Daisy ​nyomában 176 csillagozás

Paige Toon: Daisy nyomában

Az összetört szívű, ám kalandvágyó, huszonhat éves Daisy egy napon maga mögött hagyja Amerikát, és egy Forma-1-es csapathoz szegődik, hogy hoszteszként velük tartson kontinensről kontinensre. A száguldó cirkusz nyüzsgésében, az utazások, a lenyűgöző helyszínek, az izgalmas versenyek és fergeteges bulik világában a szerelemre is rátalál. A reggelijüket felszolgáló lány ugyanis az istálló mindkét rivális versenyzőjének szívét rabul ejti. Nemcsak álmai férfija, a sármos, szőke – ám foglalt – Will kerül hozzá egyre közelebb, de Luis, a macsós brazil sztárpilóta sem közömbös iránta. Bár érzései mást és mást sugallnak, Daisy kénytelen két jóképű pasival is flörtölni…

Eredeti mű: Paige Toon: Chasing Daisy

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
I.P.C., Budapest, 2011
486 oldal · ISBN: 9789636354008 · Fordította: Kelecsényi Ágnes, Kelecsényi-Petit Éva

Kedvencelte 44

Most olvassa 4

Várólistára tette 62

Kívánságlistára tette 19

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Csoszi P
Paige Toon: Daisy nyomában

Ugyan ki az, akit nem varázsol el a száguldó cirkusz, ha csak egy rövid időre is? A rengeteg utazás, a lenyűgöző helyszínek, a luxus, a rengeteg pénz, a gyönyörű nők, és persze a pilóták. Jó volt belecsöppenni ebbe az izgalmas világba néhány órára. Igazából ez egy romantikus történet, amelynek egy Forma-1-es csapat adja a keretét. Több dolog is volt, amivel nem voltam kibékülve: például az állandó bulizás, ivászat. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy versenyző, de akár egy szerelő is kimaradjon az időmérő, vagy éppen a verseny előtti éjszakán. Daisy nem lett a kedvencem, sokszor idegesített és gyerekesnek tartottam. A két pilóta, Will és Luis egymás ellentétei, de nagyon megkedveltem őket. Talán Luis-t még jobban is. Ráadásul a hatalmas családja nagyon összetartó. Szerethető, csupaszív emberekből állt. Nem úgy, mint Will és Daisy családja, akiktől frászt kaptam. A szerelmi háromszöget kihagytam volna a történetből spoiler. Lehetett volna jobb is, de azért tetszett.

>!
I.P.C., Budapest, 2011
486 oldal · ISBN: 9789636354008 · Fordította: Kelecsényi Ágnes, Kelecsényi-Petit Éva
>!
Bajnoczianna
Paige Toon: Daisy nyomában

Ez a történet igazán kedvemre való könyv lett. Daisy vagány lány aki képes bele vágni mindenbe, igy hát izgalmas élete van bárhova is megy. Néha ezért is irigyeltem, mert nagy bátorság van benne. Will pedig pont hozzá illet, igy alig vártam hogy kialakuljon köztük a kapcsolat.
Nekem kicsit száraz volt a történet néhol, de vicces részek tudtak ezen javítani.

>!
Rileey
Paige Toon: Daisy nyomában

Az a helyzet, hogy ez vérgagyi volt. Szemléltetésképpen hadd érzékeltessem a kreativitást, mely által eme gyönyörűséges olvasmány fogant a karakterek sematikus ábrázolásával: a szerelmi háromszögünk mindhárom tagja 26 éves és 180 centi magas (igen, a csaj is!). Tehát ennyit a kreativitásról.

Abszolúte nem vártam, hogy ez majd hűen tükrözi a Forma-1 világát, na de ennek annyi köze volt az F1-hez, hogy szerintem az író néni kb. egy futamot látott az életében, no meg egy időmérőt is bizonyára, mert tudta, hogy van Q1, Q2, Q3. De hogy ezenkívül alapvető dolgokról halvány lila gőze nem volt, az már holtbiztos. Persze a végén a köszönetnyilvánításban nagy cselesen leszögezte, hogy minden változtatás szándékos volt, vagy inkább csak így biztosította a kellő magyarázatot az olyan fanyalgóknak, mint nekem. Írok azért egy-két hülyeséget, amin felvontam a szemöldököm:
– Úgy alapjáraton a néninek fogalma sincs a hétvégék menetéről, azaz, hogy csütörtökön sajtótájékoztatók, PR rendezvények, pénteken szabadedzés stb., és mindez pl. előbb van Monacoban, mert ott péntek szabadnap.
– Szingapúrban szerinte éjjel tartják a szabadedzéseket. Akkor ööö megsúgom, hogy azok is nappal vannak. Ja és szerintem délelőtt nem mászkálnak Szingapúrba sehova, mert akkor alszanak, de mindegy.
– Hogy lesz valaki F1-es versenyző? Úgy, hogy gokartozik, és puff, irány az F1. Semmi átmenet, vagy más széria. :D

De amúgy engem az ilyen apróságok is zavartak, hogy a versenyző kiszáll az időmérő közepén, és leveszi a sisakot (író néni, ekkor vége ám az időmérőjének, nincs tovább) vagy, hogy elrohan a sajtótájékoztatóról, mert azt simán lehet ugyebár. Természetesen volt még bőven ilyen baki/ferdítés, de nem jegyzeteltem, szóval most így hirtelen ennyi jut eszembe.

Persze az egész történetvezetés a valóságtól meglehetősen elrugaszkodott, tele szappanoperás elemekkel (azt hittem elsírom magam, mikor jött a „nem is ő az apád” klisé), és ellentmondásokkal. Például nem értettem, hogy Luisnak hogy lehet Ferrarija meg helikoptere, ha újonc versenyző, aki nyilván kevés fizetést kap, de amúgy egy rakat hitelt vett fel, hogy meg tudja venni a házát.

A végére viszont muszáj a kedvencem hagyni: annyira nagyon bírtam, hogy minden egyes versenyhétvége minden napján a szerelők és a hostessek elmentek leinni magukat a sárga földig! Nem is tudom, itt Realitásföldén kirúgják az embert, ha másnaposan megy dolgozni, és azt azért megnézném, ahogy kómásan szerelgetik az alkatrészeket azokban a kocsikban, amik 300-zal repesztenek.

Szerk: azóta le lehet venni a sisakot időmérő közben.

8 hozzászólás
>!
Trice29 P
Paige Toon: Daisy nyomában

Még az éjjel nekiálltam, és nem eresztett ♥
Kétségtelen, hogy néha döcögős, túlzottan szájbarágós, kicsit tankönyves feelingje van, de ezt feledteti a humor, a sziporkázó párbeszédek, az izgalmas, érzelmes történet. Tetszik az írónő stílusa. ♥

>!
Petrus601
Paige Toon: Daisy nyomában

Odavoltam ezért a könyvért!
Komolyan. A fülszöveget csak felületesen olvastam el, mert féltem, hogy itt is le lesz lőve a poén.
Nagyon tetszett Daisy élete, a nehézségek ellenére is. Szerencsés, hogy bekerült ebbe a Forma-1-es körbe, nem csak a Forma-1 miatt.:) Hanem a társaság, a barátok, az élmények, a szerelem miatt.

Nagyon mérges voltam az írónőre, mikor Willel azt tette, amit tett. „Háááát szegény, ne már. Most miért, miért így?” Ez volt az első gondolatom, de aztán rájöttem, hogy jól tette, amit tett, mert így felrázta a történetet….még jobban. A halálesetek mindig megráznak, legyen szó csak egy könyvbeli szereplőről is, akkor is át tudom érezni, hogy mit érzett az, akit itt hagytak, így Daisy-nél is..
Will és Luis is nagyon szimpi volt, mindketten más-más okok miatt. Szeretem az ilyen pasi szereplőket.:)

Szóval, rövide és tömören: tetszett, szerettem, olvasd el, 5*.

2 hozzászólás
>!
Laura_Bakos
Paige Toon: Daisy nyomában

Aranyos kis történet volt, bár akadtak részek, amik nem igazán tetszettek, de attól még elment.
Daisy sok mindenben olyan, mint én, talán emiatt kedveltem meg őt. Néha a gondolkodásunk teljesen megegyezett egymással, bár nem tudom, hogy én mit tettem volna a helyében, és jó, hogy nem voltam a helyében.
Paige Tonn megírta, és ő így írta meg, ahogyan megírta.
A vége tetszett a legjobban. Jó lezárás volt számomra.

>!
Fancsee P
Paige Toon: Daisy nyomában

Még sosem olvastam Forma 1-es témájú könyvet nem tudom, van-e egyáltalán ezen kívül:) , így ez újdonság volt számomra. Mamám szereti (igen, tényleg a nagymamám), mindig nézi, ha megy. Ezáltal én is értek hozzá valamennyire, de alapjáraton az első és utolsó kör néző vagyok, így nem olvastam szakszemmel.
Tetszett, hogy teljes mértékben átadta azt a hatalmas nyüzsgést, ami jellemezheti ezeket a futamokat, továbbá az is kedvemre való volt, hogy nem lehetett megmondani, mikor ki honnan kezdi és hol zárja a versenyt.
Daisy többnyire belopta magát a szívembe. Imádtam a beszólásaid és a csípős megjegyzéseit. Azt viszont nem értem, hogy lehet egy házas férfival kikezdeni… És ezt nem csak rá, hanem a teljes könyvre értem. Valahogy mániája volt az írónőnek, hogy házasságokat tegyen tönkre ily módon. Willt sem igazán tudtam szeretni emiatt, de azért ez a bűnhődés egy kicsit túlzás.
A tuti befutó nálam is Luis volt. Sokkal jobban szerettem az ő jeleneteit, Daisy is másképpen viselkedett mellette, valahogy igazibb volt a kapcsolatuk.
Amit még kifogásolnék, az a megszámlálhatatlan mennyiségű buli/party/kiruccanás/sima ivászat. Nem gondolnám, hogy az igazi versenyzők kockáztatnák a testi épségüket a szórakozás miatt, illetve hogy a munkahelyen elnézik, ha az alkalmazottak másnaposak.
Ha ezektől a hibáktól el tudunk tekinteni, akkor egy könnyed, egyszer na jó, Luis miatt kétszer:) olvasós szerelmi történetet kapunk tele humorral és szeretettel.:)

>!
WindStorm P
Paige Toon: Daisy nyomában

Huh, két éve olvastam először, viszont kihívás miatt most értékelem…
Aki nagy Forma-1 fanatikus, az ne olvassa el, ha mégis megteszi, akkor próbáljon meg elkülöníteni a száguldó cirkusztól! Ugyanis én is beleestem abba a hibába, hogy mindig kijavítottam az írónőt, mert halvány fogalma sincs az F1-ről. Ennek meg az lett az eredménye, hogy nem élveztem a könyvet. Pedig jó történet a maga módján. Szerelmi 3-4 szög, romantika, csipkelődés, humor, bulizás, erről szól.
Daisy -imádom ezt a nevet-, 26 éves, néha mégis 16 évesen gondolkozott, bár szimpatikus volt. Én sokkal vagányabb lányra számítottam, meg kell mondjam…
Will, ő olyan tökéletes pasi, hogy szinte fájt, s a végén tényleg fájt.
Luis, ő vitte a pálmát, ahogy szokás mondani. Feldobta a story-t az egész énjével. Az ő szemszögéből kellett volna megírni a regényt. Sokkal hatásosabb lett volna a megpróbáltatásokról, a nehéz edzésekről, a futam győzelmekről, elvesztésekről, egymás iránti érzelmekről olvasni, mint egy kiszolgáló lány munkai életéről és a többi…
Ennek ellenére 4 csillag, hiszen laikus Forma-1-eseknek ajánlom! ;)

>!
I.P.C., Budapest, 2011
486 oldal · ISBN: 9789636354008 · Fordította: Kelecsényi Ágnes, Kelecsényi-Petit Éva
>!
brabiviki
Paige Toon: Daisy nyomában

Öt csillag. Természetesen. Hogy mért?? Mert ez inkább egy romantikus történet, mint Forma-1 enciklopédia. A romantikus része tetszett, bár Willt az elejétől foga nem igazán szerettem, inkább Luist. A könyv szárnyalása számomra a a nagymamás részek voltak. Willt és Luist is kicsit másképp láthatjuk abban a környezetben. A könyv végén pedig csak egy kérdésem volt: Mért nincs tovább? Szívesen olvastam volna még.

>!
Léna
Paige Toon: Daisy nyomában

És még egy kedvenc könyv !! :D
Kicsit féltem tőle, hogy Forma-1-es , de kellemeset csalódtam. :D
A történet eszméletlen jó volt. :D A szereplőket nagyon megkedveltem, kivéve Will-t nagyon nem tetszett amit Daisy-vel csinált, de azért sajnáltam ami történt vele . Luis♥. Sajnáltam mikor kiolvastam , szívesen olvastam volna még.
Én tényleg mindenkinek ajánlani tudom!!:)


Népszerű idézetek

>!
nykyriana

– Hello Daisy Paola Guiseppe Rogers!
(…)
– Hello Luis „Nem tudom a többi neved” Castro.

>!
Alexa8

– Hallom, jól telt az éjszaka? – nézek rá hidegen.
– Neked aztán jól felvágták a nyelved! – válaszolja nem túl barátságosan.
Tulajdonképpen óvatosabbnak kellene lennem, nem szabadna így beszélnem egy „nagyra becsült” pilótával, de amikor Luisról van szó, egyszerűen nem bírok magammal.
– Te sem vagy valami nagy formában ma reggel – teszi hozzá, még mindig engem nézve.
– Köszönöm, kedves uram, maga aztán tudja, hogyan tegyen egy hölgy kedvére.
– Pontosan ezt mondták nekem tegnap éjszaka is.

>!
Destinee

Elég hozzá egy pillanat, hogy az életünk véget érjen, és ha nem adjuk át magunkat a szerelemnek, vállalva az elvesztés kockázatát is, akkor az életünk semmit sem ér.

481. oldal

>!
Anonim_Dreamer

– Van kedved feljönni a szobámba?
Felhúzom a szemöldököm.
– Egy kávéra?
– Én inkább szexre gondoltam.

470-471. oldal

>!
Ninácska P

– Nonna…
– Igen?
– Azt hittem, hogy Nonno szívrohamban halt meg.
Megvonja a vállát.
– Igen.
– De Willnek és Luisnak is azt mondtad, hogy a hegyi utakon halt meg.
– Különben nem maradtak volna.
– De Nonna! Így becsapni őket! – kiáltok fel.
– Egy lánynak meg kell tennie, amit a szükség diktál – mondja egyszerűen. – Nem hiszem el, hogy így beszél. Az ő korában. Nyolcvankét éves!

389. oldal

>!
Destinee

Fura, hogy néha pont azok az emberek tudják rólad a legtöbbet, akik a legkevésbé érdekelnek. Az embert sokkal kevésbé törődik vele, mit mond vagy tesz a jelenlétükben, hiszen úgysem számít, ha minden hibádat megismerik is. Kit érdekel, ha megrémülnek a beütéseidtől?

79. oldal

>!
Sunshine

Egymásra meredünk egy darabig, mire lehiggadok annyira, hogy meg tudjak szólalni. – Továbbmegyünk, vagy kiszálljak, és menjek gyalog?
– Meg fogjuk etetni azokat a rohadt hattyúkat! – csattan fel.
– Hát akkor menjünk, és etessük meg azokat a rohadt hattyúkat!
– Rendben! Rohadtul meg is fogjuk!

>!
Destinee

Fél lábon egyensúlyozva leveszi az egyik cipőjét. Még mindig összezavarodva állok, miközben ő körbeugrál, és leveszi a másik cipőjét is, majd a keze a cipzárja felé indul. – Mész már, vagy mi lesz?
– Hogy?
– Át kell öltöznöm. Úgyhogy ha csak nem akarsz a puszta valómban megpillantani, akkor jobb lesz, ha indulsz.
– Persze, megyek – rohanok ki a szobából.

409. oldal

>!
Alexa8

– Gyakran előfordul veled? Hogy rádszállnak a nők, mert egy gazdag csirkefogó vagy?
Felnevet.
– Azt hiszem, azt imádják bennem, hogy olyan halálosan jóképű vagyok.
– És szerény is.

>!
Sunshine

– Az én nővérem. Laura egyetlen gyerek.
– Ah, együtt érzek, én is az vagyok.
– Tényleg?
– Igen. Mindig szerettem volna egy fiútestvért. Vagy egy lányt. Vagy akár egy macskát. Tudod mit, még egy aranyhalnak is örültem volna.


Hasonló könyvek címkék alapján

Jojo Moyes: Páros, páratlan
Sophie Kinsella: Tudsz titkot tartani?
Laura Barnett: Variációk egy párra
Milly Johnson: Yorkshire puding Klub
Jojo Moyes: Miután elvesztettelek
Jill Mansell: …szólóban
Sophie Kinsella: Csörögj rám!
Catherine Alliott: Én, a férjem és ő
Victoria Connelly: Hétvége Mr. Darcyval
Sophie Kinsella: A boltkóros esküvője