Gyilkosok ​és kertek 21 csillagozás

Pablo de Santis: Gyilkosok és kertek

„Buenos Aires, 1894. Craig detektív halála után tanítványa, a Párizsi rejtélyből már ismert Sigmundo Salvatrio vezeti a híres nyomozó irodáját. Első megbízását egy kissé bolondos költőtől kapja, aki eltűnt barátját keresi. A rutinfeladatból titokzatos, szövevényes bűnügy lesz, amelynek középpontjában egy régiségkereskedőből, egy vadászból, egy pszichiáterből, egy költőből és egy igen gazdag üzletemberből álló társaság, a „kertek filozófusai” állnak. Valamennyien lehetséges áldozatai,
ugyanakkor tettesei is lehetnek az elképesztő, brutális gyilkosságsorozatnak. A mesterien szőtt cselekményszálakból végül a legváratlanabb megoldás bontakozik ki…
"

Eredeti cím: Crímenes y jardines

Eredeti megjelenés éve: 2013

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Spanyol krimi

>!
Kossuth, Budapest, 2015
210 oldal · ISBN: 9789630982351 · Fordította: Dornbach Mária
>!
Kossuth, Budapest, 2015
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630981989 · Fordította: Dornbach Mária

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

anyós


Most olvassa 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
csgabi MP
Pablo de Santis: Gyilkosok és kertek

Korábban olvastam az író előző könyvét, ennek az előzményét, és elmondhatom, nagyon nehezen haladtam vele, szenvedtem sokszor. Ezt viszont gyorsan sikerült elolvasnom, jól haladtam vele, élvezetes volt lapról lapra látni kibontakozni a történetet.
Egy részlet, amit a 174. oldalon osztottak meg velünk, számára már sokkal korábban egyértelmű volt – mosolyogtam, hogy jól tippeltem.
És a gyilkos kiléte is kb a történet 3/4-énél kezdett kirajzolódni.
Tetszett, hogy szinte folyamatosan zajlottak az események, mindig volt min gondolkodni. Jó volt csalódni eddigi tapasztalatomban, nevezetesen, hogy a dél-amerikai könyvek csak és kizárólag altató hatással lehetnek rám.
Habár ehhez a történethez érdemes elolvasni az előzményt is a visszautalások miatt, nagyon tudom ajánlani a krimi és a dél-amerikai irodalom kedvelőinek.

>!
lilaköd P
Pablo de Santis: Gyilkosok és kertek

Ez egy igazán jó krimi, amiben különböző kertekben sétálhatunk, közben pedig ismerkedhetünk mitológiával, irodalommal, és nem utolsó sorban megoldunk egy rejtélyes gyilkosságsorozatot.

>!
Mogyorós_csoki
Pablo de Santis: Gyilkosok és kertek

„A toll élesebb a kardnál.”

Spanyol krimit ezelőtt sosem olvastam, éppen eljött az ideje. Nagyon különleges regény volt, teliszőve szokatlan érdekességekkel. Tetszett, hogy a kertek ilyen fontos szerepet kaptak, és Atlantisz legendája is előtérbe került.
Bár számomra kicsit vontatottan haladt előre a cselekmény, s a nyomozás folyamata, de a végkifejleten igazán meglepődtem.
Örültem, hogy a gyilkolások mellett elfért a regényben a romantika is, sőt, abszolút illett bele. A szerző felkeltette az érdeklődésemet további művei iránt, amelyeket szintén szívesen veszek majd kézbe.

>!
kregina
Pablo de Santis: Gyilkosok és kertek

A kertekről szóló részek, Atlantisz legendájának beleszövése teszik érdekessé a regényt. A krimiszál annyira nem tetszett: bár a gyilkos kilétére nem sikerült rájönnöm, a nyomozás maga nem volt túl izgalmas. A szereplők nem tudtak bevonni az életükbe, ezért csak kívülről szemléltem az eseményeket.

>!
Acton
Pablo de Santis: Gyilkosok és kertek

Ez egy egyszerű kis krimi volt, de mégsem sikerült kitalálnom, ki a gyilkos. Gyanakodtam az illetőre, de nem voltam benne biztos. Tetszett a végén lévő csavar. Viszont sajnos nem éreztem azt az izgalmat, amit az ember elvár egy krimi olvasása közben. Ennek oka talán az lehet, hogy túl mesélősre sikeredett a történet elbeszélése. Gyakran utal vissza az előző kötetre, a Párizsi rejtélyre, amit nem olvastam, így ez is gondot okozott egy kicsit. Egyébként nagyon szépen ír az író, szép gondolatokat tartalmaz a könyv.

>!
Zseraldina
Pablo de Santis: Gyilkosok és kertek

Nem tudom, de annyira nem fogott meg. Vontatott, számomra unalmas volt. Lehet, még egyszer el kell majd olvasnom. A cselekmény sem tetszett, és a vége sem.

>!
TiszlaviczMarcsi IP
Pablo de Santis: Gyilkosok és kertek

Sokkal jobban tetszett, mint a Párizsi rejtély. Több cselekmény, izgalmas történések, szépen felépített és lekerekített történet. Nem is hiányoltam belőle semmit. Tetszettek az idézetek a részek előtt.

>!
sheni IP
Pablo de Santis: Gyilkosok és kertek

A szöveg nagyon tetszett, de a sztori kissè vontatott volt, a vègén levô òriàsi csavar ellenère sem izgalmas. Egy kriminèl nem àrt a feszültsèg.

>!
Norberto0709
Pablo de Santis: Gyilkosok és kertek

Aki olvasta a Párizsi rejtélyt, nem csalódik. Gyilkosságok, szimbólumok, mitológia, irodalom, csavarok… Majdnem tökéletes. Talán, ha hosszabb lenne.
4,5/5

>!
zöldmedve
Pablo de Santis: Gyilkosok és kertek

A spanyol/argentin krimik teljesen mások, mint például a skandináv vagy az orosz krimik. Szenvedély, szerelem, szövevény… Olykor váratlan brutalitás… Rendkívül összetett a történet. A Gyilkosok és kertek intellektuális krimi – jó adag mitológiai, irodalmi, filozófiai ismeret szükséges ahhoz, hogy minden apróságot megértsünk. De épp ezért jó, s épp ezért ajánlom mindenkinek. A sorozat egyik legjobb, ha nem „a” legjobb darabja szerintem.


Népszerű idézetek

>!
csgabi MP

– Sosem fogok rájönni, mi szerint lett rendezve ez a könyvtár, témák vagy szerzők szerint…
– Életszakaszok, emlékek szerint. Együtt tartom az egy-egy nyár vagy egy-egy utazás során elolvasott könyveket.
– Nem jobb az alfabetikus sorrend?
– Persze, hogy nem. Maga talán alfabetikus sorrendben emlékszik vissza a dolgokra?
– Nem, dehogy.
– Nahát, mert én se. S a könyvtár legyen emlékezet. Egyik dolog felidézi a másikat.

150. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyv · könyvtár
>!
Mogyorós_csoki

El sem tudja képzelni, micsoda gyönyörűség olyasvalakinek a nekrológját írni, aki nyílt színen megalázta az embert. A toll élesebb a kardnál.

19-20. oldal

>!
csgabi MP

– Craig asszony, ön hisz a szellemekben?
– Miért, ön talán nem? – Közelebb húzta a székét, és halkabbra fogta a szót, mintha attól félne, hogy valaki kihallgathat bennünket. – Amikor idekerültem, ebbe a házba, nagyon komornak találtam… Akkor még élt Renato édesanyja.
– Láttam a fényképét. Magas, tiszteletet keltő hölgy volt.
– Ájtatos, de rémes asszony volt. Az volt a legnagyobb erénye, hogy mindennap misére járt. De volt egy nagy hibája: hogy haza is jött a templomból.

253. oldal

Kapcsolódó szócikkek: anyós
>!
Trudiz

Életünk története félelmeink története.

(első mondat)

>!
csgabi MP

Vannak olyan szállodák, melyek a nászutasokra, kereskedőkre vagy egyedülálló kisasszonyokra rendezkednek be. Nos, a Royal az öngyilkosokra szakosodott. A bejáratnál illedelmes tábla figyelmeztetett:
„A szobákat kérjük előre fizetni.”

189. oldal

>!
sheni IP

S a könyvtàr legyen emlèkezet. Egyik dolog felidèzi a màsikat.

150. oldal

>!
csgabi MP

– Amikor Irene kicsi volt, azt kérdezte tőlem: „Papa, a dolgoknak este is ugyanolyan a színük?” A megnyugtatására azt feleltem, hogy igen, mert úgy gondoltam, hogy egy elmosódott színű kert képe felzaklatja a kislányt. Erre azt mondta: „Akkor miért látjuk szürkének őket, vagy feketének? Ha a rózsák pirosak, akkor villanyoltás után miért nem pirosak többé?” Ekkor kezdtem azon fáradozni, hogy elhozassam a kertembe a Lictor rózsákat, mert egyedül ezeket látjuk pirosnak a sötétben is.
– És tényleg pirosnak látszanak éjjel is?
– Hát persze – vágta rá Diácono méltatlankodva, amiért kétségbe vontam a gazdája állítását.
– Londonból hozattam, tanulmányozni kezdtem őket, s azt hiszem, rájöttem, két oka is van annak, hogy ezek a rózsák legyőzik a sötétséget. Az egyik az erős színük, amely a legkisebb fényben is képes pirosan pompázni a szemünk előtt. A másik az illatuk. Olyan erős illatot árasztanak, amely felidézi bennünk a piros színüket, ezért ha este látjuk, ilyennek véljük őket. Irene órákon át bámulta a rózsákat, boldog volt, hogy az este amely minden másnak elmossa a színét, a Lictort békén hagyja.
– A Lictornak vérszíne van – állapítottam meg.

161-162. oldal

Kapcsolódó szócikkek: rózsa
>!
sheni IP

A kert làtvànya a pirkadati fènyben elvesztette gyàszos hangulatàt, s feltàrulf a halàl közönsèges kèpe. Sietve jöttek a legyek, hogy kinyílvànítsàk rèszvètüket.

143. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története I-II.
David Baldacci: King és Maxwell
Robert Galbraith: A selyemhernyó
Jonathan Lethem: Árva Brooklyn
Philip Kerr: Halálos március
Sue Grafton: C mint célpont
I. M. Brod: Tüske a köröm alatt
Raymond Chandler: Visszajátszás
Erle Stanley Gardner: A baglyok nem pislognak