Bolyongó 156 csillagozás

Papp Dóra: Bolyongó

Szepes Norbert szeptemberben új esélyt kap a helyi hatosztályos gimnázium egyik végzős osztályában. De nem egyszerű a beilleszkedés. Tetoválásai láttán többen összesúgnak a háta mögött, mások őrültnek tartják különös szokásai miatt. És persze fontos kérdés, hogy mit szól hozzá az osztály legmenőbb rockere, nem beszélve az éles szemű Farkas Míráról, aki olyan gyanakvón néz rá, mintha küldetésének tekintené, hogy minél többet megtudjon titokzatos új osztálytársáról.
Norbit azonban évek óta nem érdekli a cikizés. Ami igazán számít neki, az az anyjának tett ígérete, az Őry család baráti oltalma, Mikko, a finn tökfej, a városszéli tölgyerdő, az akácméz, és egy félkarú isten. Csakhogy hamarosan felbukkan egy árny a múltból, aki mintha Norbi saját árnyéka lenne – és a fiú kénytelen számot vetni mindazzal, ami miatt ott kellett hagynia régi iskoláját, és meg kell hoznia egy olyan döntést, amelyben nem biztos, hogy a sors istennői a segítségére lesznek…

Eredeti megjelenés éve: 2018

Tagok ajánlása: 16 éves kortól

>!
Ciceró, Budapest, 2018
422 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634320821

Enciklopédia 29

Szereplők népszerűség szerint

Farkas Míra · Szepes Norbert · Nyírő Gábor (Gabesz) · Bognár Bence (Bobó) · Mikko Jokelainen · Király Vali · Őry Boglárka · Vörös Helga · Zólyom Attila


Kedvencelte 28

Most olvassa 10

Várólistára tette 152

Kívánságlistára tette 176

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
Mrs_Curran_Lennart P
Papp Dóra: Bolyongó

Az első olvasmányom az írónőtől, de megvett magának, pedig biztosan nem az én korosztályomnak írta. A szokásos nyavalygós YA könyveknél sokkal többet adott ez a történet. Norbi egy szimpatikus fura fiú, akinek történt valami tragikus a múltjában, ami teljesen megváltoztatta az életét. Hogy mi az pontosan, azt csak a könyv vége felé tudjuk meg, és tényleg megdöbbentő. Óriási tartás és erő van a srácban, hiszen egy új közegben felvállalja önmagát a fura tetoválásaival és az újpogány hitével együtt. Mert hát ha mást nem is, de ítélkezni nagyon tudnak az emberek. Mert a töri tanár is miért kérdezné meg Norbit, hogy mit jelképeznek a tetkói? Inkább sértegetet. Amúgy Mirát én egyáltalán nem bírtam, mert olyan okoskodó kis kékharisnya volt, akinek mindig igaza kell, hogy legyen.
A könyvhöz válogatott zeneszámok amúgy tényleg jók, a Dalriada a fiam kedvence, a Dropkick Murphyt pedig nemrég fedeztük fel mi is.
Én vevő leszek az írónő következő könyvére is.
Ja, tanároknak kimondottan ajánlanám.

5 hozzászólás
>!
pveronika
Papp Dóra: Bolyongó

Papp Dóra már a Tükörlelkek olvasása közben meggyőzött tehetségéről, és most sem kellett csalódnom. A lélegzetelállítóan gyönyörű borító egy igazán friss, és különleges történetet rejt, amihez hasonlót még nem nagyon olvastam. Szepes Norbi története egy ismeretlen világba repített el, ahol Nornák szövik a sorsok fonalát, ahol skandináv istenek figyelik minden léptünket, és ahol a kedd, a méz és a sör örök kötelekké fonódik össze.

Új diákként egyébként sem egyszerű megkezdeni a végzős évet egy új iskolában, de Szepes Norbi számára még nehezebb a beilleszkedés, tekintve hogy tetoválásai, az átlagostól teljesen eltérő világnézete és megdöbbentő furcsaságai azonnal különccé bélyegzik őt a gimnáziumban. Szerencsére a srácot ez cseppet sem izgatja, sőt tesz is róla, hogy ez mindenki számára nyilvánvalóvá váljon. Azonban egy farkaslány kék szempárja talán mégis képes arra, hogy megszelídítse Norbi bolyongó, vadóc lelkét, és rá tudja venni arra, hogy feltárja számára az addig lakat alatt tartott életét…

Bár bevallom, Norbi nem került hozzám igazán közel, mégis lenyűgözött, hogy mennyire komplex karaktert volt képes megformálni az írónő. Vele kapcsolatban egyébként kicsit kettős érzésem volt. Néha korához képest túlságosan úgy viselkedett, mint egy tapasztalt felnőtt, néha pedig olyan buta döntéseket hozott, hogy legszívesebben megráztam volna, hogy gondolkodjon már egy kicsit. :) Ugyanakkor a könyv fő motívuma az útkeresés, és azt hiszem a szerző ezt nagyon szépen és hitelesen tudta beleszőni a történetbe.

A könyv számos fontos témát érint, amelyek közül a legfontosabb talán a skatulyák kérdése volt. Eleinte mindenki elkönyveli Norbit bajkeverő rosszfiúként anélkül, hogy megpróbálnának mélyebbre ásni, de örülök, hogy lassan mégis meg tudta találni a helyét, és végül a srácok, akikről soha nem gondolta volna, hogy valódi barátai lehetnek, mégis kiálltak mellette. Ilyen szempontból nálam a töri tanár verte ki legjobban a biztosítékot, mert egyértelmű volt, hogy első pillanatban rányomott egy címkét a fiúra, és egész végig nem tudott túllépni a korlátolt nézetein, arról nem is beszélve, hogy semmit nem tett azért, hogy kiaknázza Norbi nyilvánvaló tehetségét.

Tetszettek a Mira és Norbi közötti évődések, amelyek nem mindennapiak és szórakoztatóak voltak. Norbi finn barátjának szálát kicsit kuszának éreztem, és úgy gondolom, hogy a szerzőnek talán nem sikerült annyira erős mellékszereplőt kreálnia belőle, pedig volt benne potenciál.

El kell tévedni. Ez a gondolat volt a történet egyik fő eleme. Nos, talán van benne valami, mert bevallom, én is elég elveszettnek éreztem magam a történet kezdetén, aztán valahogy mégis sikerült felvennem a könyv fonalát. Azonban az, hogy az elején kicsit nehezen tudtam belerázódni a történetbe részben az oka annak, hogy végül nem tudtam 5 csillagot adni erre a könyvre. Ugyan kicsit távol áll tőlem a skandináv mondavilág, érdekes volt erről olvasni, és biztos vagyok benne, hogy nagy kutatómunka áll a könyv mögött, ami miatt le a kalappal a szerző előtt. Bár a Tükörlelkek egy kicsit jobban tetszett, mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, aki egy igazán egyedi ifjúsági regényt szeretne olvasni.

http://veronikasreaderfeeder.com/papp-dora-bolyongo/
★Teaser: https://www.instagram.com/p/BmszIdgF9tf/

>!
Málnika P
Papp Dóra: Bolyongó

„Engem nem fog magával rántani a depresszió vagy az elvakult gyűlölet, nem hagyom. Fel kell vértezni az elmédet és a lelkedet egy olyan világban, ami azt akarja, hogy ököllel üss vissza.”

A Bolyongó egy különleges és szokatlan YA regény, amely olyan komoly témákat boncolgat, az elmaradhatatlan szerelmi szál mellett, mint például a mitológia, a bevándorlás, a civilizációs betegségek (cukorbetegség, magas vérnyomás, depresszió), az oktatási rendszer hiányosságai, az iskolai szekálás és a címkézés. Szepes Norbi új színt visz a helyi gimnázium végzős osztályába, különös, megosztó karakterével, hitével és tetoválásaival. Korosztályától eltérően sokkal mélyebben érzékeli a társadalom igazságtalanságait, és veszi fel a harcot ellenük, felvértezve önmagát. Elgondolkodtató, lendületes, olvasmányos regény, azonban a Nornák, a hülye viking és a tököm állandó ismételgetése nem kicsit ront az olvasás élvezetén. A borzalmas szóismétlések között szinte vágytam egy lábnapra, de megvallom, akár egy bástya is üdítően hatott volna. A másik fő problémám az, hogy felnőtt olvasóként eljut hozzám a regény mélyebb értelme, de félő, hogy fiatalabb célközönsége egy sokkal felületesebb képet kap olvasás közben, igen negatív példát állítva eléjük.

>!
gabiica P
Papp Dóra: Bolyongó

Bolyongtam én is Norbival, bolyongtam a történettel, nagy részét jómagam is „bolyongva”, egy vonatúton olvastam el.
Kezdjük ott, hogy a borítóba azonnal beleszerettem. Letisztult, egyszerű de mégis annyira magával ragadó és csodálatos, hogy abban a pillanatban, ahogy ránéztem, tudtam, hogy el kell olvasnom a hozzá kapcsolódó történetet is.
Igyekeztem eltekinteni attól, mennyire szerettem a borítót, és emiatt nem elvárásokkal indítani a könyvet, valamennyire sikerült is objektíven szemlélnem az eseményeket.

De nem találtam benne hibát. Annyira természetes, annyira mindennapi és mégis annyira különleges.
Tényleg nehéz a YA világában újat mutatni, de Papp Dórának most sikerült. Ez nem egy mindennapi gimnáziumi történet, nem mindennapi szereplőkkel.
Norbi annyira különleges, hogy azonnal megkedveltem. Éreztem, hogy sokkal több rejlik a zöld külső mögött, mint amit elsőre megmutat.
Érdekes volt egyre inkább megismerni a történetét. Hogyan került kapcsolatba a skandináv mitológiával, a skandináv világgal.

Annyira szeretnék nagy szavakat mondani erről a könyvről, de valahogy nem vagyok rá képes. Mert nem tudom szavakba önteni, hogy mennyire hatással volt rám.
Felvillanyozó volt az út, amit Norbi bejárt. Kereste a saját sorsát, még ha hangoztatta is, hogy a Nornák szövik sorsának fonalát, ő maga is sokat tett azért, hogy azon az úton járjon, amelyiken elindult.

Érdekes volt, ahogy egyre jobban megnyílt az osztálytársai, később barátai felé. Kifejezetten jót derültem rajta, hogy a Makaó indította el ezen az úton.

Mikor eljutottam arra a pontra, hogy teljes valójában ismerhettük meg Norbi múltját, nem bírtam könnyek nélkül. Mélyen megrendítő volt, amin keresztül ment, és az az erő is meghatott, ami segített neki átvészelni a kegyetlen múltat.

A könyv nagyon érdekes karaktereket sorakoztat fel. Mindenki különleges valamiért, mindenki megérdemli, hogy szerepet kapjon.
A tanárokat valahol mélyen szántam. Saját tapasztalatból tudom, hogy nem könnyű az ő életük, a mindennapjaik néha szörnyű teherrel járnak, de én amondó vagyok, hogy ettől függetlenül míg hűnek kell maradniuk az elveikhez: hogy tanítsanak és ne fenyítsenek. Itt néhol ez átfordult kegyetlen önkényeskedésbe, de kifejezetten érdekesnek tartottam, hogy ez a jelenség is szerepet kapott a könyvben.

Nem tudok szabadulni ettől a könyvtől. Norbi elindult egy úton, ami számomra a könyv végét jelentette, én kicsit most eltévedtem, nem találom az utamat a könyv vége után. De hogy is mondja mindig Mikko?
El kell tévedni. Mit mondok mindig? El. Kell. Tévedni. Magadban. Aztán majd lehet visszamenni.

>!
Niitaa P
Papp Dóra: Bolyongó

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
http://niitaabell.blogspot.com/2018/06/papp-dora-bolyongo.html

"Papp Dóra nemrégiben megjelent kötete, a Bolyongó egy igazán komplex regény. Rengeteg fontos témát érint, ami a mai társadalomban problémaként van jelen, s megfelelő vitafelületet biztosít. Mint látjátok, belőlem rengeteg érzést váltott ki, melyek szinte túlcsordultak rajtam olvasás közben. Szepesi Norbi jelleme folyamatos gondolkodásra ingerli az olvasót, egy percig sem hagyja pihenni, melynek hatására a könyv sokkal nagyobb terjedelműnek tűnik, mint ami. Ugyanakkor még ezek után is úgy érzem, hogy túlságosan keveset kaptam: szeretném még tovább és tovább olvasni. Ki szeretném ismerni ezt a hülye vikinget, tudni szeretném, hogyan alakul a későbbiekben a sorsa. Nem volt elég belőle.
A Bolyongó mélyen megragadott. Hiába tettem már le jó pár napja, még mindig velem van, s még mindig a benne elhangzottakon gondolkodom álló nap. Ismeritek azt az érzést, mikor nem tudtok belekezdeni egy új történetbe, mert az előző nem hagy nyugodni? A Bolyongó pontosan ezt váltja ki az olvasóból.
A legjobban talán egy számomra kedves meséből vett idézettel tudnám összefoglalni:

„Fenomenális kozmikus erő, egy icipici kis helyen.”

S végül Mikko szavaival búcsúznék, mert ennek a srácnak nagyon igaza van:

„El kell tévedni. Mit mondok mindig? El. Kell. Tévedni. Magadban. Aztán majd lehet visszamenni.”

>!
K_A_Hikari
Papp Dóra: Bolyongó

„ Fel kell vértezni az elmédet és a lelkedet egy olyan világban, ami azt akarja, hogy ököllel üss vissza.”

Én úgy veszem észre, hogy egyre nehezebb olyan magyar YA könyvet írni, és találni, aminek a sztoriját már nem írták meg előtted. Ez tény. De az is tény, hogy egy ötletet nem írhat meg két különböző szerző full ugyanúgy.
Szóval igen, aki gimis ifjúságit keres, olyan szereplőkkel, akik képesek gondolkodni olvasson Bolyongót.
(….)
A lényeg a lényeg, hogy Papp Dórában ezúttal sem csalódtam. Még mindig kifejezetten élvezetes, és kikapcsoló olvasni a könyveit. Benne vagyok a történetben, ameddig olvasom, talán ezért is akarom mindig elhúzni…ami eddig nem sikerült.
Napjainkban játszódó, mai problémákat is érintő, szuper stílusban megírt könyv.
Ami mégis kicsit más, mint az a rengeteg young adult ami a piacon van.
Itt eltévedsz a könyv elején.
Bolyongsz 400+ oldalon keresztül.
Aztán úgy csukod be, hogy olyasmi van a birtokodban, ami eddig nem volt.
Hogy ez Tyr ereje, Odin hatalma, vagy „csak” egy élvezetes olvasmányélmény, amit még elő fogsz venni? Azt már mindenki döntse el maga.

Blogbejegyzés interjúval: http://irasaimtarhaza.blogspot.com/2018/07/papp-dora-bo…

1 hozzászólás
>!
agi89
Papp Dóra: Bolyongó

6 napig bolyongtam a könyv lapjai között Norbival. És még annyira maradtam volna. ♥
tovább már nem tudtam húzni
és persze a végére csak sikerült megríkatnia

Nem kicsit feladta a leckét mire „mindenkit” megtanultam a skandináv mitológiából. Tyr, meg Nornák, meg a többiek. :D De a végére már tényleg egész jól rájuk hangolódtam.

A borító meg egyszerűen a legtökéletesebb, amit valaha láttam. Már első pillanattól kezdve imádtam, de így olvasás után… Hűha!

Újraolvasós kedvencemként megy egy kicsit pihenni a Tükörlelkek mellé.

>!
Ciceró, Budapest, 2018
422 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634320821
3 hozzászólás
>!
dtk8 P
Papp Dóra: Bolyongó

A főszereplő egy roppant öntörvényű figura, igazi lázadó, akit egyáltalán nem érdekel más véleménye. De azért többször fontolgatja, az adott cselekedet miatt ki mindenki lenne büszke rá. Van itt ellentmondás? Van.
Nagyon kemény páncélt növeszt magának, amivel megpróbál mindekit elijeszteni, de aki ezen átlát, és tudja, hogy micsoda arany lelke van a fiúnak, az jó fej. Aki meg nem, az hülye.
Ez fenti két gondolkodásmód szerintem a kamaszkor tipikus tünete. 19 évesen ezt nem illene meghaladni? És esetleg valami jellemfejlődést felmutatni a regény során? Azt érzem, hogy túl öreg és cinikus vagyok én már ehhez a könyvhöz.
És nagyon kiakadok attól, hogy a barátnőjét a megismerkedésüktől „kedves Mírá”-nak szólítja, mindegyik csaj, egytől egyig skandináv legendákra gerjed (mert tényleg bármely pillanatban a Discoveryre vált a csávó), és mindegyik a könyörögve mondja a nevét a fülébe a legforróbb pillanatban.
A címről Bödőcs Tibornak az a száma jut eszembe, hogy ahol a gazdák kétfajta bort termelnek: van a Kerengő, meg a Merengő. Címötletek a folytatáshoz.
De hogy jót is írjak: a borító nagyon tetszett! Ugyan azt gondoltam, hogy egy fantasy lesz, és nekem azok az ifikönyvek jobban bejönnek, mint a szenvelgők.

8 hozzászólás
>!
Valeria729 P
Papp Dóra: Bolyongó

Bajban vagyok ezzel a könyvvel. A fülszöveg nagyon megfogott, a borító gyönyörű, én pedig nagyon csalódott vagyok. Igazán szerettem volna szeretni, de nem ment. Sem a történetet, sem a szereplőket, és ez még nem fordult elő középiskolában játszódó történetnél. Egyetlen dolgot szerettem benne, a skandináv hitvilág bemutatását, az nagyon tetszett.
Norbi nálam örökre elvágta magát azzal, ahogy Bogival bánt… Norbi úgy lett beállítva, mintha már kiforrott személyiség lenne, érett, de valójában szerintem hatalmas katyvasz van a fejében.
A legfőbb gondom a végével van, nagyon nem jó üzenetet hordoz. Egy útkereső tini számára nem az a megoldás, hogy néhány hónappal érettségi előtt kimarad az iskolából, van lehetőség magántanulónak lenni (gimnáziumban mindenképpen).

2 hozzászólás
>!
GytAnett P
Papp Dóra: Bolyongó

Azt szeretem Papp Dóra regényeiben, hogy az ifjúságnak ír az ifjúságról. A hétköznapi tinédzserekről, a mindennapos problémákról. Olyan természetességgel, hogy ez az olvasót is viszi magával, még akkor is, ha már bőven túl van a célközönség életkorán.
A borítót nagyon szeretem, igazán egyedi, ebben is el lehet úgy merülni, mint a könyvben, vagy éppen a zenékben. Kb. a könyv felénél jártam már, amikor elkezdtem a zenéket hallgatni is közben és bevallom, találtam azért néhányat, amit felvettem a lejátszási listámra, úgyhogy köszönöm! :))
Kezdem az egyszerűbb személlyel, Mírával. Vele nem igazán bírtam azonosulni. Sokszor idegesítő volt azzal, hogy mindent tudni akart, és ítélkezett. Legalábbis az elején. Nagyon pedálozott, ez távol állt tőlem. Viszont, ha az ő szemén át ismertük volna meg a történetet, szinte biztos vagyok benne, hogy megértettem volna őt, akkor pedig Norbi lett volna az a fura figura, akire ferde szemmel nézek. Így is fura figura volt, de legalább jobban megismertük, így egyre egyenesebben tekintettem a karakterére.
Norbi egy hihetetlenül összetett személyiség. Az ő bonyolultságán keresztül pedig nem kevés hétköznapi és kevésbé hétköznapi problémát tud feldolgozni az írónő, mégsem mondom azt, hogy ez sok volt. Igen, egy kamasz / fiatal felnőtt életében tényleg jelen lehet ennyi gond és gondolkodni való. Az egészséges életmód, a bukás, az új iskola az új osztálytársakkal (végzős évben ez nem lehet éppen egy leányálom), a megszokottól eltérő vallás, az ezzel járó kirekesztettség, megbélyegzés. Az ember egy tanártól azt várná, hogy intelligens felnőtt és megpróbálja megérteni, hogy mégis mi hajt egy fiatalt, milyen mozgatórugói, gondolatai vannak annak a személynek, aki egészen másban hisz. Láthattunk ellentétes példát, sőt! Ez a magyar valóság, és úgy gondolom, hogy nem csak a magyar. Rettenetes, hogy mennyire nem vagyunk elfogadóak.
Norbi személyisége nagyon hasonlít egy barátoméra, akin én is azt látom, hogy csak bolyong a világban. Megteszi, amit kell, de nincsen meg a saját helye. Remélem, hogy végül Norbi is jól döntött, és hogy majd egyszer ez a barátom is megtalálja az útját a világban. :)
Összességében nagyon jó volt olvasni, több feldolgozásra váró konfliktussal, mégis a valós magyar helyzettel. 1 hónapja 4 csillagot adtam rá, de most utólag azt mondom, hogy simán jöhet a 4,5. Néhány szóismétlés egy idő után már zavaró volt, de ennél sokkal extrémebb dolgot nem tudok mondani. Örülök, hogy olvastam.


Népszerű idézetek

>!
Niitaa P

– El kell tévedni. Mit mondok mindig? El. Kell. Tévedni. Magadban. Aztán majd lehet visszamenni.

56. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Mikko Jokelainen
>!
Málnika P

Ez az a gondolat, amihez évek óta próbálok úgy hozzáállni, hogy tudatosan a jelenben élek, a pillanatban, a mostban, hisz csak az számít igazán.

97. oldal

>!
Niitaa P

Szerintem a tudásnak akkor van értelme, ha nem beléd verni akarják, hanem ha meg is akarod szerezni magadnak. Kell a motiváció, csak úgy ragad meg.

95. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szepes Norbert
>!
cicerokiado KU

Szeptember 2. szerda
20:13
Szia újra, Twitter-világ.
20:15
Délután megfenyegetett egy közveszélyes őrült, aki mellesleg mától az osztálytársam. Egyébként minden rendben.

6. oldal

1 hozzászólás
>!
Trixi

– Az a baj a világgal, hogy mindenki meg van győződve róla, hogy neki van igaza.

265. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Farkas Míra
>!
Málnika P

Lehet, hogy így kellett történnie. Lehet, hogy rossz vezető volt, mert az önfeláldozás rossz út. Lehet, hogy gyengeség. Mi a gyengeség? Mi az? Mi a bátorság? Ha előrelépsz, vagy maradsz a helyeden, szilárdan, megkeményítve a szívedet? Ha mész vagy maradsz? Ha bosszút állsz vagy összeszorítod a fogad?

301. oldal

>!
Niitaa P

Lehet, hogy… ott van a titok nyitja a szemünk előtt, csak nem akarjuk észrevenni, mert olyan kényelmes belesüppedni a megszokottba.

134. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szepes Norbert
>!
Niitaa P

– (…) Kitartás, becsület, győzelem. Szellemi és fizikai erő. Engem nem fog magával rántani a depresszió vagy az elvakult gyűlölet, nem hagyom. Fel kell vértezni az elmédet és a lelkedet egy olyan világban, ami azt akarja, hogy ököllel üss vissza.

205. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szepes Norbert
>!
K_A_Hikari

– Tudod mit bírok a legjobban, az idővel kapcsolatban? Azt, hogy mire befejezem ezt a mondatot, az eleje már múlt lesz. Történelem.

270. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szepes Norbert
1 hozzászólás
>!
cicerokiado KU

Másnaposságra mindenkinek más módszer válik be, Karcsi haverom például esküszik a paprikáskrumplira, Mikko, amilyen agyament északi, kefirt és uborkát pakol magába, de én egyszerű ember vagyok, így amikor hajnalban az ébresztő arra az émelyítő érzésre vert fel, hogy a gyomrom fellázadt ellenem, az első dolog, ami eszembe jutott, a citromos víz volt.

8. oldal, 1. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: kefír · másnaposság · paprikáskrumpli · Szepes Norbert · uborka

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. – Örökké
Kerstin Gier: Az álmok első könyve
Becky Albertalli: Simon és a Homo sapiens-lobbi
Alessandro D'Avenia: Fehér, mint a tej, piros, mint a vér
Marni Bates: Segítség, YouTube-sztár lettem!
Anita Gayn: Senkinek sem kellesz!
Joss Stirling: Misty
Kasie West: Szívességből szerelem
Kasie West: Szerelembe zárva
John Green: Alaska nyomában