Hetedik ​év 6 csillagozás

Az írónőtől az első olvasásom. Piri és Miklós szerelme egy rövidke regény – bár olvastam volna még róluk – ami azért is közel áll talán a szívemhez, mert Sztálinvárosban történik. Mai Dunaújváros, ahol születtem és nőttem fel Nem szerettem azt kort, mert túl sok volt a titok, mindent szégyellni kellett, mindenért elítélték az emberek egymást. Én szurkoltam nagyon Pirinek és Miklósnak örültem a kis Lőrinc születésének. Az anyós jobb, ha nem szól bele a dolgokba, csak mérgezi a kapcsolatot :(
De ilyen negatív végkifejletre nem számítottam.
A négy csillag azért, mert még volt a könyvben 9 rövid novella, de azokat annyira nem kedveltem. Túl rövidek, regényhívő vagyok…úgy tűnik.
Sok jó idézet volt a könyvben és az olvasásról is szó volt benne:
„A történet a fontos…hogy izguljak…fájjon valakiért a szívem…a helyébe képzeljem magam, vagy téged képzeljelek a helyébe.”

Máig nem értem, miért pont ezt a jutalomkönyvet kapta 1978-ban a nyolcadikos anyukám, kiváló úttörőmunkájáért :D
A kisregény a kétes múltú segédmunkás Piri és a mérnök úr kapcsolatáról szól, szerintem nem gyerekeknek való. Mindent áthat a szocialista ideológia, korlenyomatnak érdekes, de nem sok örömem telt benne. A novellák egy fokkal élvezhetőbbek és időtállóbbak szerintem.

Nagyon nagy elánnal indultam neki a könyvnek, de a kedvem hamar le is tört. Talán csak nem jó időben vettem kézbe, s nem is kusza (Hadd idézzek a könyvből egy idevágó passzust: http://moly.hu/idezetek/140957), csak én nem tudtam rá kellően összpontosítani… Az első részt alkotó kisregény olyan sehogy indult, aztán a végére csattanós történet lett belőle. A második rész novellái meg se nem jók, se nem rosszak, egyszer el lehet őket olvasni, bár nem sokat veszít, aki kihagyja ezt. Nem ez volt az írónőtől olvasott első könyv, és milyen szerencse. „A férfi”, „A Másik” vagy a „Zöld dió” klasszisokkal jobbnak bizonyultak.

Lehet, hogy nem jó időben fogtam hozzá.. de valamiért annyira nem tetszett.