt a végére hiányérzetem, viszont hagy lehetőséget a folytatásra, ami szintén kiváló húzás. A szereplők nagyon szerethetőek, még a mellékszereplőket is megszerettem, pedig Helena és a Ravenek majdnem teljesen elvonták a figyelmet róluk, de a szerzőnek mégis sikerült emlékezetesre alkotni őket is.

A teljes kritika az alábbi linken olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2020/08/03/konyvkritika_…

LepkeLány P>!
Papp Dóra: Fénytörés

Szeretem az olyan kapcsolatokat, ahol harcolniuk kell egymásért. Jeremy és Helena esete pont ilyen. Sőt, talán bonyolultabb is, mert Helnek saját magával is meg kell küzdenie. Jók voltak együtt, mindketten sokat adtak a másiknak, kiegészítették egymást.
De a kedvencem akkor is Jet volt, jófej, kedves és tiszta szívével (valamint a szuperintelligenciájával) azonnal magával ragadott. És örülök, hogy Angelával végül megtalálták egymást.
A történet sem volt rossz, csak kicsit olyan egyhelyben maradós (leszámítva azt az egy koncertet, amiből ugye túl sokat nem is hallgattak, mert beütött a baj). Na jó, és a brookings-i bulikat. A vége viszont izgalmas volt, lendületes.

Andee_Sis>!
Papp Dóra: Fénytörés

Vegyesek az érzéseim.
Összefoglalva: Jó, hogy nem ezt a könyvet olvastam először az írótól.
Kicsit nehezen talált meg a történet. Nem igazán tudtam felvenni a fonalat, kerestem, hogy honnan hová is akarunk eljutni…
Az elképzelt és felépített világ tetszett és a szereplők is, bár – ugyan értettem a koncepciót, de – nehezen tudtam elfogadni Helena ördögi oldalát spoiler. Gyakran túlzottnak éreztem az érzelemábrázolásokat: a düh- és az örömkitöréseket. Igaz, hogy a könyv végére megtaláltam, amit kerestem és vártam,
kicsit bizonytalan vagyok, hogy elolvassam-e a folytatást.
Viszont tudva azt, hogy hová fejlődött az írónő, hogy milyen katarzist tudott okozni nekem például a Bolyongóval, mosolyogva túllépek ennek a regénynek a gyerekbetegségein és várom az új történeteket.

Vien P>!
Papp Dóra: Fénytörés

Kicsit nehezebb összeszedni a gondolataimat, annyira nagy hatással volt rám ez a könyv, a legelejétől a legvégéig.

Természetesen tudtam, hogy létezik ez a trilógia, de a régi változatát nem ismertem és nem is olvastam; bár nem azért, mert ne érdekelt volna. Szóval mikor jött a hír, hogy Dóri átírja és megjelenik úrja, majd megláttam a borítót, belém hasított az ismert érzés, hogy ez nekem bizony kelleni fog!

Dóri már a Tükörlelkekkkel bebizonyította 3 éve, hogy érdemes rá figyelni, Kriszti és Orsi története ugyanis a mai napig az egyik legjobb, amit az ifjúsági kategóriában olvastam. Aztán jött Norbi a Bolyongóban, és az a könyv is sokkal több, mint egy kikapcsolódás – mindenkinek ajánlom, aki keresi önmagát ebben a nagy világban. Amiért még inkább érdekelt ezek után a Fénytörés, az az volt, hogy a felsoroltak realisztikusak, ez viszont már fantasy. Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy aki ennyire jól ír olyan történeteket, amik igazak lehetnének és megtörténhetnének éppen velünk is, hogyan ír egy szinte teljesen más műfajban, ahol már tényleg bármi lehetséges. Ráadásul ezzel indult az írónő karrierje is.

Természetesen gondoltam arra, hogy ez is kedvenc lesz, de azért erre nem számítottam. Aki elkezdi, az készüljön fel: Dóri egy olyan erős prológussal indít, hogy pár percig csak döbbenten néztem magam elé, és azonnal tovább kellett olvasnom.

Helena egy nagyon erőteljes karakter szerintem bár most sem tudok csak egy-kettőt kiemelni, mert mindegyikük a szívem csücske lett. Már a tartalomból megtudjuk, hogy valami van vele, de hogy valójában mi is ez, amire „szörnyetegként” hivatkozik, azért jóval később derül ki. Én nem láttam mást benne, mint Jeremy: egy ártatlan, gyönyörű és jólelkű lányt, akivel történt valami, és nem tehet semmiről, ami a múltját illeti.

És ha már Jeremy , aki természetesen a szerelmem lett, hogy is ne lenne… a Raven- család és a történetük sem semmi. A három testvér, egyedül a világban, anya és apa nélkül – már emiatt sem egyszerű, de ehhez hozzájön még mindenféle rejtélyes titok az őseiktől, évszázadokra visszanyúlva. Titkok, amik összefüggenek Helena sorsával, megpecsételve a lány és Jeremy szerelmét; és amikről egy szóval sem írok többet, mert nem szeretnék spoilerezni.

Jeremy és az öccse, Jet is nagyon szerethető karakterek, és bár a nővérük, Jennifer sokkal gyanakvóbb, távolságtartóbb, sőt sokáig egyenesen ellenséges, mégsem tudom őt hibáztatni, utálni, vagy megvetni ezért. Mert mindezek ellenére vagy ezek mellett ő egy eszméletlen erős nő, aki egyedül nevelte fel a testvéreit, és bármire képes a családjáért, ha a védelmükről van szó. Önmaguktól, sokáig Heltől és mindenki mástól is.

Rajtuk kívül még Angela és Rodger lett igazán a kedvencem (de Lilaht, Briant és Adriennet is nagyon megszerettem).

A történet végig érdekfeszítő volt, néhol kegyetlen, végig izgalmas, néhol megható – és minden spoiler nélkül ki kell emelnem, hogy annyira átjön Dóri természetszeretete, tisztelete, amit bennem is újraélesztett annyira, hogy most azonnal elvonulnék a világtól, a nagyvárostól, az emberektől… de természetesen könyvekkel. Mert ezek után nem győzöm kivárni, hogy olvashassam a második részt! De csakmert beszippantott a világ és hozzám nőttek a karakterei; maga a könyv egyáltalán nem függővéges, gyönyörűen van lezárva. Ha csak ennyi lenne is tökéletes lenne, de örülök, hogy többet kapok még ebből a különleges történetből és a csodálatos karaktereiből.♡

Pelyhe_Anna >!
Papp Dóra: Fénytörés

Nekem ez a könyv aannyira tetszett! Imádtam az egészet már az első oldalaktól kezdve, és nem is értem, miért nem népszerűbb? Az mindenesetre biztos, hogy ha Papp Dóra így folytatja, a kedvenc íróim közé fog kerülni :), ahogy szinte az összes szereplőt is a kedvecemmé tette off.
Pont egy ilyen könyvre volt most szükségem, minden szabad percemben ezt olvastam, és most, hogy befejeztem, olyan hiányérzet van bennem, hogy nem folytathatom most rögtön :(

BBetti86 >!
Papp Dóra: Fénytörés

Sok vonásában tipikus YA fantasy, ami szerethető, csak éppen újat nem kaptam tőle. A zsáner elemeit szépen hozza, szórakoztató – és nekem szerelmesebb, mint amit szívesen olvastam volna.
Helena küszködik. Gyilkosnak született, bármennyire is menekülne ez elől. Amikor elütik, egy különös családnál talál menedéket. A középső testvér, Jeremy egyre többet jelent neki, de retteg, hogy őt is bántaná. A fiúnak is van azonban egy titka, mágiáról és képességekről, melyek azt is új megvilágításba helyezik, kicsoda Helena. A szerelmük vajon kibírja 5 évszázad rossz emlékeit?
Ellenségnek születtek, ahogy ráébrednek a misztikus képességeikre… amikor az erdőben küzdöttek a másik Gyógyító családdal, még az Alkonyat is beugrott. Igazából ez az, amiért nem adtam neki több csillagot: a legtöbb eleme ismerős, máshonnan. Még, ha korrekten is van összerakva.
A Gyógyítók és Boszorkányok történetét szépen építi a szerző, és több is jöhetett volna képességekből és mitológiából. Helyette a szerelmi szál van kibontva, ami annyira nem fogott meg. Túlzottan elrendelt: a helyes srác, a szép lány, mindkettő különleges képességgel és gyorsan egymásba is szeretnek…
A stílusán is azt éreztem, hogy uralkodik a romantika. Érzelmesebb, mondhatni csöpögősebb, mint amit szeretek. De akinek fontosak a mélyen átélt és megírt érzelmek, neki tetszeni fog.
Végül, amivel még küszködtem. Én nem tudtam olyan könnyen túllendülni azon, hogy Helena tulajdonképpen spoiler. Ok, Jeremy mellett megtanulja uralni az erejét, de akkor is ártatlanokat spoiler kb. 3 éven keresztül. Valami büntetésnek kellett volna lennie.

Rebbencs>!
Papp Dóra: Fénytörés

Huh, bajban vagyok. Elég is-is érzéseim vannak, nem is tudom, merre felé dől a mérleg igazából, de igyekszem összeszedni a gondolataimat úgy, hogy az ne alkosson bántó vagy lehúzó véleményt, mert egyik sem áll szándékomban.

Szóval kezdeném azzal, hogy
egy: nekem Papp Dórától egyelőre igazán csak a Tükörlelkek sorozat tetszett, az viszont abszolút, olyan áttörést hozott, hogy azóta töretlenül kérdés nélkül veszem a könyveit, mert úgy gondolom, tehetséges, felfedezésre váró írónő, aki előtt fényes karrier állhat. Ebben nem volt hiba itt sem.
kettő: mindig félek kicsit, mikor valamilyen új fantasy történettel találkozom, mert félek attól, hogy nehezen rázódom bele, nem értem meg, fura lesz. Nos, ezzel itt nem volt baj, ugyanis egy nagyon jól felépített világnak voltam részese, tetszett az egyedisége a hangulata.

Viszont. Nekem ez sajnos nem igazán tetszett. Nehéz lenne úgy konkrétan egy valamire rámutatni, hogy na ezért nem, de az a fura, hogy így visszagondolva elég ambivalens érzéseim vannak.
Ugyanis annyira nem szerettem olvasni, mint szerettem volna.
Mint említettem a világépítéssel nem voltak bajaim, érthető, jól vezetett, jól magyarázott világba léphettem be, ami egyedi volt.
Ám nekem valahogyan hiányzott az az igazi pappdórás stílus. Nem volt annyira lendületes, fiatalos, mint a Tükörlelkek, mintha valaki más írta volna. Jó, azért nem azt mondom, hogy a stílusa nem ismerhető fel, de a Tükörlelkekkel jobban lehet haladni és nem csak azért, mert nem kell benne magyarázni, mert mindenki átéli/átélte/átélheti a helyzeteket. Itt a stílus más volt. Történethez illő, de nekem annyira nem tetszett.
Ami nekem még fura volt és ez is talán az írásmódon ütközik ki leginkább az a párbeszédek voltak. Nekem sokszor tűntek élettelennek, furának, amolyan ilyet mikor mond bárki is érzésem volt. Olykor erősebben feltűnt nekem ez a furcsaság, egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy így beszélgetnek egymással a szereplők. Mármint a lényege oké volt, csak olykor a megfogalmazás volt nekem disszonáns.
Ez az, amit leginkább azért emelek ki, mert az én listámon a negatívumok közé tartozik. Nem jött be a stílus, na, ennyi.

A karakterekkel már jobb kapcsolatom alakult ki, de nem tökéletes. Nincsen olyan, akit azért emelnék ki, mert hű micsoda kedvenc lett, de igaz olyat se, akit azért mert rémesen utáltam/idegesített.
Helena nem rossz-nem rossz, de nem az igazi. Ahogyan Jeremy is ez a kategória nálam. A szerelmük meg nekem kissé hirtelen volt, de azért ketten együtt egészen jó párost alkotnak, elmegy. Nem az igazi, nem a kedvenc, de elmegy.

Igazából az az érdekes, hogy mindezek ellenére is, volt olyan, hogy ezen a könyvön kattogtam. Járattam az agyam, mi történhet majd, mi lesz a következő fordulat, mert azért csavaros volt a könyv, lekötött. Célját tehát elérte, mert mindig vonzott oda magához, biztatott, hogy olvassam, tudjam a történet végét, legyek még részese a történetnek.
Aztán az persze más kérdés, hogy mikor leültem, nem mindig azt kaptam, amit vártam, de így összességében elmondhatom, hogy kaptam jó érzéseket a könyvtől, de azért kevésbé jókat is.
Így igazából annak ellenére, hogy nem váltam el rossz kapcsolatban a könyvvel, úgy döntöttem, nem veszem meg a sorozat következő köteteit, kivéve akkor, ha tetszeni fognak annyira, hogy beszerezzek egy saját példányt.
Illetve kerestem, de sajnos nem találtam a második részt e-könyvben, pedig úgy láttam, ez megvásárolható. Ha a jövőben mégis elkészülne az e-könyv változata a második, harmadik résznek, arra szívesen ruháznék be, bízom benne, hogy így lesz. Mert azért persze nem hagyom abba a Papp Dóra könyvek olvasását, csak várok megint egy olyan átütőre, amilyen a Tükörlelkek volt.

libanán>!
Papp Dóra: Fénytörés

Szerintem ez volt az írónő eddigi legjobb könyve. Nagyon élvezetes volt olvasni, imádtam az alapsztorit és a karaktereket is, bár Jennifer néha felidegesített a makacsságával, de a végére őt is megszerettem. Egyedül azt nem tudtam eldönteni, hogy Jeremy vagy Jet a szimpatikusabb a két Raven fiú közül, igazából mindkettő ellakhatna az ágyam alatt.
Néha akadt egy-két jelenet, amit nem értettem, bár nem jöttem rá, hogy azért, mert nem voltak eléggé kidolgozva, vagy azért, mert én voltam figyelmetlen, de mindezek ellenére számomra mindenképp öt csillagos ez a könyv. Nem olvastam az eredeti verzióját, úgyhogy azt sajnos nem tudom, mekkora mértékű az átdolgozás, mindenesetre ez a verzió rettenetesen bejött, csak azért nem végeztem vele egy-két nap alatt, mert sajnos munka is van a világon.
Kedves Dóra, remélem, már dolgozol a folytatáson, alig várom, hogy olvashassam!


Népszerű idézetek

Niitaa P>!

A saját életedet csakis te irányítod, te hozod meg a döntéseket. Nincs sors. Te írod az életed forgatókönyvét.

Kapcsolódó szócikkek: Jeremy Raven
2 hozzászólás
Niitaa P>!

Érezted már valaha, hogy amikor valami nagyon fáj belül, a lelkedben, azt várod, mikor mutatkozik meg kívülről is?

Kapcsolódó szócikkek: Jeremy Raven
K_A_Hikari>!

Nem fogok úgy leélni egy életet, hogy félek.

Kapcsolódó szócikkek: Helena Ferrer
K_A_Hikari>!

Esőzéskor az Anyatermészet mutatja meg magát, figyelmezteti az embert, hogy ő igenis ott van, állandóan figyel: megnevettet és megajándékoz, de átkoz és büntet is, ha kell.

1 hozzászólás
K_A_Hikari>!

Lehet élet a merevségen és a kimerítő, folyamatos küzdelmen kívül. El akartam hinni, hogy itt és most tényleg csak én vagyok – valaki, aki elengedi magát és a pillanatban él.

Kapcsolódó szócikkek: Helena Ferrer
Niitaa P>!

– Mindenki lehet önző egyszer, még te is. Ahhoz azért jogod van.

PappDóra IP>!

– Mi a baj?
Felnevetett.
– Ebből nem tudok kijönni nem kínosan, szóval jobb, ha tudod, hogy ez az ölelés… eléggé izgató.

165. oldal

Niitaa P>!

Hát ilyen egyszerű lenne? Csak nevetni kell?

PappDóra IP>!

– Hel?
– Mi az?
– Tényleg szívemnek szólítottál?
– Mi lenne, ha aludnál?
– Tetszik – suttogta alig hallhatóan.

252. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Helena Ferrer · Jeremy Raven
NZsófi >!

– Semmi gáz, ráérünk, amíg el nem vérzek, tesó… – vonogatta a vállát Jeremy.

411. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jeremy Raven

A sorozat következő kötete

Helena-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Shea Ernshaw: The Wicked Deep – Gonosz mélység
Holly Black: The Wicked King – A gonosz király
Meg Cabot: Jinx
Csóti Lili: Hetedvérig
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
Mats Strandberg – Sara B. Elfgren: Tűz
Julia Dippel: Csendes víz
Soman Chainani: Jók és Rosszak Iskolája
Tracy Wolff: Sóvárgás
Elizabeth Lim: Fénytörések