A ​groteszk dramaturgiája 1 csillagozás

P. Müller Péter: A groteszk dramaturgiája

Az 1956-ban született szerző a pécsi tudományegyetem adjunktusa, főként drámaelméleti, színháztudományi kérdésekkel foglalkozik. E kötetében Örkény István művészetét vizsgálja, az 1967 és 79 közé eső legjelentősebb drámaírói korszakot. A Tóték, Vérrokonok, Kulcskeresők, Pisti a vérzivatarban és a Forgatókönyv elemzéseivel, világirodalmi összevetésekkel jut el poétikai, dramaturgiai, irodalomtörténeti tanulságok levonásához.

Szellemes, világos stílusával eléri, hogy könyve a szakmabeliek mellett a művelt olvasók szélesebb körének is vonzó olvasmánya lehet.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: JAK-füzetek

>!
Magvető, Budapest, 1990
158 oldal · ISBN: 9631416925

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

encsy_eszter>!
P. Müller Péter: A groteszk dramaturgiája

Ez valami zseniális volt. Még sosem olvastam ilyen élvezetes tanulmányt. Le a kalappal P Müller Péter előtt, aki nem akarta minden áron bonyolult és érthetetlen módon kifejezni magát. A szaknyelv használata közben is igyekezett magyarázni, „tiszta” maradni. Rövid volt, és lényegretörő. Nem fellengzős, nem gondolja azt, hogy csak az ő igaza létezik.
Szerettem azt is, ahogy végigvezette az olvasót a gondolatmenetén, kicsit úgy érezhettem, mintha én jönnék rá egy-egy dramaturgiai kérdésre. Ez sikerélményt adott ahelyett a kudarc helyett, amit sokszor szakirodalommal kapcsolatban tapasztalok: a meg nem értés zavaró élményét.
Szinte végig harmonikus volt a szerzőhöz fűződő viszonyom, mintha együtt gondolkodtunk volna, és ez nagyon jó volt. Nem adhatok rá mást, mint öt csillagot, ami mind a szakmai alaposságot, mind az emberi tényezőket dicséri.


Népszerű idézetek

encsy_eszter>!

A hatalom kérdését alapul véve az őrnagy és a postás mint ennek gyakorlói, a professzor és Tót mint ennek elszenvedői és elutasítói szerepelnek. Az intellektus szempontjából tudatos szereplő a professzor és az őrnagy (filozófiája van!), ösztönös Tót és a postás.

Tóték

encsy_eszter>!

Mindannyian valamilyen hiány által meghatározottak, és ez a hiány egész énjüket kétségbe vonja.

Vérrokonok

encsy_eszter>!

Rizi a darabban az egyetlen nő s Pistin kívül az egyetlen alak, akinek neve van

1 hozzászólás
encsy_eszter>!

Az 1967-től 1979-ig terjedő korszakban Örkény István elsősorban drámaíróként tevékenykedett, a tizenkét év alatt hét drámát írt.

Bevezetés

encsy_eszter>!

A harmincas években pályáját kezdő Örkény szürrealista novellái, a világháborúból hazatérő író „kettős látással” ábrázolt riportjai, elbeszélései mind előzményei a hatvanas években – először az egypercesekben, majd a drámákban – revelálódó groteszk hangnak. Tanulmányom-ban azonban nem e korszak kialakulásának, létrejöttének körülményeit kívánom vizsgálni, hanem ezt a tizenkét éves periódust, annak is kizárólag a drámatermését. A gyökeret, a kiin-dulást csak egyetlen aspektusból veszem figyelembe: abból, hogy az egész drámaírói korszak-nak epikai indíttatása van. A novellista Örkény már drámai szituációkat, élethelyzeteket ábrázol, olyanokat, amelyek majd színdarabjaiban nyerik el kiteljesedett formájukat. Örkény, aki tudatos alkotó volt, maga is megfogalmazta ezt a kapcsolódást, indíttatást. Egy interjúban így beszélt erről: „Én mindig drámai prózát írtam, és főleg novellákat. Tulajdonképpen vala-mennyit dramatizálhatnám, mind igen drámaiak. A novella – drámai epika.” (Örkény: 1981; 145.) Ezt a dramatizálást több ízben gyakorolta is: a korszakba tartozó hét drámája közül négynek (és a korábbi két darabja közül egynek) epikai indíttatása van. A Tóték és a Macska-játék esetében azonos című novelláit dolgozta át, a Pisti a vérzivatarban esetében az Egy¬perces novellák darabjaiból építette föl a dráma jelentős részét, míg A holtak hallgatása című dokumentumjátékot Nemeskürty István könyvéből írta.

encsy_eszter>!

A patriarkális, család alapú társadalomkép, a természet és az ember analógiás kölcsönviszonya, valamint a természet ciklikus változásának életmódbeli követése a népies világképet adja. Ez tehát az a világ, amelybe az idegen, a „nagy világ követe” megérkezik, s amelyről e találkozás során az is kiderül, mennyire értelmes és létjogosult ez a világkép korunkban, illetve akkor, ha egy más törvényű, más értékrendszerű világgal kell szembenéznie.

Tóték


Hasonló könyvek címkék alapján

Lengyel Béla: Nietzsche magyar utókora
Herman Judit (szerk.): Miért marad???
Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből
Séllei Nóra: Mért félünk a farkastól?
Séllei Nóra: Lánnyá válik, s írni kezd
Pim van Lommel: Végtelen tudat
Török-Szabó Balázs: A teoretika
Váli Dezső: Zsidó temetők
Pálóczi Horváth András: Besenyők, kunok, jászok
Füst Milán: Látomás és indulat a művészetben