Táltosok 4 csillagozás

Pap Ildikó: Táltosok Pap Ildikó: Táltosok

A ​„TÁLTOS” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretik a két szálon (adott esetben a jelenben és közvetlenül a honfoglalást követő időszakban) futó cselekményes regényeket, akik értelmezik és továbbgondolják azt a főleg a magyarság utóbbi évtizedeire vonatkoztatott találó megállapítást, hogy „a társadalmi változásokban a múlt változik a legtöbbet”, akik a keresztényellenességet, illetve a keresztény egyház kritikáját is megfelelően értelmezik, ami a regény egészére jellemző, de egyik legelgondolkodtatóbb, hogy „A keresztelés az akkori idők egyik legkifizetődőbb vállalkozása volt, és a mi kultúránk ugyanúgy áldozatává vált ennek az ókori globalizációnak, mint később az amerikai indiánoké”, akik kellő helyén kezelik azt a kitételt, hogy „A kereszténység felvételének kierőszakolása, az ősi hit tűzzel-vassal való üldözése mérhetetlen károkat okozott a magyarságnak”, továbbá akik ebből a magyarság regényéből sokat meg akarnak tudni őseink és a mai magyarság… (tovább)

>!
Kárpáti, Ungvár, 2008
236 oldal
>!
Intermix, Ungvár-Budapest, 2008
172 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639814028

Enciklopédia 3


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Anymosus>!
Pap Ildikó: Táltosok

A könyv az első oldalaktól kezdve megtetszett. Eleinte tényleg olyan monotonnak tünnek a mondatok, de későbbel utána egyre inkább érződik az írónő kibontakozása.
Attól eltekintve,hogy nem szeretem a történelmi regényeket, ez mégis megtetszett. Talán azért, mert rólunk, MAGYAROKról szól. Az állítások többségével egyetértek.
Minusz az, hogy sok helyen hiányoznak a mondatvégi írásjelek.
Alapjában véve jó kis könyv, gyorsan olvasódik és a mai napra aktuális problémák kérdéseit veti fel. Ajánlom minden magyarnak és nemcsak.

eeszter >!
Pap Ildikó: Táltosok

Érdekes, hogy az első 1-2 oldalnál azt gondoltam, hogy nem fog tetszeni. Valahogy „megcsináltnak” tűntek a mondatok. Viszont ez az érzés nagyon hamar eltűnt, és utána már mintha nem is maradtak volna mondatok, csak a történet és én. Magával ragadott.


Népszerű idézetek

eeszter >!

A küszöb szent hely: át kell lépni és fölötte semmit sem szabad ki-be adogatni, mert nem lesz rajta áldás.

65. oldal

mohapapa I>!

…ha meg akarjuk nevettetni Istent, meséljünk neki a terveinkről.

16. oldal

Sinope>!

Vègül is mièrt vannak az embernek barátai, ha nem azèrt, hogy számíthasson rájuk?

144. oldal, 7. fejezet (Intermix, 2008)

Sinope>!

Úgy öltözködik, mint egy zárdaszűz ès vasárnap templomba szokott járni. Erik szerint ez röhejes, mert a templomok már csak muzeális èrtèknek számítanak, ès Dórán kívül márcsak a vènasszonyok járnak oda, mert így, haláluk előtt fèlnek a pokoltól, amivel a papok ijesztgetik őket.
[…]
– Már itt is van a pokol, kisanyám, nèzz ki az ablakon! Az èlet egy nagy pokoljárás, ès ne hidd, hogy megúszod – szokta mondani Erik röhögve.

20. oldal, 1. fejezet

5 hozzászólás
Sinope>!

Manapság már mindenütt gyönyörű, kívánatos, cseppet sem szègyenlős szilikon-szőke cicababák nèznek vissza az ember lányára, porig rombolva maradèk önbecsülèsèt. Szinte akaratlanul hasonlítgat: hány èvvel fiatalabbak, hány centimèterrel karcsúbbak? Persze, mindig bosszankodás a vège. Sajnos, fiatalságot nem lehet venni, pedig jó lenne. Mit nem adna èrte, ha tíz èvet fiatalodhatna! Mostanában annyi mindent kitalálnak a tudósok, hátha erre is lenne megoldás: valami pirula, amelyik megállítaná az öregedèst. Az időt.

22. oldal, 1. fejezet

Sinope>!

Ferenc jó apa ès jó fèrj volt azon volt, hogy valóra váltsa a felesège álmait. Magdi álma pedig egy családi ház volt a város felett, ahonnan belátja az egèsz környèket. […] Meg aztán fontos a kilátás… Szeretne vègre zöld övezetben lakni, madárcsicsergèsre èbredni, mint lánykorában. Ès jó messzire látni az ablakból, a városon túli, távoli hegyekre, a kanyargó folyóra.
Csak piszok sokba kerül manapság a kilátás, a madárcsicsergès, meg a zöldövezet.

24. oldal, 1. fejezet ( Intermix, 2008)

Sinope>!

Teljesen tanácstalan volt. Ha ő tett volna ilyet annak idejèn, akkora nyaklevest kapott volna az apjától, hogy feltörölte volna a konyhakövet. Ès mèg hálás is lett volna, hogy nem vette le a nadrágszíját, ami olyan szèles hurkákat szántott a fenekèn, hogy egy hètig állva evett utána. Ès míg az apja verte volna, egy pillanatra sem vonta volna kètsègbe, hogy mindezt szeretetből, kizárólag az ő èpülèsère teszi. Micsoda világ! Tudat alatt neki van lelkiismeret-furdalása a fia előtt, mert megdorgálta. Bizonyára ő a hibás abban, hogy Erik hazudik, ès nem tanul – kevès időt tölt vele. Mert esetleg èrzelmileg alultáplált. De vajon vele mennyit törődött az apja? Talán Monopoly-t játszottak lazán estènkènt, ès az apja elnèzèst kèrt tőle, ha vèletlenül nem èrt rá? Egy frászt. Nehèz idők jártak a háború után, szinte mindenki èhezett, nèlkülözött. Az apját alig látta, hiszen az új rendszerben üldöztèk a hite miatt. Látástól vakulásig dolgozott, hogy èhen ne haljanak. Az anyja kitette apjuk bekeretezett fènykèpèt a vitrinre, ès egyèb nem is kellett: a testvèreivel együtt szinte bőrükön èreztèk szigorú pillantását. Úgy fèltek tőle, mint a tűztől. De ember is lett valamennyiükből. Most meg ő koldul a fiától szeretetet meg tiszteletet. Finoman beszèl vele, nehogy megbántsa azt az èrzèkeny kis lelkèt. Talán többet használt volna neki, ha a règi, jól bevált módszerrel idejèben megregulázza. De tiltja a törvèny. Nem szabad bántani a gyermekeket. Most új a módi: a gyerekek bánthatják a szüleiket. Vagy a tanáraikat: ha nem tetszik le lehet őket lőni. A kor nem èrdem, hanem állapot. A tiszteletet ki kell èrdemelni. A gyerektől. Csak igyekezzenek a kedves szülők a világgal szemben rendes embereket nevelni, aztán majd kiderül, ki nevet a vègèn. Ez a legizgalmasabb játèk, amit valaha játszott. Èletre-halálra. Ja, mèg olyat is hallott, hogy ujjabban nem is kell nevelni a gyereket, csak hadd nőjenek maguknak, mert indigók. No, erre befizet. Már hallani hírèt nèmelyik „ indigó-gyereknek” – a szüleik nyugtatókon èlnek.

30. oldal, 1. fejezet ( Intermix, 2008)

Anymosus>!

Magyarnak lenni amúgy is kollektív neurózis.

149. oldal 7. fejezet (Intermix, 2008)

Sinope>!

Paca tudta, hogy soha semmilyen körülmènyek közt nem szabad semmi rabjává lenni: hiszen mèg dohányozni sem dohányzott, nemhogy drogozzon vagy gèpezzen. Jól is nèzne ki! Mikor feljött a Városba, semmije sem volt. Lyukas volt seggèn a nadrág… Az anyja semmit nem adott neki útravalóul – mèg hamuban sült pogácsát sem, hiszen az apja mindent elivott a házból. Jól nèzett volna ki, ha elkezdi lőni magát! Ma meg már kertes villában lakik anyjával a ligetben. Megcsinálta! Hogy milyen áron? Hja, kèrem: ilyen a világ, cèl szentesíti az eszközt. Na persze, csak ha elèred. Isten meg szereti a megtèrt bűnösöket: egyszer ő is megtèr. Megigazította mellèn a nagy aranykeresztet.
Csak előbb mèg dolog van.

28. oldal, 1. fejezet ( Intermix,2008)

nodael >!

A sziget belsejében óriási, égig érő hegyek vannak. Olyan magasak, hogy felhők pihennek a tetejükön. Azon a hegyen, amely a barlangot rejti, kerecsensólyom-család fészkel, róluk megismeritek.

107. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kerecsensólyom · sziget

Hasonló könyvek címkék alapján

Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években I-II.
Herman Judit (szerk.): Miért marad???
Závada Pál: Természetes fény
Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék
Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből
Kós Károly (szerk.): Székely balladák
Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül
Péter Rózsa: Játék a végtelennel
Rosner Ármin (szerk.): Nevető fejfák
A magyar helyesírás szabályai