Hiems/Tél (Szabadság mindenek felett 1.) 6 csillagozás

Palotai H. Zsófia: Szabadság mindenek felett 1. – Hiems/Tél

Idén kétszáznegyven éves. Talapzaton álló szobor, arcéle nemes, mosolya egy múltbéli mindentudó bölcsé, aki meg nem értett lángészből lett az idők során mindenki kedvencévé és előképévé.
Az én történetem nem őróla szól… hanem egy huszonegy éves fiúról, aki tépelődött, szorongott, hibát hibára halmozott. Aki néha elviselhetetlen volt. Kötekedő, nyűgös, sértődékeny, túlzottan önérzetes, nemtörődöm, összeférhetetlen. A „libertas optima rerum” jelentése „szabadság mindenek felett”. Ő ezt kereste mindenütt, leginkább élete eme sorsfordító fél évében – az egyén, az alkotó, a haza, az emberiség szabadságát. Történet egy fiúról, akinek fájdalmas és küzdelmes utat kellett megtennie ahhoz, hogy talapzaton álló szobor legyen belőle. Történet Róla, akit mindannyian ismerünk.

>!
Álomgyár, Budapest, 2013
208 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155252310

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Alvarando P>!
Palotai H. Zsófia: Szabadság mindenek felett 1. – Hiems/Tél

„A király ellen összedolgozó társaságot lefülelni – különleges. Egy preceptor kinevezését jogosan, a saját kérésére hivatkozva visszavenni – átlagos.”

Csokonai Vitéz Mihály irodalmunk egyik legikonikusabb alakja, a magyar órákon jobbára a Lilla-versek, Az estve és a Konstancinápoly című költeményei által kerül terítékre és természetesen meg van említve a Debreceni Református Kollégiumban végzett tevékenysége. Hacsek Zsófia kétrészes regényében ezt az időszakot dolgozta fel.
Az első részben megismerjük mondhatni azt a szórakozott professzor-szerű embert, aki rendkívül tehetséges poéta és egyedi tanítási módszereivel partnerként kezeli a rá bízott diákokat. A nagy tudása mellett rendkívül képes elmélyedni a dolgokban és sokszor elkésik az órájáról, mellette pedig felismerhetőek a későbbiekben súlyos tüdőbetegségének előzményei. Alakjában kicsit felfedezhetjük a Holt költők társasága című film John Keatingjé is. Jellemét kiválóan foglalja össze a szerző a következőképpen:

„Pontosan tudta magáról, hogy menthetetlen álmodozó; hogy kevésbé érzékeli a határt a valóság és a képzelgés között, és hogy a fejében a remények és a vágyak valahogy mindig összemosódnak a józan ésszel megjósolható, majd be is következő eseményekkel.”

A történet során megismerhetjük a Kollégium szigorú működési rendét, ahol a felsőbbéves tehetséges diákok tanítják az iskolában bekerülőket. Ez egy nagyon kegyetlen világ, ahol megvetik a különc tanárokat, mint amilyen a főhős Mihály is. Megtudjuk, kik voltak a nagyobb professzor egyéniségeket, köztük feltűnik a történész Budai Ézsaiás is, akinek a munkásságába is bepillantást nyerhetünk. Ugyanakkor a Kollégium falai között tanító különc Mihály már a falakon kívülre is kacsingat és arról álmodozik először, hogy Kazinczy Ferenc barátja lesz. Álmodozásai által képet kapunk arról, hogy ebben az időszakban Kazinczy az, aki megmondja, hogy mi az irodalom. A történet későbbi részében pedig főhősünk az Iliász alapján a nagy magyar eposz megírásáról ábrándozik.

Szőrmentén képet kaphatunk a korabeli Debrecenről, azon belül a Nagyerdőről is. Átérezhetjük, hogy ez egy nagyon szép város, de nagyon messze van a központtól és emiatt ezen a vidéken nem történik semmi a főhős szerint, el is vágyódik innen.

A szerző a Kollégium szigorú világa mellett kiválóan felvázolja a korszak hátterét is, érezhetjük benne az éppen kibontakozó ferenci abszolutizmust. A háttérnél pont belecsöppenünk a Martinovics-mozgalom elfojtásába, a főhős is már azt tudja meg, hogy a mozgalom résztvevőit elfogták, köztük az általa nagyon szeretett Kazinczyt is.

Az első rész nagyon könnyen a székhez szegezi az olvasót és természetesen nem ereszti. A történet annyira lebilincselő, hogy akár egy hosszabb vonatút alatt nagyon gyorsan a végére érhetünk. A szerző nagyon szép gondolatokat ad a főhős szájába, ugyanakkor az ironikus humort sem nélkülözi benne:

"_-Ez iszonyú régi lehet, talán még Anakreón is ezt itta!_
– Mi bajod van? Örülünk, ha ilyen jut!
– Nektek jut.
– Ahá – rikkantotta Jakab –, savanyú a szőlő!
– Hát az, amelyikből ezt a bort nyomták, tényleg az volt…”

Külön érdeme a kötetnek, hogy a szerző gondolt a latinul kevésbé tudó olvasókra és lábjegyzetben elmagyarázta azok jelentéseit. Ezáltal egy könnyen befogadható mű született a kezei közül, amely ajánlható azok számára, akik egy kiváló történetet szeretnének olvasni a 18. század végi nagy költőnkről!

Vhrai P>!
Palotai H. Zsófia: Szabadság mindenek felett 1. – Hiems/Tél

Érezhető rajta a kezdő írók “idealizmusa”, ami nem meglepő, hiszen ez volt Palotai H. Zsófia, vagyis Hacsek Zsófia első regénye. Irodalomtörténeti szempontból érdekes csemege, ugyanis Csokonai Vitéz Mihály korai felnőtt éveibe enged bepillantást, egészen addig amíg a költő el nem hagyja Debrecen városát. Nagyon jól megfogta azt a fordulópontot, amikor a fiatal felnőtt kilép a nagyvilágba. El lett találva Csokonai karaktere. A mellékszereplőket érzem kissé elhanyagoltnak. Jelentős mentorokkal büszkélkedhetett a költő, kíváncsi lettem volna rájuk kicsit részletesebben. Ettől függetlenül ez a regény jó kezdet, remélem a novellák mellett még regényt is olvashatunk a szerző tollából a későbbiekben. Mindenesetre egy újabb TRT-tag, akit szemmel tartok!

Szilvi_F>!
Palotai H. Zsófia: Szabadság mindenek felett 1. – Hiems/Tél

Hónapok óta halogatom ezt az értékelést, valószínűleg azért, mert ismerem a szerzőt, és levelezésünknek egyik szinte állandóan jelenlévő témája az írás.
A fülszövegnek igaza van abban, hogy egy olyan személyről szól a könyv, akit mindannyian ismerünk, de Csokonait így még nem mutatta be senki. Nem is gondoltam volna eddig, hogy ennyire izgalmas volt az élete debreceni diákként.
Most pedig egy titkot is elárulok: a szerző pont annyi idősen írta meg a könyvét, amennyi a főszereplő is a történet idején. A stílusa viszont az a klasszikus széppróza, amiről én azt hittem korábban, hogy legalább középkorúnak kell lenni hozzá.
A második kötet, az Aestas – Nyár szoros folytatása ennek az elsőnek, tehát egyszerre kell beszerezni mindkét könyvet. Olvasmányos, érdekes, izgalmas, még úgy is, hogy kb. tudjuk, mi lesz a vége.


Népszerű idézetek

Alvarando P>!

Hiszen valóban nincs is annál utálatosabb, mint amikor írás és összpontosítás közben érkezik valami zavaró tényező, egy alkalmatlankodó, fecsegő alak, aki, ne adj’ Isten, még meg is kérdezi, hogy mit alkotok, és megmutatom-e.

Alvarando P>!

– Miért baj az, hogy ki merték mondani az igazságot? Hogy síkra szálltak a szabadság védelmében?
– Szabadság? – Földi kényszeredetten felkacagott.
– Milyen szép szó, milyen kellemesen fest szöveggé szőve, könyvbe nyomtatva! Libertas optima rerum… A szabadság a legjobb dolog a világon… Igen… Biztosan nagyon szépeket gondolnak most a szabadságról, Martinovics meg a mi Kazinczynk, egy sötét tömlöcben ücsörögve, arra várva, hogy mikor dönt az ítélő-tábla a kivégzésükről!

Alvarando P>!

Milyen egyszerű is lenne kilépni ebből a romlott századból, és egy olyan aranyfényben izzó, dicsőséges korban élni, amilyennek Homérosz festette le Hellászt!

Alvarando P>!

A helyzet, a téma adott, és égetőbb szükség van rá, mint valaha – valakinek meg kell írnia a magyarok hőskölteményét! Valakinek bele kell vágnia egy efféle, embert és dalnokot próbáló munkába, azzal a szentséges céllal, hogy megajándékozza honfi társait a magyar Iliásszal… És valaki, akinek az írás és az olvasás az egész életet jelenti, tegnap éjjel még azon tűnődött, merre vezet kiút, és mit tehetne ő a hazáért…

Alvarando P>!

Ha a papír elhamvad, miután begyújtottak vele, akkor talán az izom láza, a rohanás heve, a feldagadt torok égése is elegendő lehet ahhoz, hogy megsemmisítse az efféle lenyomatokat a lelkén.

Alvarando P>!

Pontosan tudta magáról, hogy menthetetlen álmodozó; hogy kevésbé érzékeli a határt a valóság és a képzelgés között, és hogy a fejében a remények és a vágyak valahogy mindig összemosódnak a józan ész-szel megjósolható, majd be is következő eseményekkel. Az efféle emberek, mint ő, sokkal erősebben tudnak hinni és remélni, kívánságaikat jóslatnak értelmezni, élettörténetük színes fonalát előre megszőni, miközben ezt az álmaikba vetett rendíthetetlen hitet talán önmaguk előtt is szégyellik. És aztán, ha mégsem az történik, amit vártak, sokkal fájóbban mardossa a szívüket az az átkozott csalódás.

Alvarando P>!

Még hogy ő egyszer harmincéves legyen! Beleszédült a puszta gondolatba is. Vajon milyen ember leszek én harmincévesen?

Alvarando P>!

Mint amikor a tűzijáték felvillan, majd sisteregve darabjaira hullik, úgy omlott szét az ő eszményi, követendő, hibátlan Martinovicsának ragyogó képe.

Alvarando P>!

– Tényleg olyan vagy most, mintha nem is te lennél.
– Mert mindenki olyan jól tudja, milyen az az „én”…
– Most ne menjünk bele a filozófiába, az a tiszteletes Milesz professzor úrra tartozik.


A sorozat következő kötete

Szabadság mindenek felett sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Bogár Erika: Végtelen Mezők Vándora
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.
Sárközi Mátyás: Levelek Zugligetből
Vámos Miklós: Kedves kollégák I-II.
A. Túri Zsuzsa: Sivatagi szél
Szív Ernő: Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba
Bán Zoltán András: Meghalt a főítész
Borgos Anna: Nemek között
Borbély Szilárd: Egy gyilkosság mellékszálai
Hetényi Zsuzsa: Nabokov regényösvényein