Keserű ​mandula 11 csillagozás

Palotai Boris: Keserű mandula Palotai Boris: Keserű mandula Palotai Boris: Keserű mandula Palotai Boris: Keserű mandula

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​Keserű mandula egy magára maradt fiatalasszony sorsát ábrázolja: férjét, Kálóczy György vegyészmérnököt az ötvenes években ártatlanul letartóztatják.A regény arról a négy esztendőről szól, melyet a regény hősnője, Jovics Zsuzsa, emberi és világnézeti tisztaságát megőrizve, él át. Szenvedő, küszködő lélekkel járja végig életútjának sokszor igen keserves stációit. Pedig Zsuzsa boldogságra termett. Ezért érezzük megrendítőnek sorsát: nem vágyott tragikai szerepre, de belekényszerült, és tiszta, mélytüzű szerelme hőssé tette. Hű marad eszméihez és szerelméhez s ez a látszólag egymásnak ellentmondó hűség válik az események során értékmérőjévé környezetének.
Okos, biztos építkezéssel, lendületes elbeszélő kedvvel írt regény, melyben a líra sem szikkad el az értelem hűvösebb zónájában. A megrázó belső monológok, majd a belső monológokkal együtt futó párbeszédek drámai feszültséggel töltik meg a magára maradt fiatalasszony lélekrajzát. Palotai Boris a valóság anyagából, a kor… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1958

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Szépirodalmi Zsebkönyvtár

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1977
520 oldal · ISBN: 963150624x
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1970
436 oldal
>!
Szépirodalmi, Pécs, 1958
340 oldal · keménytáblás

Most olvassa 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
Hörcsibald
Palotai Boris: Keserű mandula

A végén majdnem sírtam, csak éppen a metrón ültem. Amúgy egyáltalán nem nyomasztó annak ellenére, hogy maga a történet..hát nem vidám. De annyira érdekes és jó olvasni. Én általában elmegyek a magyar szerzők könyvei mellett a könyvtárban, mert egyszerűen unom, hogy mindegyik – kivéve talán a tényleg kortárs írókat és persze a nagy neveket (Márai, Szerb, Szabó Magda stb) – ilyen „balsors, akit régen tép” típusú könyveket írnak, de minimum a szocializmusból merítenek, mer' arról mimdig lehet írni, mert erről a témáról egyszerűen nem lehet leszakadni..na mindegy, nem is hergelem fel magam. Szóval a lényeg, hogy ez is egy kommunizmusban játszódó történet, de itt valahogy nem zavart, úgy, mint ahogy mondjuk a Szabó Magda Disznótorában, vagy Az Őzben sem . Vannak írók, akik úgy írnak a kommunizmusról, hogy az csak háttér marad, és az embereken van a hangsúly. Így a komcsi főnök is lehet emberséges, és a kisemmizett hajdani úr pedig unszimpatikus. Hát ilyen ez a könyv is.

>!
pepege P
Palotai Boris: Keserű mandula

Keserű a mandula. Főként Jovics Zsuzsának keserű. A férjének is az, hiszen elhurcolták. A fülszöveg szerint ártatlanul, de a regényből igazából ez nem derül ki. Jovicsnak azért keserű, mert azzá teszi. Tudom én, hogy szörnyű lehetett egy kisgyermekkel férj nélkül maradnia négy hosszú esztendeig. De ott volt a férje és a saját családja mellette. Illetve csak szerettek volna mellette lenni, ha Jovics hagyta volna magát. Ehelyett hazudozott nekik, titkolózott…sok időnek kellett eltelnie, míg fel merte vállalni, hogy igenis letartóztatták a férjét. Én haragudtam ezért érte. Sokan akartak neki segíteni és segítettek is volna, ha engedte volna.
Becsültem viszont az érzelmeiért, amivel úgy ragaszkodott a szerelméhez, a régi közös életükhöz, becsültem a hűségéért. És megérte várnia oly sokáig…

>!
moni79
Palotai Boris: Keserű mandula

Sok könyv szól arról, hogyan szenvednek emberek (elsősorban férfiak) a háborúban, haláltáborban vagy koncepciós perek áldozataként. Itt végre az is kiderül, hogy az otthon maradó, férjeikre váró, magányos és magukra utalt nőknek talán éppen olyan nehéz.


Népszerű idézetek

>!
Zsucsima

Harc előtt mindig önmagunkkal kell megmérkőzni.

>!
moni79

Gyurival sokat kószáltak esténként a Hűvösvölgyben, a Margitszigeten, s az ilyen séták után mindig megállapította, hogy az óbudai séták az igaziak, ahol minden kerítést, követ, buckát, házat ő fedezett fel Gyuri számára, hozzátapasztva gyerekkorát, benépesítve azokkal az emberekkel, akik a kerítésekhez, kövekhez, házakhoz tartoztak.

211. oldal

>!
nagy_csilla

Ha sír, belefekszik a sírásba, egészen összezilálja a képét. Ha meg nevet, olyan harsányan, hosszan nevet, hogy ezalatt nyugodtan meg lehetne számlálni a fogait, sőt még ellenpróbát is végezhetne az ember.


Hasonló könyvek címkék alapján

Tibor Fischer: A béka segge alatt
Galgóczi Erzsébet: A közös bűn
Vámos Miklós: Zenga zének
Kertész Ákos: Makra
Szilvási Lajos: Egyszer-volt szerelem
Kondor Vilmos: Budapest novemberben
Spiró György: Tavaszi Tárlat
Fekete István: Tüskevár
Barát Endre: Égő lándzsa
Fenákel Judit: Grófnő a répaföldön