Jeeves majd megoldja (Jeeves 10.) 33 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
Eredeti megjelenés éve: 1953
Enciklopédia 25
Szereplők népszerűség szerint
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 2
Most olvassa 1
Várólistára tette 10
Kívánságlistára tette 9
Kiemelt értékelések
Wodehouse örökbecsű figurája méltán népszerű a regényeit kedvelők körében. Az angolok még tévésorozatot is készítettek, ahol Jeeves-t Stephen Fry, a kiváló komikus alakította, a páros másik tagját pedig Hugh Laurie-jóval House szerepe előtt:))
Én nemrég fedeztem föl magamnak a zseniálisan remeklő inas történeteit, eddig novellákat olvastam, ha voltak is gyengébb sztorik, azért jó kikapcsolódásnak tűnt.
Ez a regény szimpátiából kapott 4 csillagot, sajnos nem szórakoztatott annyira, mint a novellák többsége. Itt új helyszínt ismerünk meg, új szereplőket, akik persze hasonlóak az író más alakjaihoz is: a szegény főnemesi család, a gazdag amerikai, a brit felsőbbrendűségről merengő idétlen férfi-természetesen Wodehouse kellőképpen nevetségessé teszi őket.
Voltak poénok, és a fentieken túl a szokásos szerelmi bonyodalmak, viccesen leírva-de nem tetszett eléggé a könyv. Révbíró Tamás fordítását csak dicsérni tudom, mégis talán egy regény nem a legjobb forma ezekhez a történetekhez, jobbak és csattanósabbak a rövid történetek, több szereplővel.
Ez volt eddig a legrosszabb Wodehouse könyvem, pláne a Jeeves sorozatból.
Jeeves ugyanis Bertie nélkül szerepel (aki éppen egy bentlakásos túlélő-iskolában tartózkodik, ahol ilyeneket tanítanak, mint hogyan maradjunk életben inas nélkül -na, ez megért volna egy külön könyvet!), és rögtön bűnözésre adja a fejét. Ezen már felvontam a szemöldökömet. Túlságosan távol áll ez attól a Jeevestől, akit én megismertem. A szereplőket sem kedveltem meg, az okoskodó Rory eszmefuttatásait nemhogy humorosnak nem tartottam, de kifejezetten idegesítettek, ahogy MacHizick kapitány „maláj” szövegei is.
A történet viszont az igazi Wodehouset idézte, de igazából a szereplők miatt nem tudtam megkedvelni az egészet egyben.
Hiányérzet a köbön. A Jeeves és Bertram Wooster párost elszakítani egymástól merő kegyetlenség. Főleg, hogy nem is valami öltözékbeli nézeteltérés okozta a különválást. Mindemellett szívesen olvastam volna Bertie kalandjait a túlélő tanfolyamon, hogy küzd meg például a zoknistoppolással (jó, az nekem se menne).
Ami miatt szintúgy más volt ez a kötet, hogy az (elszegényedett) arisztokrata vonal mellett megjelentek az új utakra tévedt nemesség próbálkozásai, a Lordok Háza kiüresedett, mindenki munkát igyekszik vállalni. Wodehouse itten elég éles kritikát mondott a „mezők liliomai”-ként tengődő nemesség életviteléről…
Egy baratomtol kaptam kolcson, es egy-ket nap alatt kiolvastam, mert a tortenet olyan magaval ragado, gordulekeny, a karakterek pedig annyira vegletesek, es viccesek, hogy annak ellenere, hogy sokszor kiszamithato, hogy mi fog tortenni, letehetetlen. Ketszaznegyvenhat oldalnyi konnyu jokedv; csak ajanlani tudom mindenkinek!
A legjobb Wodehouse könyvem eddig, nagyon kellemes olvasmány. Bertie egyáltalán nem szerepel benne, egyes szám harmadik személyben íródott, valamint jóval a klasszikus történetek után, a második világháborút követően játszódik, ezért picit tartottam tőle. Kár volt, a regény olyan, mintha egy színdarabot olvastam volna, kellően gyors és humoros volt a cselekmény, a szokásos wodehouse-i karakterekkel és a szokásosnál talán jobban eltalált nyelvi humorral gyorsan a kedvenceim közé került. Egyszerű történet, ami tartalmazza talán az összes wodehouse-ra jellemző fordulatot, olyan happy enddel, amivel nem csak minden olvasó, hanem maga Tubby Frobisher és a tartományi kormányzó is elégedett lehet.
Népszerű idézetek
Ebben a nehéz pillanatban lépett be Jeeves, és poharat hozott tálcán.
– A szódás whiskyje, uram – mondta abban a modorban, ahogy az Egyesült Államok elnöke mondja a polgárnak, aki erre méltónak bizonyult: „Fogadja el a kongresszusi érdemérmet”.
57-58. oldal, 5. fejezet - Különféle fejfájások (Ciceró, 2008)
A pincér hihetetlennek gondolta volna, hogy akad Angliában olyan ember, aki fölteszi ezt a kérdést, de már korábban megállapította, hogy ez a hölgy amerikai hölgy, és azt is jól tudta, hogy az amerikai hölgyek gyakorta nincsenek tisztában az élet alapvető tényeivel. Egyszer az egyik ilyen azt kérdezte tőle: vajon a futballban mit fogadnak el jobb fedezetnek.
1. fejezet
Arca a döglött hal hasi oldalának színét vette fel, Jeeves pedig, aki kínjait átérezve figyelte, szerette volna visszavarázsolni arca rózsáit, elmondva neki egy-két jó gondolatot, amelyek most jutottak eszébe Marcus Aurelius összegyűjtött műveiből.
132. oldal, 11. fejezet - A szemkötő lehull (Ciceró, 2008)
– […] Csupán mivel semminemű megfelelő foglalkozás nem mutatkozott, és már a T betűnél jártunk, ebből az egyetlen okból javasoltam a Turfalkalmazottakat, faute de mieux.
– Faute de mi van?
– Mieux, uram. Francia kifejezés. Úgy fordíthatnánk: „jobb híján”.
– Micsoda idióták ezek a franciák! Miért nem képesek angolul beszélni?
– Talán inkább szánalom illeti őket, nem bírálat, uram. Kétségkívül javarészt a neveltetésük tehet róla.
47-48. oldal, 4. fejezet - Bemutatjuk Billt (Ciceró, 2008)
Meg is özvegyült, mivel Clifton Bessemer egy éjszaka megpróbált a gépkocsijával keresztülhajtani egy teherautón ahelyett, hogy kikerülte volna; két év múlva Párizsban megismerkedett és összeházasodott egy A. B. Spottsworth nevű milliomos sportemberrel és Afrika-vadásszal, majd szinte azonnal ismét özvegyi sorba jutott.
Nézeteltérés támadt közte és az egyik, vadászzsákmányul kiszemelt kenyai oroszlán között, ez okozta, hogy A. B. Spottsworth bejutott a lapok halálozási rovatába. Úgy gondolta, hogy az oroszlán kimúlt, az oroszlán pedig úgy, hogy nem. Ennek eredményeként, amikor lábát az állat nyakára támasztotta, miközben MacHizick kapitány, a Fehér Vadász, aki társa volt az expedícióban, a fényképfelvételhez készülődött, meglehetősen kellemetlen hercehurca vette kezdetét; mivel pedig MacHizick kapitánynak le kellett tennie a fényképezőgépet, majd percekig tartott, míg puskáját, majd a bele való lőszert megkereste, a golyó, amely nem tévesztett célt, későn érkezett ahhoz, hogy gyakorlati haszna legyen. Nem maradt más hátra, mint összeszedni a darabkákat, és a milliomos sportember mérhetetlen vagyonát átutalni özvegyének, hogy tegye a Clifton Bessemertől örökölt körülbelül tizenhatmillió dollár mellé.
8. oldal, 1. fejezet - Váratlan találkozás egy fogadóban (Ciceró, 2008)
– Baj? – kérdezte újra, ám ezúttal sikerült a szót rövidebbre és élesebbre formálnia. – Hogyhogy mi a baj? Semmi baj. Miért kérded?
– Úgy nyöszörögtél, mint egy hajókürt.
– Vagy úgy. Az csak egy kis neuralgia.
– Fáj a fejed?
– Igen. Már egy ideje. Elég fárasztó napom volt.
– Miért? Akadozik a vetésforgó? Vagy a disznók családtervezésbe kezdtek?
5. fejezet
A sorozat következő kötete
 | Jeeves sorozat · Összehasonlítás |
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak 88% ·
Összehasonlítás - Gareth Roberts – Douglas Adams: Shada 91% ·
Összehasonlítás - M. C. Beaton: Agatha Raisin és a nyársat nyelt rendőr 86% ·
Összehasonlítás - Lana Millan: Átkozott Hannah Brown 77% ·
Összehasonlítás - Gerald Durrell: Istenek kertje 94% ·
Összehasonlítás - Agatha Christie: A Hét Számlap rejtélye 88% ·
Összehasonlítás - Sue Townsend: A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója 86% ·
Összehasonlítás - Rhys Bowen: Holttest a fürdőkádban 80% ·
Összehasonlítás - Gerald Durrell: Állatkert a kastély körül 93% ·
Összehasonlítás - Tom Sharpe: Kertész a vártán 88% ·
Összehasonlítás