1938. április 2-án születtem Korondon. Nem váratlanul és nem is reménytelenül. Bár előttem annyi testvérem született, hogy ha mindegyiknek kimérték volna sorspolonikkal a reményt, akkor nekem s az utánam jövőknek már csak a reménytelenség kongó táncterme maradt volna. Hogy csodagyerek nem voltam, bizonyításnak itt van ez a könyv. Hogy okos öreg nem leszek, itt vannak a bizonyítékok: sárgaság, gyomorfekély, vesekő, reuma stb. A legelső versemért kikaptam édesapámtól (s ez nálunk nem volt ritkaság). Nem hitte el, hogy én írtam, s nem volt kit magam helyett bevallani. Az utolsókért nem ezt remélem. Gyermekkorom fehér irkalapjára szinte bűnösen nagy álmokat írtam. Ott szerepeltek az összes nagy hadvezérek. Beleértve Nagy Sándort is. Az összes művészek. Sokszor azt hittem, hogy Assisi Szent Ferenc leszek, vagy Korondon plébános. Anyám örökké azt mondta: „ekkora családban valakinek imádkozni kell a többiért”, aztán lassanként úgy jártam, mint aki a fa nyesését a legnagyobb alsó ágon… (tovább)
Fényimádók 0 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Forrás
Hasonló könyvek címkék alapján
- Gáll Tímea: Kölcsönkért kovász 100% ·
Összehasonlítás - Otthontól fűtött tél 98% ·
Összehasonlítás - Oltyán László: Felmentés ·
Összehasonlítás - Benkő Samu: „A legszebb élet, amit magamnak el tudtam képzelni” ·
Összehasonlítás - Bánffy Miklós: Huszonöt év ·
Összehasonlítás - Passuth László: Négy szél Erdélyben 89% ·
Összehasonlítás - Gergely Éva: Erdélyi ízek ·
Összehasonlítás - Pethő Ágnes: Múzsák tükre ·
Összehasonlítás - Erdély bűvöletében ·
Összehasonlítás - Jancsik Pál: Kedvük ragyog, mint az ég ·
Összehasonlítás