Közmondások, ​szólások Zrínyi Miklós írásaiban 0 csillagozás

A ​költő, hadvezér és államférfi (horvát bán), gróf Zrínyi Miklós írásai-ban, főleg 1650 és 1663 közt létrejött prózai műveiben és fennmaradt 408 levelében jó néhány közmondás és szólás található. A magyar nyelvűek mellett gyakran felbukkannak latin, de olykor például olasz és török adatok is.
Paczolay Gyula munkájának célja a gróf Zrínyi Miklós műveiben található proverbiumanyag (a közmondások és szólások) feltárása és vizsgálata, különös tekintettel a magyar nyelvű adatokra. Ezek szövegkörnyezetükkel együtt kerülnek közlésre, s ebben fel vannak tüntetve a Zrínyi által gyakran egyidejűleg megadott hasonló, kiegészítő vagy olykor éppen ellentétes értelmű proverbiumok, szentenciák is.
A téma feldolgozása során kísérlet történt az egyes adatok időrendbe illesztésére a magyar proverbiumok sorában, másrészt európai elterjedésük feltárására, főleg közeli megfelelőiknek az angol, észt, lengyel, német és olasz nyelvben való kimutatására s adott esetben klasszikus forrásaik… (tovább)

A ​költő, hadvezér és államférfi (horvát bán), gróf Zrínyi Miklós írásai-ban, főleg 1650 és 1663 közt létrejött prózai műveiben és fennmaradt 408 levelében jó néhány közmondás és szólás található. A magyar nyelvűek mellett gyakran felbukkannak latin, de olykor például olasz és török adatok is.
Paczolay Gyula munkájának célja a gróf Zrínyi Miklós műveiben található proverbiumanyag (a közmondások és szólások) feltárása és vizsgálata, különös tekintettel a magyar nyelvű adatokra. Ezek szövegkörnyezetükkel együtt kerülnek közlésre, s ebben fel vannak tüntetve a Zrínyi által gyakran egyidejűleg megadott hasonló, kiegészítő vagy olykor éppen ellentétes értelmű proverbiumok, szentenciák is.
A téma feldolgozása során kísérlet történt az egyes adatok időrendbe illesztésére a magyar proverbiumok sorában, másrészt európai elterjedésük feltárására, főleg közeli megfelelőiknek az angol, észt, lengyel, német és olasz nyelvben való kimutatására s adott esetben klasszikus forrásaik megnevezésére is.
A magyar adatokra vonatkozóan cél volt a Zrínyi előtti előfordulások kiderítése, valamint annak a bemutatása, hogy a későbbi századokban ezek változatlanul vagy módosulva az általános proverbiumkincs részei maradtak-e, illetve a használatuk egyes nyelvjárásokra szűkült-e vagy feledésbe merültek, és adott esetben ugyanazon alapgondolat más formában él tovább. Zrínyi szívesen idéz a magyar szövegben latin szentenciákat, ezek egy része később – föltehetően más, korábbi és későbbi források hozzájárulásával – magyar közmondássá vált.