A ​csudálatos Mary (A csudálatos Mary Poppins 1.) 89% 478 csillagozás

"– Hogy jött maga ide? – kérdezte Jane. – Úgy látszott, mintha a szél fújta volna.
– Úgy is volt – felelte kurtán Mary Poppins."

Az egyik legkedvesebb történet gyerekkoromból.
Ha nem olvastam vagy hússzor egyszer sem, láttam filmen, színházban…és akár mikor újra olvasnám.
Kicsit kopottas, de nagymamámtól örököltem a könyvet, igaz újraköttetem, mert örök darabja a könyvespolcomnak.
Hatalmas szerelem, és bár a nevelés azóta változott, a lelkemnek érték.
Kedvenc!♥

Már kissé megkopott a varázs, de még mindig megcsillan.
Juditkám kérdezgetett: De hát miért ilyen morci Mary? Miért nem kedvesebb? A filmben más volt.
Hát, hm… én is máshogy emlékeztem, és a gyermekpszichológia és nevelés is sokat változott az én gyerekkorom óta. És nyilván sokat is fog változni.
Nekem Mary olyan, mint a nagymamám szilvalekvárja. Bármi történjék is, sosem lesz belőle dzsem.

Ez egy übercuki mese, aminek minden egyes fejezetében valami csodás dolog történik a gyerekekkel, akik végül soha nem tudják, hogy mindezt nem csak álmodták-e. Nagyon kicsi voltam, amikor először olvastam a könyvet, emlékszem, minden nyáron a nagymamámék padlásán „garázdálkodtunk” unokatesómmal, és ott fedeztem fel magamnak a könyvet, egy nap alatt kiolvastam, és kisgyerekként teljesen magával ragadott. Így felnőtt fejjel más volt elolvasni a csudálatos történeteket, de ha egyszer lesz gyerekem biztos, hogy fel fogom neki olvasni, mert kisgyerekek számára nagyon élvezetes :) Én imádtam Mary karakterét, hogy annyira meg van elégedve magával, hogy folyton morcos, de az apró gesztusaiból kiderül, mennyire figyelmes és jószívű teremtést. A kis rajzok is nagyon szépek a könyvben.

A csudálatos Mary puhakötéses, kopott, a víztől picit hullámos lapú példánya féltett kincsem. Az egyik első könyv volt, amit felolvastak nekem. És ma is egyik kedvenc gyerekkönyvem. A csodálatos dada, aki látszólag mogorva, hiú, szűkszavú és szigorú, valójában azonban a gyerekeket emberként kezeli (amilyennek egy igazi tanárt, nevelőt képzel el az ember), s egy csodálatos világba vezeti be őket, ami segít, hogy igazi felnőttek legyenek (erre pedig már csak egy varázstündér képes). Tökéletes, tipikusan angol, egészen hihetetlen, felejthetetlen meseszereplő. Minden részt imádok a könyvből: Lark kisasszony Petikéjét, Corry nénit, Bumm tengernagyot, a nevetőgáz és a táncoló tehén történetét. Nem lehet megunni!

Kislánykoromban valamiért kimaradt az életemből Mary Poppins, mégis a musical filmből ismerősen csengett a neve. Cseppet meglepett, mennyire magának való, kissé szigorú nevelőnő volt, aki ritkán mosolyodott el. Ennek ellenére mindenkit az ujja köré csavart, ráadásul csupa varázslatos, különleges kalanddal ajándékozta meg a gyerekeket, a kis Jane-t és Michael-t, na meg az ikreket persze. Alighanem a Cseresznyefa utca sem ugyanolyan nélküle!

Ahogy a Nyugati szél jött, úgy el is ment, de Mary Poppins jelenléte mindvégig egy biztos horgony az egész Banks család számára. Kedves, bohókás és szellemes történetfüzér, ami bebizonyítja, hogy az élet csodáit nem elég keresni, meg is kell őket élni. Szívvel-lélekkel, ahogy Mary is teszi. :)

Minden sorát imádom gyermekkorom òta. :) Ez is egy olyan könyv, amit a jövő nemzedéke számára kincsként őrizgetek. De Mary mintha most másként viselkedett volna, mint ahogyan gyerekkorombòl emlékszem. Mintha kicsit durcásabb lenne. :D Bár még mindig egy olyan dada, akire minden gyermek (és még felnőtt is) vágyik. :)

Gyermekkoromban már olvastam és nagyon szerettem. Most sem volt ez másként, de azért fura meglett felnőttként olvasni gyerekkönyvet. Aranyos történet, és Mary felettébb különös figura. Nem gondolom szerethetőnek, és kimondottan undok, távolságtartó, de mégis van benne valami, ami mégis megfogja az olvasót.

Ismert Mary Poppins alakja minden fiatal és gyermek számára. Egy nóta is van melyben megismerhetjük ki is ő.Csodálatos dadaként megtalálja a hangot a gyerekekkel, akik szeretnek vele lenni, amig tud maradni. Érdekesen közlekedik, ahogy más talán sosem. Mary a keleti széllel érkezett és a nyugatival távozott.

Nagyon régen olvastam Mary Poppins történeteit, de most a kislányomnak majdnem minden nap ez az esti mese. Ebből gondolom sejthető, hogy én nagyon szerettem :) Ma már azért más szemmel olvasom, mint anno, de a varázslat most is működik. És úgy látom, a gyerkőcöt is teljesen elvarázsolja ez a világ, ahol mindig történik valami fura és megmagyarázhatatlan csudaság. Egyedül Mary szigora és gőgje furcsa neki, többször rá is kérdezett, hogy miért ilyen. De hát senki sem tökéletes, így Mary sem, hiába hiszi annak magát… :)
(Nem tudom, kiadták-e már új fordítással, de a mi példányunkra ráférne egy javítás, méghozzá nem a régies nyelvezet miatt :-/)

Mindegyik történet szürreális, már amelyik nem groteszk. Táncoló tehén, karácsonyi nagybevásárlást intéző csillag, piknik festményben, teázás lebegve és Corry néni története! Ez utóbbi volt talán a kedvencem, bár az állatkertesért is odáig voltam olvasás közben. Mary Poppins néha bájos, de az idő nagy részében rémesen öntelt, hiú, kevély és morcos.

Az illusztrációk jópofák, tetszettek. A kiadás régi, de meglepően jól tartja magát, a borító pedig különösen jópofa – már a borítón távozóban van ez a furcsa nevelőnő!

A szereplőket szeretem, csak Mary nem kerül igazán közel a szívemhez, pedig Julie Andrewst nagyon szeretem és a film előtt szeretnék az írott verzióval összebarátkozni.

Kedvenc fejezetek: Corry néni, Holdtölte, Karácsonyi vásárlás
A leginkább A rossz kedd nem tetszett és a John és Barbara története című fejezeten szomorodtam el a legjobban.

Bővebben – http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2015/02/mary-poppins1.html