Huszadik ​századi lengyel novellák 5 csillagozás

Pálfalvi Lajos (szerk.): Huszadik századi lengyel novellák

A kötet csaknem ötven kiváló lengyel író művét tartalmazza, közülük csak alig egy tucat neve, életműve ismert nálunk is. A Magyarországon is jól ismert szerzők többek között: W. GOMBROWICZ, J. ANDRZEJEWSKI, CZ. MILOSZ, J. IWASZKIEWICZ T. RÓZEWICZ, T. BOROWSKI, S. MROZEK, T. NOWAK.

A művek szerzői: Stefan Żeromski, Zofia Nałkowska, Bruno Schulz, Jarosław Iwaszkiewicz, Józef Mackiewicz, Michal Choromanski, Witold Gombrowicz, Teodor Parnicki, Jerzy Andrzejewski, Czesław Miłosz, Gustaw Herling-Grudziński, Ida Fink, Tadeusz Różewicz, Tadeusz Borowski, Jacek Bochenski, Leszek Kołakowski, Sławomir Mrożek, Tadeusz Nowak, Irit Amiel, Marek Hłasko, Edward Stachura, Paweł Huelle, Andrzej Stasiuk, Olga Tokarczuk, Manuela Gretkowska

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Modern Dekameron


Enciklopédia 19

Szereplők népszerűség szerint

Kodály Zoltán

Helyszínek népszerűség szerint

Velence · Galánta · Lengyelország · Varsó


Kedvencelte 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 4

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

ppeva P>!
Pálfalvi Lajos (szerk.): Huszadik századi lengyel novellák

Az antológia első felét olyan mértékben untam, hogy legszívesebben félbehagytam volna. Szerencsére azért kitartott a türelmem, mert a felétől már voltak jó, sőt, egész jó novellák. Mindenesetre nem értettem, hogy lehetett nagy, jónevű íróktól ilyen unalmakat beválogatni…

Vivarumba>!
Pálfalvi Lajos (szerk.): Huszadik századi lengyel novellák

A sorozatban megjelent német kötethez képest kevésbé sikerült válogatás. Minden sokkal szürkébb és lehangolóbb,.

darkfenriz>!
Pálfalvi Lajos (szerk.): Huszadik századi lengyel novellák

Stefan Zeromski – A Wyszków-i plébánián: Nehéz időkben bizony megismerszik ki milyen ember, ki tud tenni a nemzetért és ki az, aki köpönyegforgató. Zeromski a forradalmi hevülettől fűtve buzdít a hazaszeretetre. 3,0
Wladyslaw Stanislaw Reymont – Megálmodott történet: Elvont, különös utazásra hív a szerző, melyben az útkeresés játssza a főszerepet. Sajnálom azokat, akik nem találták meg az igazit és árnyakat kergetnek az évek súlyos hegyein keresztül. 5,0
Roman Jaworski – AZ elrontott ornamentika: Abszurd világba csöppenünk várva a vonatot, mely tovarepít a sokadik dimenzióba. Egyesek olyannyira beleélik magukat egy meggyőződésükbe avagy várakozásukba, hogy ha az nem teljesül, még ha negatív is, mérhetetlen csalódottság járja át szívüket. 5,0
Zofia Nalkowska – A vágányok mellett: Megrázó elbeszélés egy az élet után kutató emberről, kinek végzete mégis a közeli elmúlás. Az emberek mennyire képesek segíteni egymáson, még ha önmagukat is félteni kell? És hány ilyen eset fordulhatott
elő azokban az időkben… 5,0
Bruno Schulz – A Krokodil utca: Számomra túlzottan átlagos írás, elvontságában is középszerű. Bizonyára vannak ilyen helyek a nagyvárosokban, ahol álomszerűen szürke minden, ahol tucatemberek járják az utcákat, de valahogy engem mégsem
talált el az érzés. 2,5
Jaroslaw Iwaszkiewicz – Júniusi éjszaka: Romantikus, tépelődő, arisztokratikus vonások díszítik ezt az irományt. Kötelessége-e az asszonynak követnie urát a száműzetésbe, avagy hallgasson szívére és ne hagyja el szülőföldjét és nemesi vagyonát? Mindezt megtudjuk, mire a hajnali derengés csendjében megszólal a kuvik. 5,0
Aleksander Wat – A bolygó zsidó: A hatalom mindig más kezében, a világi javak múlandóak, de sok évszázad távlatából az eszmék is. Azonban előbb-utóbb a történelem megismétli magát és ez a nép mindig is létezni fog a szerző elgondolása
szerint. 4,5
Józef Mackiewicz – Az ellenség huszárkapitánya: A háború forgatagában sokszor váratlan és meglepő eseményekkel találkozunk, felkészülni nem lehet, a sors fintora játszik közre. Az egyetlen lehetőség a belenyugvás és a méltóság megőrzése, persze a lehetőségeinkhez képest. 4,5
Michał Choromanski – Egy nő és egy férfi: A bűntudat mardosta szív sosem lel megnyugvásra, bár sokszor az rója fel a másik hibáit, akinek van takargatnivalója. 4,0
Witold Gombrowicz – Stefan Czarniecki emlékiratai: Hogy tud megélni egymás mellett két teljesen különböző ember, aki még ráadásul ki nem állhatja egymást. És a közös gyermek vajon miként érez, identitása szerint hova is tartozik? Csapodár, gyűlölködő és naiv lesz az ilyen ember és az élete óhatatlanul kisiklik… 3,5
Kazmierz Truchanowski – Találkozás a polgármesterrel: Egészen abszurd történet, melynek során találkozunk a címszereplő mellett szatírokkal és lányokkal, akik valamilyen előadásra igyekeznek, na és persze a főszereplőnkkel akiről nem derül ki, hogy kicsoda. Végülis szórakoztató. 4,5
Zygmunt Haupt – Lili Marlene: Csapongó, ámde érdekes pillanatokat hint elénk Haupt chladi zsidóktól kezdve, a könnyűlovasságon át a Stonehenge-ig. 4,0
Teodor Parnicki – A lenyilazott oroszlán: A szerettekért tett vérbosszú mindig megtalálja útját az ellenséges szív felé, hiába a tett és a hírnév, mindenki halandó. 4,0
Jerzy Andrzejewski – Az oroszlán vérszemet kap: A XX. századi lengyel írókat azért mélyen megérintette a II. világháború, történeteiket teleszövi az akkor ideológia, forradalmi láz és az összeesküvések sora. Főszereplőnk gyakran elgondolkozhat azon, hogy a „fenébe is, benne vagyok a kalamajkában". De intuíciói, páratlan találékonysága egész magasba röpíti a varsói illegális politikai mozgalmak világában. 5,0
Czesław Miłos – Brognart: Brognart sorsa az abszolút pech kategória, rossz időben – rossz helyen. Szörnyű lehet ilyen életet leélni, holott a szív mégis hittel teli és remél. 5,0
Andrzej Bobkowski – Az örökség: Sokunk vállát nyomja teher, de van akire annyi szakadt, hogy csak egy cantinban átivott éjszaka segít rajta. Niemann érezheti ezt a súlyt, hisz olyan barátot veszít el, aki meghatározta életét. Nem csoda, hogy minden nap robog felé a részeg öntudatlanság súlyos gőzmozdonya és tetteit egyre több bizonytalanság pettyezi a chicano-k között 5,0
Leo Lipski – A vádi: A hideg kiráz, ha belegondolok, hogy ilyen körülmények között élnek emberek. És mi mindent meg nem tesznek egy kicsi javulásért. 3,5
Gustaw Herling-Grudzinski – A torony: A szép tájleíró elemeket leszámítva sajnos dől a kereszténység szelleme a novellából, ami már sajnos zavaróan tömény, és a szép alpesi tájban, az aostai sötét völgyben, az egyébként tanulságos és elszomorító történet élvezeti értékét – legalábbis számomra – lerontja. Szomorú mementója egy szenvedésre és magányra ítélt életnek. 2,0
Ida Fink – A rejtekhely: A megrázó emlékeket soha nem tudjuk kiverni fejünkből, nagyon sok dolog akaratlanul is visszavisz a borzalmakhoz. És persze kiborító lehet egyeseknek a jól megszokott, ha még nem is a legvidámabb, de szeretett helyszínt megváltozva látni, a múltat leromboló újdonságot. 4,5
Tadeusz Rózewicz – Kirándulás a múzeumba: A megrázó, komoly, elgondolkodtató történelmi eseményeknek egyszer csak szenzáció jellege lesz majd. Nem az igazi részvét, az igazi empátia és sajnálat vegyül bele a múzeumok légkörébe, hanem a hencegés, dicsekvés, hogy igen, én is láttam, én is ott voltam. Ettől lesz a tanulmányi kirándulás helyett egy kötelező rossz megélése az emberek részéről. 4,0
Tadeusz Borowski – Hölgyeim és Uraim, parancsoljanak a gázba fáradni: Rettentő megrázó eseménysorok a koncentrációs táborból, a transzportot fogadók embertelen kihívásairól, ahol a kegyetlenség megszokott, elfogadott, sőt egyesek számára
élvezetes is. Nem tudom mennyi a kitaláció és mennyi a megtörtént eset konkrétan ebben a történetben, de borzasztóan döbbenetes és elszomorító. 5,0
Jacek Bochenski – Tabu: A valóság és képzelet elmosódó határán menekül két ember az ismert, megszokott világból az ismeretlen, ám különös reményekkel kecsegtető túloldalra. Hogy ez most országhatárt avagy erkölcsi mezsgye? Azt mindenki döntse el maga. Mély lelki vívódások ezek a kaptatók és állomások, mind egy-egy döntési pont, hogy történik-e a várva várt, ugyanakkor rettegett helyzetben valami, avagy még mindig csak a gondolati síkon marad. És végül a gyengeség és bátorság is összecsap egy végső ütközetben. 4,0
Leszek Kołakowski – Lót felesége, avagy a múlt vonzása: Sajnos ez a jellegű stílus nem az én világom. 0,5
Sławomir Mrozek – Moniza Clavier: Ez az ember aztán tud mesélni, párom mesélt róla már sokszor, így nagyon örülök, hogy beválogatásra került ebbe a kötetbe. A fent és lent mozzanata, a vicces alakoskodásé, és persze a kacagtató helyzetek
sorjázása jellemzi a sztorit. Nem tudom melyik arisztokrata örülne azért, ha golfütővel vernék szét a műtárgyait…Ez az emberünk tipikus kalandvágyó, szórakozott, de szórakoztató. 5,0
Tadeusz Nowak – A levél: A házasság előtti izgatottság, az ismerősök és rokonok reakciójától való félelem. Ezt most mind nagyon át tudom érezni, hisz nálunk is most történt az eljegyzés a napokban. Nowak stílusa is tetszik, akárcsak Mrozeké, a
vége pedig a szüntelen, türelmetlen várakozást tárja elénk és a lengyel családok szomorú sorsát, amikor a családfőnek messze otthonától kell megkeresnie a kenyérre valót. 4,5
Irit Amiel – Mában összefutó szálak: A borzalmakat soha nem lehet elfelejteni és aki ilyen körülmények között tölti gyerekkorát, az nem tud megbocsátani még akkor sem, ha ezzel két szerelmest választ el örökre. 5,0
Marek Hłasko – Elszállunk az égbe: A fiatalos lendület sokáig repítene, akár fel az égbe, azonban az apró-cseprő dolgok, a rábeszélés és az egyre több tapasztalat visszarángat a földre a nyakolajak, a szombat délutáni rikoltozások és a gépkocsik
kipufogófüstje közé. 4,5
Andrzej Brycht – „…és ne vigy minket…": Zavaros, kusza, a férfiú büszkeség, már-már hímsovinizmus meséje. Az önmagában csalódott, saját lelkében megnyugvást nem találó ember visszaemlékezései, benyomásai, felvillanó képei. 3,0
Henryk Grynberg – Magyar történet: Szeretem ezeket a megrázó, holokausztos történeteket. Egyúttal hozzánk közeli helyszíneken játszódik, a Nagy-Magyarországon hogy élték (vagyis inkább sajnos nem élték) meg zsidók a nyilasok és az SS kegyetlenségeit. Amikor már mindenki kihal mellőled, de te még továbblépdelsz, mert nem enged meghalni a sors. Aztán megy tovább az élet, de a rettenet kitörölhetetlen. 5,0
Edward Stachura – Akarom: A ki nem mondott szavakat, a meg nem tett cselekvéseket a keserű valóság tudatában bánjuk csak igazán. 3,5
Paweł Huelle – Költözködés: Én is ilyen kíváncsi kisfiú lehettem, a zene engem is vonzott, meg a titokzatosság. Ki tudja, az ember kivel köt jó barátságot és hogy a felnőttek világából mit képes megérteni a gyerek, hisz aki neki szimpatikus, az
a szüleinek ellenséges lehet. 5,0
Andrzej Stasiuk – Karácsonyi történet: A magányos szívek külön útjait járhatjuk, melyet szép lassan belep a varsói hó, mindenkinek megvan a maga baja, hisz míg az egyik ideges hozzátartozója késlekedése miatt, a másik alkoholba fojtja bánatát, a harmadik a megtakarított pénzét nem tudja hol elverni. De persze törvényszerű, hogy legalább ilyenkor együtt töltsék el az idők, szívük kissé felmelegedjen Castro Havanájától és az együttérzéstől. 5,0
Olga Tokarczuk – Bardo. A betlehem: Köszönöm szépen, a jónak indul város és vidék leírása átcsap a betlehem dicsőítésébe, no meg a jezsuiták magasztalásába. Nem az én világom… 0,5
Manuela Gretkowska – Sandra K.: Modern és szomorú női sorsot követhetünk végig. Tipikus esete az egyszerű lánynak, akivel a nagyvárosba érve elszalad a ló, egyre kevésbé tudja féken tartani a devianciáit, míg végül menthetetlenül elsodródik az élet árjában. Modern szövegezésű, mindenkinek tanulságul szolgáló novella. 4,5
Marek Kochan – A pék fia: Amit annyira keresünk, sokszor magunk is tudjuk rá a választ, illetve ott van a szemünk előtt. Sokszor olyan dologra megy el idő és pénz, melyet sokkal hasznosabban is eltölthetnénk, de talán mégis marad valami a felszínen, és nem volt hiábavaló a küzdelem. 4,0

Nazanszkij>!
Pálfalvi Lajos (szerk.): Huszadik századi lengyel novellák

Az elbeszélések csillagozása 2022-ben:
STEFAN ZEROMSKI: A wyszkówi plébánián Négy és fél csillag
WLADYSLAW STANISLAW REYMONT: Megálmodott történet Négy csillag
ROMAN JAWORSKI: Az elrontott ornamentika Négy csillag
ZOFIA NALKOWSKA: A vágányok mellett Öt csillag
BRUNO SCHULZ: A Krokodil utca Öt csillag
JAROSLAW IWASZKIEWICZ: Júniusi éjszaka Négy és fél csillag
ALEKSANDER WAT: A bolygó zsidó Két csillag
JÓZEF MACKIEWICZ: Az ellenség huszárkapitánya Három és fél csillag
MICHAL CHOROMANSKI: Egy nő és egy férfi Három és fél csillag
WITOLD GOMBROWICZ: Stefan Czarniecki emlékiratai Öt csillag
KAZIMIERZ TRUCHANOWSKI: Találkozás a polgármesterrel Négy csillag
ZYGMUNT HAUPT: Lili Marlene Három és fél csillag
TEODOR PARNICKI: A lenyilazott oroszlán Három csillag
JERZY ANDRZEJEWSKI: Az oroszlán vérszemet kap Három csillag
CZESLAW MILOSZ: Brognart Négy és fél csillag
ANDRZEJ BOBKOWSKI: Az örökség Négy és fél csillag
LEO LIPSKI: A vádi Öt csillag
GUSTAW HERLING-GRUDZINSKI: A torony Négy és fél csillag
IDA FINK: A rejtekhely Négy és fél csillag
TADEUSZ RÓZEWICZ: Kirándulás a múzeumba Négy és fél csillag
TADEUSZ BOROWSKI: Hölgyeim és Uraim, parancsoljanak a gázba fáradni Négy és fél csillag
JACEK BOCHENSKI: Tabu Négy csillag
LESZEK KOLAKOWSKI: Lót felesége, avagy a múlt vonzása Négy és fél csillag
SLAWOMIR MROZEK: Moniza Clavier Két csillag
TADEUSZ NOWAK: A levél Négy és fél csillag
IRIT AMIEL: Mában összefutó szálak Négy csillag
MAREK HLASKO: Elszállunk az égbe Négy és fél csillag
ANDRZEJ BRYCHT: „…és ne vigy minket…” Négy és fél csillag
HENRYK GRYNBERG: Magyar történet Négy és fél csillag
EDWARD STACHURA: Akarom Három és fél csillag
PAWEL HUELLE: Költözködés Négy és fél csillag
ANDRZEJ STASIUK: Karácsonyi történet Négy csillag
OLGA TOKARCZUK: Bardo. A betlehem Három és fél csillag
MANUELA GRETKOWSKA: Sandra K. Négy csillag
MAREK KOCHAN: A pék fia Három és fél csillag

A novellák többsége ebben a könyvben értékes, jó, nagyon jó és kitűnő – vagyis ajánlható, ezért a kisebbik részét sorolom fel, amelyeket nem tartom annyira értékesnek, hogy olvasásra ajánlanám másoknak: a Megálmodott történet – Reymont-tól(az író Nobel-díjas, de ez a novellája nem ragadtatott el), Az elrontott ornamentika – Roman Jaworskitól, A bolygó zsidó – Aleksander Wat-tól, A lenyílazott oroszlán – Teodor Parnickitől, Az oroszlán vérszemet kap – Jerzy Andrzejewskitől, Moniza Clavier – Slawomir Mrozek-től, Akarom – Edward Stachuratól, a Költözködés – Pawel Huelletől és Sandra K. – Manuela Gretkowskatól.


Népszerű idézetek

Nazanszkij>!

Legkisebb húgunk, Miriamka ki se vette az ujját a szájából. Paprikába mártottuk a kezét, mégsem szokott le róla.

485. oldal, Henryk Grynberg: Magyar történet (Noran, 2007)

Rawalpindi>!

Ne légy financiális székrekedésben szenvedő kapitalista.

585. oldal, (Noran, 2007) · Manuela Gretkowska

Vivarumba>!

– És a pezsgő? Mi a pezsgő?
– Attól függ, milyen. Vannak francia pezsgők, van a Russzkoje Igrisztoje. Szerintem a pezsgő szart se ér. A pezsgő a posztmodern irodalom. Minden kis trükk, játék, amitől csak megfájdul a fejem, de nem kavar fel istenigazából. Csak a rum.

608. oldal, Marek Kochan: A pék fia

Rawalpindi>!

…a zsidótemetőre őr vigyáz, egy goj, akinek meghagyták, hogy senkit se engedjen be a falak közé. Mígnem vészterhes idők jöttek, a temetőt beszántották, a sírtáblákat kiszaggatták a földből, s kisvárosok járdáit kövezték ki velük…

172. oldal, Zygmunt Haupt (Noran, 2007)

1 hozzászólás
Rawalpindi>!

– […] a könyvek is olyanok, mint a szeszek. Különböző százalékszámuk van. Vagyis igazságszámuk. Van, aki a gyengébbet szereti, mint amilyen a sör. Sokat lehet olvasni belőle, de nincs komoly hatása. Csak úgy olvassák, szórakozásból, időtöltésből. Ez a sikerkönyv, a románc. Nézzük a bort. Vagyis az olyan történeteket, amelyekben már kicsit több az igazság. Néha nagyon finomak. Bár ez nem a szeszfoktól függ. Hanem attól, hány történet érlelődik bennük, s azok hogyan lettek átszűrve. Meg attól is, mennyire érett a szőlő. Ha egy könyvben kevés az igazság, de az érett, tökéletesen átélt – az attól még nagyon jó könyv lehet. Vannak olyan könyvek is, mint a közönséges pálinka. Tiszta szesz. Majdnem százfokosak, bár ritkán érik el pontosan a százat. Gyorsan rájuk lehet szokni, de nem élvezetesek. Ez a tényirodalom, az életrajz és a riportregény. A kevésbé kifinomult ízlésű embereknek. Akiknek a hatás számít, nem az élvezet.

608-609. oldal, Marek Kochan (Noran, 2007)

1 hozzászólás
Nazanszkij>!

A galántai bürgerschule drága iskola volt, de apánk meggyőzte a mamát, hogy egy hercegnőnek feltétlenül oda kell járnia. Mama varrt nekem sötétkék szoknyát fehér pöttyös sötétkék blúzzal, valamint váltóruhának piros szoknyát fehér pöttyös piros blúzzal. A tanórák felét a német nyelv tette ki, s mindenki értette, miért kell megtanulni németül. Amikor nehézségeim támadtak a fizikával, mama egy fajansztányéron szalvétával letakart hatalmas libamájat nyomott a kezembe. A buszon csak úgy remegett a máj, vigyáznom kellett, le ne ugorjon a tányérról, de végül szerencsésen eljutottam vele a tanár házáig, s az ajtóban átadtam a szolgálónak. Nem háborgattak. Ügyet sem vetettek rám. Nem érdekeltem őket. Nem illettem abba az iskolába.

485. oldal, Henryk Grynberg: Magyar történet (Noran, 2007)

darkfenriz>!

Elvégre azért kereskedik, sürög-forog, csal a hét hat napján a zsidó, hogy a fia vagy a veje otthon ülhessen a Talmud fölött, hogy háza Izrael ékszereként tündökölhessen.

103. oldal (Aleksander Wat - A bolygó zsidó)

Kapcsolódó szócikkek: zsidók
Nazanszkij>!

Szakadt az eső, mintha dézsából öntötték volna, mikor az Önkéntes Hadsereg Második inspektorátusának automobilja átrobogott Varsó üres utcáin. Benne Ferdynand Ruszczyc professzor, Adam Grzymala-Siedlecki, a filmfelvevőgéppel felszerelkezett Modzelewski, szerény személyem, valamint két sofőr rejtőzködött a zápor elől. Úti okmányaink az északi front hadműveleti területére szóltak.
A príma autó úgy pattogott a külvárosban, a pragai kátyús köves úton, mint a labda. Aztán kiértünk a radzymini országútra, erre a jelentéktelen, alárendelt útvonalra, amely két héttel ezelőtt egész Lengyelország, sőt, az egész világ figyelmét magára vonta. Két nappal korábban már volt szerencsém megismerkedni vele. Akkor egy póriasabban rázó teherautóban utaztam Gentyvel, a francia sajtó kiküldött tudósítójával, Irzykowskival, Pilarzzsal és Mierzynskivel, de úti célunkat nem sikerült elérnünk, mivel a motorban eltörött egy cső, és ez meghiúsította az expedíciót.
A rövid ideig tartó harcok nyomait még ott láthattuk drótakadályok és számtalan árok formájában az erdő és a nagy, sáros, elöntött lapályok mentén; az országúttal párhuzamosan pedig mindkét oldalon nagy vermek sora sötétlett, melyeket búvóhelyül használtak a bolsevik katonák. Utunkat helyenként megrongált hidak szakították meg. Mikor épp egy ilyen hídmaradványt akartunk kikerülni úgy, hogy lehajtottunk a mezőre, az automobil elakadt a felázott legelőn, és szinte szemünk láttára süllyedni kezdett. Elhagytuk jó száraz helyünket, és meg kellett emelnünk a vad viharban a nehéz batárt. Szerencsére a katonák, akik a hidat javították, sofőrjeink segítségére siettek. Az ég küldte az emelőt, amivel kiszabadították a sárból a kerekeket, aztán deszkákat fektettek a járgány alá, végül az egész kocsit sikerült szilárd talajra húzniuk. Előbb azonban még valamennyien bőrig áztunk. Ott álltunk a kátyú közepén, és úgy éreztük, mintha mi magunk is a mocsárba süllyednénk, mint az automobil. Aztán megint kövezett úton haladtunk, de akkor meg a rengeteg társzekér, lovas és gyalogos oszlop, ormótlan fegyverszállító automobil és sebesültszállító nehezítette utunkat. Meggyőződésbeli különbségeink ellenére meglehetős összhangban vacogott a fogunk, mikor végre továbbjutottunk.

5–6. oldal, Stefan Zeromski: A wyszkówi plébánián (Noran, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: bolsevik · Lengyelország · Varsó

Hasonló könyvek címkék alapján

Karig Sára (szerk.): Égtájak 1976
Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I–II.
Kuczka Péter (szerk.): Ötvenedik
Edward Stachura: Előre, égiek
Isaac Bashevis Singer: A hét kicsi suszter
Géher István (szerk.): Ellenfelek
Sławomir Mrożek: A perverz és más történetek
Horváth Lajos (szerk.): Örök kortársaink
Kőrössi P. József (szerk.): A könyvember