Zöld ​dió 58 csillagozás

Palotai Boris: Zöld dió Palotai Boris: Zöld dió Palotai Boris: Zöld dió Palotai Boris: Zöld dió Palotai Boris: Zöld dió Palotai Boris: Zöld dió

A Zöld dió korunk egyik nagy emberi problémájával, a felbomlott házasságok érzelmi következményeivel foglalkozik, középpontjába egy szeretetre éhes, tehetséges kamaszlányt állítva. E finom megfigyelésekkel teli kamaszlányrajzban a költészetnek és az eleven humornak, a lázadásnak és a tiszta hitnek, töretlenségnek és a naponkénti kudarcoknak összetett varázsát, az ifjúság bájának és eredetiségének maradéktalan kisugárzását teremti meg.

Eredeti megjelenés éve: 1968

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Szépirodalmi Zsebkönyvtár

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2010
168 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632998039
>!
Kalligram, Budapest, 2004
256 oldal · puhatáblás · ISBN: 8071496464
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1978
306 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631511014

3 további kiadás


Enciklopédia 3


Kedvencelte 9

Most olvassa 2

Várólistára tette 33

Kívánságlistára tette 9

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
ziara P
Palotai Boris: Zöld dió

Vannak még ma is időszerű, jól olvasható könyvek, és vannak olyanok is, amelyeket túlhaladt a kor, az élet. Én ezt éreztem ebben a könyvben. Már régóta el akartam olvasni valamiért, de nem igazán fogott meg, a főszereplő Katival sem tudtam igazán azonosulni. Persze vannak benne nagyon szép mondatok, részletek, de nekem semmi különös.

1 hozzászólás
>!
Gelso P
Palotai Boris: Zöld dió

Gyomorszorítóan szép.
Nagyon tetszett, rég olvastam ilyen jól átérezhető könyvet.

Ha Palotai Borisnak a regényeinek a zöme ilyen aktuális, bármely korosztálynak átérezhető és átélhető, akkor ő egy jó író.

@vigili Palotai Boris c. kihívásához – ez a második olvasásom.

@Dün-nek is köszönöm, úgy emlékszem az ő ajánlására tettem molyifjonc koromban várólistámra…

Muszáj még elolvasni…

1 hozzászólás
>!
Dün SP
Palotai Boris: Zöld dió

Egy részem ilyen kamasz, mint a regény hősnője, tulajdonképpen még mindig tudnak hatni rám ezek a történetek.
A gondolatokat, stílust imádtam, a történet alakulása pedig annyira adta magát…
A férfi – vonalról Bíró Kriszta Fiókregénye jutott eszembe.
(2009. jan.)
                                                        _
Két év elmúltával is jó volt olvasni, valahol még mindig kuporog bennem az a kamaszlány…
A történet végével viszont már nem voltam annyira kibékülve, talán azt vártam, most másképp alakul (csakúgy, mint a filmekben), dehát sosem alakul másképp…

7 hozzászólás
>!
Kovaxka P
Palotai Boris: Zöld dió

Újraolvasás volt ez is, negyven évvel ezelőtti, gimnazista emlék felelevenítése. Talán, ha nem a Rozsdatemető után olvasom, jobban tetszik. Bár Palotai Boris stílusa most is megvett magának, a tartalom felett – úgy érzem – eljárt az idő. Fontos a téma ma is: kamasz a felbomló/felbomlott családban. Magát az életérzést, az útkeresést, a lázadást, a tagadást nagyon jól megfogta a szerző. Ami taszított, az a felnőttes, szocialista erkölcsben úszó megfogalmazás volt egy kamaszlány szájába adva. Azért érdemes elolvasni, de egy „mai fiatalnak” nem biztos, hogy könnyű.

2 hozzászólás
>!
Anó P
Palotai Boris: Zöld dió

Nagyon tudott írni Palotai Boris! Egészen fiatal koromban olvastam ezt a könyvet, emlékszem, mekkora élményt nyújtott. Most is tetszett. A kamaszkor tiszta zűrzavar, Kati pedig ráadásul „összevissza családból” származik – külön utakon járó/bolyongó szülők, mintatestvér…ebben a kamaszlányban pedig akkora a szeretetéhség, s annyira érzékeny…! Nagyon sokszor egészen mást mond, mint amit akart, máshogy viselkedik, mint ahogy szándékozott, lehetetlen helyzetekbe keveredik… verseket ír és fura, érdekes képzettársításokat használ, hazudik és megbánja, elárvult osztálytársát megszánva maga kerül bajba, majd egy rendkívül szokatlan szerelembe keveredik…
Úgy hagyjuk ott a regény végén, hogy félig szomorkodunk miatta, félig mosolygunk. S ez a kettősség is az írónőt dicséri.

>!
robinson P
Palotai Boris: Zöld dió

Igazán szép mondatok, gondolatok. Jól visszaadta a fiatal lány lelki vívódásit, gondolatait. Igazi mai történet, pedig nem ma íródott. Elvált szülők egyke lánya, keresi a helyét a világban.

>!
deardurr
Palotai Boris: Zöld dió

Gyorsan befaltam ezt a könyvet, mert már tényleg kiéheztem egy regényre, de elégé elrontottam vele a gyomrom. Sajnos már az elején kiderül, miféle időkben íródott a történet; ’56-os forradalmárokat szid és hűtlenséggel maszatolja el az országból való menekülést. Aztán később megjelenik egy kommunista-bújtatás története, végül a forradalomban résztvevő fiatalok „esztelensége”. Belém szerencsére nem ilyen emlékeket ültettek, de éppen ezért felháborít az ilyen fajta visszatekintés. De mondjuk azt, hogy egy ’64-ben megjelent könyvben „kötelező” volt az ilyen körítés. No, akkor meg az a problémám, hogy egy alig 17 éves leány milyen helyzetekben kerül. Egyszerűen azért sem tudom elképzelni, mert ilyen dolgok az én környezetemben nem kerültek elő, de azért sem, mert velem bár hasonlók megestek, de még a történet elején egészen máskép' reagáltam, így nem jutottam el egy másik ember meggyilkolásáig. Szóval ez most megint telibe talált-negatív értelemben.

2 hozzászólás
>!
Felixa P
Palotai Boris: Zöld dió

Könnyed, bájos ifjúsági történetre számítottam, viszont éppen az ellenkezőjét kaptam. Mondanivalóját, témáját tekintve kortalannak mondanám. Sőt, a mai rohanó, semmire-sincs-időm világban nagyon is helytálló, sajnos. Ettől függetlenül érdeklődve olvastam keservesen szépnek ítélem meg. Az elharapott mondatok sokasága már-már zavaróan hatott, de az írói stílus megkapó.

>!
evol
Palotai Boris: Zöld dió

A wikipédia szerint 64 éves volt Palotai Boris, mikor ezt a könyvet kiadták. Hihetetlen számomra , hogy valaki ennyi év elteltével is így át tudja adni a kamaszkor lényegét. Könnyű volt belefeledkezni, hamar magával ragadott.

>!
csabaviki
Palotai Boris: Zöld dió

Érdekes volt. Én valami aranyos, könnyű ifjúsági könyvre számítottam, e helyett viszont elég realisztikus és komoly problémákkal foglalkozó olvasmányt kaptam. Tetszett a nyelvezete, és sokszor tényleg nagyon érzékletesen írt az írónő, főleg a lázadó kamaszok gondolatairól, hogy tudják, sőt érzik is, hogy mi volna a helyes út, hogy kellene viselkedni szüleikkel, a fiúkkal, de valami mégis mindig megakadályozza őket ebben.
Sok más regény is eszembe jutott, miközben olvastam, pl .a [[L. I. Lázár: Rejtőző kavicsok|Rejtőző kavicsok]], vagy a És mégis őrizetlenül, az egyik a problémás fiatalok, a másik a korszak miatt (is).
A történetét viszont nem találtam kereknek, de lehet, hogy pont az volt a cél, hogy a főhőst élete egy szakaszán kísérjük figyelemmel, aztán, hogy mi történik ezután, az a fantáziánkra van bízva.


Népszerű idézetek

>!
Esmeralda P

– Régóta vársz?
– Tizenhét éve. Közben kicsit nőttem, hogy teljék az idő.

237. oldal

22 hozzászólás
>!
Dün SP

Anya bedugja az ajtórésen a fejét. A hétfői fejét hordja. Hétfőtől ugyanis mindig új életet akar kezdeni.

7. oldal (Kalligram, 2004)

>!
Dün SP

– Egyedül jobb!
– Amíg tudod, hogy keres valaki.

75. oldal

>!
zsofigirl

Csak álltam ott, a nyakam nyújtogattam, amíg elveszett az arc nélküli tömegben. Akkor aztán elkaptam tőle a magányt, mint a bárányhimlőt.

36. oldal

>!
Dün SP

Ez a konyak befűtött. Semmi kapcsolat a fejem és a lábam között. A fejem repülne, a lábam határozottan szomorú. Mutatom neki a szegfűcsokrot, rá se hederít. Így neveljen az ember lábakat!

22. oldal

>!
Dün SP

Minden egyszerűbb volna, ha ugyanabból az anyagból lennénk, mint az álmaink.

>!
Dün SP

Maga olyan… olyan mint egy lázas elhatározás, mely még nem rokkant bele a megvalósulásba.

193. oldal

>!
Ydna

Mihelyt meghallom a lépteit felrúgok minden elméletet, s úgy kapok utána, mintha robogó autó elől rángatnám el.
– Régóta vársz?
– Tizenhét éve. Közben kicsit nőttem, hogy teljék az idő.

>!
Ydna

– Egyedül jobb!
– Amíg tudod, hogy keres valaki.

>!
Dün SP

– Akkor is elválnál, ha én nem lennék?
– Most félsz, ne is tagadd. – Hasára teszi a hamutartót. – Félsz, hogy ilyen gyorsan teljesedik a vágyad. Abban sem vagyok biztos, hogy valóban vágytál-e rá.
– Arra vágytam, hogy velem légy.
– S akkor fuss el, amikor akarsz.
– Csak azért futnék el, hogy visszajöhessek. Sose szoktad kidugni a lábad a paplan alól? S ha már nagyon fázik, visszahúzni?


Hasonló könyvek címkék alapján

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Papp Dóra: Tükörlelkek 2.
Szilvási Lajos: Egymás szemében
Róbert Katalin: Szelídíts meg!
Hajdú-Antal Zsuzsanna: Léggömbök
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
G. Szabó Judit: A macskát visszafelé simogatják
Mezey Katalin: Lyukak az osztálykönyvben
Maros Edit: Hűvösvölgyi suli 3.
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig