Kaspar Hauser, az emberektől elzártan nevelkedett fiú történetével korától kezdve egészen napjainkig rengeteget és rengetegen foglalkoztak. A különös vadember és a hozzá hasonlóan emberektől elvadultan felcseperedett, valódi Tarzanok és Mauglik meséjét néhányan csupán elrettentő kuriózumként borzongták végig, holott ezek a rémmesék valójában az emberi lét legkomolyabb kérdéseit feszegetik. Vajon eleve gyengeelméjűnek születtek ezek a szerencsétlenek, vagy a társadalomtól, az emberek közösségétől való elszakadás fejlesztette vissza eredetileg velük született képességeiket? Elsajátítható-e felnőttkorban az emberi viselkedés, a beszéd, a társadalmi együttélés szabályrendszere? Egyáltalán, mi teszi az embert emberré? A születés vagy a neveltetés? P. J. Blumenthal író-újságíró a témában egyedülállóan gazdag anyagot gyűjtött össze: száz, kisebb-nagyobb részletességgel feldolgozott esettanulmány segítségével mutatja be a Kasparhoz hasonló gyermekek különös fogadtatását a társadalomban és… (tovább)
Kaspar Hauser testvérei 6 csillagozás

Eredeti cím: Kaspar Hausers Geschwister. Auf der Suche nach dem wilden Menschen
Eredeti megjelenés éve: 2003
Enciklopédia 6
Szereplők népszerűség szerint
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 4

Kiemelt értékelések


P. J. Blumenthal: Kaspar Hauser testvérei A vadember nyomában
Kicsit olyan, mint Ráth-Végh István könyvei, de ezt pontosabban megfogalmazni csak akkor tudnám, ha pontosan meg tudnám mondani, milyenek is a Ráth-Végh István könyvei. Egy rendkívül művelt, olvasott, kitűnő humorú, egyéni látásmódú könyvmoly anekdotikus hangnemben megírt ismeretterjesztő esszéi – jó lesz így, vagy kihagytam valamit? Na, Blumenthal is efféle, csak nem tud olyan jól írni, mint Ráth-Végh. Viszont elfogulatlanabb, tárgyilagosabb, mondhatnám: tudományosabb.
Itt olvasható tovább:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/22/p_j_blumen…


P. J. Blumenthal: Kaspar Hauser testvérei A vadember nyomában
A téma nagyon érdekes, de a könyvben kicsit sok volt az esetismertetés, és kevés az értelmezés, általános leírás. Inkább témafelvetésnek nevezném, mint mély elemzésnek, a pszichológiai részek pedig viszonylag felszínesek. De viszonylag laikusként tanulságos volt, érdemes elolvasni.


P. J. Blumenthal: Kaspar Hauser testvérei A vadember nyomában
A nagyon sok esetismertetés ellenére tömény és száraz. Az esetek jelentős többsége olyan régi, hogy alig maradt fent valami hihető dokumentáció, ami miatt szinte csak fikciónak tűnik egy-egy történet. Az időben hozzánk közelebb álló esetek már mindjárt érdekesebbek, de persze ott meg nem lehet egyértelműn állást foglalni a tekintettel a kontrollálatlan körülményekre (ez utóbbi tény szerencsés, nem lenne jó, ha ilyen kísérleteket végeznének).


P. J. Blumenthal: Kaspar Hauser testvérei A vadember nyomában
Nagyon érdekes téma. Az első rész és a vége tetszett igazán. Az elején a különféle pszichológiai és antropológiai kísérletek, a végén pedig a közelmúltból származó példák.
Népszerű idézetek




1931. június 26-án Gua, a hét és fél hónapos kis nőstény csimpánz – amelyet a floridai Orange Parkban lévő Yale Egyetem antropoid kísérleti állomása adott kölcsön – beköltözött a Kellogg családhoz. Kelloggék Donald nevű kisfia ekkor tíz hónapos volt. Az elképzelés az volt, hogy Gua és Donald minden megkülönböztetés nélkül, testvérpárként nevelkedjenek.
A két apróság magas etetőszékben étkezett, tanulgatták, hogy kell a kanállal bánni, egymás után fürösztötték őket, és hálóruhába öltöztetve aludtak a gyermekágyban. Az akkoriban divatos nevelési módszerhez híven bilire is ültették őket, hogy szobatiszták legyenek. Nos, ez utóbbi feladattal a kismajom hamarabb megbirkózott, mint a kisgyerek, mint ahogy a kanalat is sokkal ügyesebben forgatta.
[…] Gua sok tekintetben – főleg fizikailag – sokkal gyorsabban fejlődött, mint Donald. Gua vakmerően ugrándozott és mászott a ház körül, és valósággal a példaképe lett Donaldnak, aki a mászást például a majomtól leste el. Dr. Kellogg megállapította, hogy Donald a majomnak köszönhetően sokkal gyorsabban mászik, mint a vele egykorú gyermekek. […] Csak egy tekintetben volt Donald verhetetlen: az utánzásban. Mert nem a majom a majmolás nagymestere – hanem az ember.
[…] Fokozatosan leállt a beszédfejlődése is: tizenkilenc hónaposan éppen csak hat szót tudott mondani, holott ebben a korban a normális szókincs ötven szóból áll. Ezzel szemben tekintélyes készlete volt a Guától átvett morgás-, kiáltás- és ugatásszerű hangokból. És Kellogg, a tudós így állapíthatta meg, mekkora szerepet játszik a vad gyerekek életben maradásában az utánzókészség.
Kilenc hónappal később Kellogg felhagyott a merész kísérlettel, habár elhatározását nem támasztja alá, meggyőző indokkal. Feltételezhetjük azonban, hogy aggódott a fia miatt, aki a legjobb úton volt a tarzanosodás felé.
59-61. oldal, Az állat, amelynek lelke van
P. J. Blumenthal: Kaspar Hauser testvérei A vadember nyomában




[…] amilyen mértékben hajlandók vagyunk rá, hogy az állatot felértékeljük és ámulattal fedezzük fel benne a kommunikációképesség legszerényebb jelét is, éppoly buzgón nyilvánítjuk fajidegenné azt az embert, akinek ismérvei túlontúl elütnek a mieinktől. E baljós jel jegyében zajlott például Európa és Amerika találkozása. Kolumbusz és utódai a karibi térség meztelen indiánjainak „vad” megjelenését mintegy felhatalmazásként értelmezték arra, hogy rabszolgasorba döntsék, kizsákmányolják és adott esetben lemészárolják őket. Nem sokat segített az sem, hogy 1537-ben III. Pál pápa Sublimis Deus című bullájában végre elismerte: az új-hispániai idegeneknek is halhatatlan a lelke. A fekete afrikaiakkal folytatott rabszolga-kereskedelem és az amerikai Dél államaiban dívó rabszolgagazdaság csak addig állhatott fenn, ameddig a fehér kereskedők és gazdálkodók meggyőződéssel hittek a feketék alacsonyabb rendűségében.
[…]
Az ember és az állat közötti határterület tehát bizonytalan, veszélyekkel, félreértésekkel és reményekkel teli zóna – és ezen a területen éltek a mi vadembereink is. Emiatt gyakran látnak bennük a két világ közötti közvetítőt, és ennek megfelelően kihasználták őket.
21-22. oldal, Hol a határ ember és állat közt?
P. J. Blumenthal: Kaspar Hauser testvérei A vadember nyomában




Ha azonban a következő, Penny Pattersonnal folytatott párbeszéd nem a gondozónő kitalációja, úgy a gorilla még gondolkodik is. Amikor Koko és gazdája egy gorillacsontváz képét nézegették, dr. Patterson megkérdezte:
Patterson (kézjelekkel és hangosan): Él-e ez a gorilla vagy halott?
Koko (kézjelekkel): Halott, viszontlátás.
Patterson: Mit érez a gorilla, ha meghal? Örül, bánkódik, fél?
Koko: Aludni.
Patterson: Hová mennek a gorillák, ha meghalnak?
Koko: Kényelmes lyuk. Viszontlátás.
Patterson: Mikor halnak meg a gorillák?
Koko: Gondok, öreg.
66-67. oldal, Az állat, amelynek lelke van
P. J. Blumenthal: Kaspar Hauser testvérei A vadember nyomában




Az áttörést egy felfedezés hozta meg: kiderült, hogy a gorillák és csimpánzok képesek egy módosított, a süketnémákéhoz hasonló jelnyelv elsajátítására. A három legismertebb „beszélő” majom két csimpánz, Washe és Nim Chimpsky, valamint egy Koko nevű gorillahölgy, akik közül az immár harmincéves Koko a legsikeresebb: az ezredforduló idején ezer kézjel volt a birtokában, és kétezer angol szót értett meg. Számos óhajt képes kifejezni, rengeteg tárgyat ismer fel névről, viccelődik, szitkozódik, sőt még hazudni is képes.
65. oldal, Az állat, amelynek lelke van
P. J. Blumenthal: Kaspar Hauser testvérei A vadember nyomában




Hiszen ha a beszéd nem árulná el nekünk, még azt sem tudnánk, mitől alma az alma. Micsoda voltaképpen az emberi lény, ha nincs birtokában a beszédnek, amelyet immár később sem sajátíthat el? Mi ez az elvonultság, amely annyira különbözik az eltávozottakétól – és hát mind eltávoznak, bármily különbözők voltak is az életben. De mennyire különbözhet a vad gyermek valamitől, amit nem is ismer?
10-11. oldal, Elfriede Jelinek: Idegenül. Előszó
P. J. Blumenthal: Kaspar Hauser testvérei A vadember nyomában




Azt hinnők, a napilapok és a televízió korában a bennünket nap mint nap elárasztó tudósítások megalapozottabbak, mint a régebbi, kevésbé mediatizált korok meséi és hiedelmei. Ám az információs korszakban az áldozatokat és a tetteseket bámulatos gyorsasággal dolgozzák fel szórakoztatás és horror egyfajta elegyévé. S mivel a hírekben szereplő emberek többnyire nem személyes ismerőseink, hamarosan újra elnyeli őket a feledés […].
329. oldal, Gonosz szülők
P. J. Blumenthal: Kaspar Hauser testvérei A vadember nyomában




Az ember beszédképességét előszeretettel használják az értelem mércéjéül. Más szóval azt a személyt, aki némának született, valamiféle beszédzavarban szenved vagy csak egy ismeretlen nyelven képes kifejezni magát, a társadalom alig fogadja el jobban, mint a vadembert. […] Ám a beszéd elsajátítása nem mindenütt válik a társadalmi elfogadottság mércéjévé. Nem egy társadalomban a beszédzavarban szenvedő embert éppenséggel a sámánok vagy a szentek közé sorolják.
70. oldal, Az ember, akinek nincs lelke
P. J. Blumenthal: Kaspar Hauser testvérei A vadember nyomában




A bökkenő persze ma is ugyanaz, mint a múltban: hogyan találjunk közös nyelvet az állatokkal? Ez lehetetlen: párhuzamos világukhoz sajnos nem vezet út, és minden bizonnyal ez a kudarc okozza, hogy nem tiszteljük őket kellőképpen.
56. oldal, Az állat, amelynek lelke van
P. J. Blumenthal: Kaspar Hauser testvérei A vadember nyomában




Milyennek képzeljük azt a fajta magányt, amelyben vannak ugyan lépések – gyakran négykézlábasak, ahogy az állatoktól ellesték, mert úgy sokkal gyorsabb a helyváltoztatás –, de az állatokon kívül senki nem lépdel mellettük, úgy, ahogy mellettünk lépdel a beszéddé vált tudat? […] De az idegenek, a vademberek húsában-vérében nem lakozik semmilyen ige, ők – ha az ilyen gondolatot egyáltalán el lehet viselni – tökéletesen egy szál maguk vannak.
9. oldal, Elfriede Jelinek: Idegenül. Előszó
P. J. Blumenthal: Kaspar Hauser testvérei A vadember nyomában
Hasonló könyvek címkék alapján
- Jared Diamond: A világ tegnapig 91% ·
Összehasonlítás - Steven Pinker: Az erőszak alkonya 91% ·
Összehasonlítás - Dósa Zoltán: Biopóker ·
Összehasonlítás - Adam Alter: Ellenállhatatlan 81% ·
Összehasonlítás - Amy Cuddy: Jelenlét 83% ·
Összehasonlítás - Stuart Sutherland: Irracionalitás 84% ·
Összehasonlítás - Mérő László: Az érzelmek logikája 86% ·
Összehasonlítás - Mérő László: Mindenki másképp egyforma 89% ·
Összehasonlítás - Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG ·
Összehasonlítás