Dentu-Magyaria 2 csillagozás

Padányi Viktor: Dentu-Magyaria Padányi Viktor: Dentu-Magyaria Padányi Viktor: Dentu-Magyaria

A ​magyar történettudományi szakirodalom ide s tova már 200 éves és kétszáz esztendő után ez a könyv az első, amely népünk honfoglalás előtti történetét összefüggően tárgyalja.
Ennek okát, részletesen és kímélet nélkül kielemezve, meg fogja találni az olvasó e mű lapjain.
Ez a könyv, bármilyen hosszadalmas előkészülettel s szinte legyőzhetetlen nehézségek árán készült is, hiányos és sok sok kívánnivalót hagy hátra. A szakember előtt szolgáljon azonban mentségül két nehéz körülmény. az egyik az, hogy a szakmunka és a művelt közönséget is érdeklő szintézis két merőben különböző és összeegyeztethetetlen műfaj, s mivel az emigrációban u. n. szakmunkát kiadni lehetetlen, egy népszerűsítő összefoglalás pedig szakalátámasztás nélkül nem érdemel hitelt, ezt a munkát kétféle szempont szerint kellett megírni s a kétféle szempont széttépte a feladatot. A másik az, hogy ezt a könyvet a szerző nem egy egyetem magyar történelmi intézetének kellőképpen felszerelt tanári szobájában s… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1963

Tartalomjegyzék

>!
Püski, Budapest, 2017
360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639188921
>!
Püski, Budapest, 2000
446 oldal · ISBN: 9639188921
>!
Turul, Veszprém, 1989
446 oldal · ISBN: 963027325x

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Bla I>!
Padányi Viktor: Dentu-Magyaria

Hallottam már Dr. Padányi Viktor külhonba szakadt történész munkásságáról. Ezért is lepődtem meg kissé, amikor a Bosnyákon találkoztam a Dentu-Magyaria című könyvével, amely először 1963-ban Buenos Airesben jelent meg. Hazánkban tiltásos szünet, majd két korábbi kiadás után legutóbb 2017-ben a Püski Kiadó gondozásában jelent meg a mű. Nekem a 2000 kiadás került a kezembe a Bosnyákon, amin nagyon csodálkoztam. Mármint, hogy egy ilyen alkotás oda került, s néhány száz forintért vált elérhetővé.
Padányi – tudtommal – jórészt vitatott művében a magyarság dél-kaukázusi származása mellett tör lándzsát, melyben a kulcsszerepet a szabírságnak adja, mint népünk első számú őseinek. Tézisének gerincét az az elképzelés jelenti, hogy a magyarság kialakulását közvetlenül két fő és néhány kisebb jelentőségű nép egyesülése befolyásolta. E két egymástól elkülönülő, de rokonnép – szerinte – a szabírok és az ún. onogurok voltak. Előbbieket a Kaukázus déli részéről, a sumérok északi országából (Subartu) vándoroltatja az arab hódítók terrorja elől a meotiszi (Azovi-tenger) mocsarakba, ahol Dentu-Magyaria néven alapítanak új hazát. Az utóbbiakat pedig a lebediai, kazár fennhatóság alatt élő népekkel azonosítja, akiket a hivatalos történettudományunk kizárólagos őseinknek tart.

Elméletét számos érdekes – szerinte – revízióra váró történelmi tény, illetve esemény (át)értékelésével egészíti ki. Ilyenek például a honfoglalás lefolyása körüli „nézetkülönbségek”: a sok vitát kiváltó „besenyő futás” komplexuma vagy a bizánci szövetségben kezdeményezett bolgár háborúnak a honfoglalástól függetlenül kezelt eseménye. Ez utóbbit óriási hibának tartja, amivel történetírásunk megfosztja Árpádot attól, hogy stratégiai szempontból tökéletes, sőt zseniálisan kivitelezett, az egész európai történelemben páratlan művét, a honfoglalást a maga nagyszerűségében tudjuk értékelni.

A könyv szerte ágazó, sokrétű tematikája néhány alapvető felismerésből táplálkozik, pl. hogy a nemzetközileg is megváltozott történelemszemlélet hatására át kell értékelni népünk őstörténetét is. Egy példát említve: általánosan elfogadott ténnyé vált, hogy az eddig alacsonyabb szintűnek tekintett lovas-nomadizmust ma már – viszonylag sokan – az ókor legfejlettebb életformájának tartják, amely nézet egy (korábbi) földművelő-állattenyésztő berendezkedés meglétét előfeltételezi, és a lovak domesztikálásának kizárólagos előjogait az eurázsiai sztyeppék népeihez köti. A lovas katona elsőbbsége a gyalogos társával szemben messzemenően megmagyarázza a lovaglás és emellett a kengyel – ami nélkül lóháton nem lehet harcolni – elsőrendű fontosságát. Így aztán sokkal érthetőbb, hogy a „kalandozó magyarokat” miért félte egész Európa. De a lovak hadra fogása, valamint a forgó tengelyű kocsi biztosította a géperejű járművek megjelenéséig a különböző társadalmak mobilitását is, amelyben a régészet szerint a magyaroknak is vezető szerep jutott.

A könyvet tehát mindenképp érdemes a magyarok története és a történelem iránt érdeklődőknek elolvasni, s elgondolkozni Padányi érvelésén: valósak-e állításai, s ha igen, milyen súllyal kell őket számba venni a végső és helyes kép kialakításához.

Roszka>!
Padányi Viktor: Dentu-Magyaria

Nagyon érdekes írás a magyarok eredetéről. Rengeteg kutatás van a háttérben, kicsit száraz.
Aki olvasta, vagy ismeri az Arvisura témáját, azoknak nagyon ajánlanám olvasásra. Valahogy alátámasztják egymást. Persze lehet azt mondani, hogy a magyarok, mint első, fejlett nemzet nem létezik, de ez után a két könyv után, minden szkeptikus elgondolkodik ezen nagyon erősen.


Hasonló könyvek címkék alapján

László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról
Sándor Klára: Nyelvrokonság és hunhagyomány
Fodor István: Őstörténet és honfoglalás
Sudár Balázs: A honfoglalók műveltsége
Róna-Tas András: Kis magyar őstörténet
Fodor István – Diószegi György – Legeza László: Őseink nyomában
Csorba Csaba: Árpád népe
Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai III.
Fodor István: A magyarság születése
Bakay Kornél: Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség!