Igenis, ​Jeeves! (Jeeves 4.) 29 csillagozás

P. G. Wodehouse: Igenis, Jeeves!

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ha Bertie Wooster csávába kerül (márpedig mindig belekerül, hiszen csávák lesnek rá minden kilométerkőnél), ki máshoz fordulhatna, mint a csodálatos inashoz, Jeeveshez? Ha a pajkos Bobbie Wickham könnyelműen elajándékozza Agatha néni kutyáját; ha Bertie eláztatja magát Sir Roderick Glossopnál a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt; ha az alávaló Tuppy belehabarodik egy tetemes operaénekesnőbe; ha a kis Clementinát éjnek évadján kell visszacsempészni a leányneveldébe, Bertie mindig számíthat Jeevesre — feltéve, hogy ellenkezés nélkül végrehatja az inas utasításait. Csak egyetlen válasz lehetséges: — Igenis, Jeeves!

Isten veled Tóbiás! címmel is megjelent.

Eredeti mű: P. G. Wodehouse: Very Good, Jeeves

Eredeti megjelenés éve: 1930

>!
Ciceró, Budapest, 2011
298 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635397273 · Fordította: Révbíró Tamás

Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Reginald Jeeves · Bertram Wooster · Bingo Little (Pöttöm Bingo)


Kedvencelte 1

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Őri_András
P. G. Wodehouse: Igenis, Jeeves!

Wodehouse az Wodehouse, ez a könyv se nem jobb, se nem rosszabb, mint a könyveinek 95 százaléka.

Egyszer, valamelyik könyvének bevezetőjében azt írta, hogy mindig az a vád éri, hogy ugyanazokat a karaktereket írja meg újra és újra, és hogy abban a könyvében jól kifog a kritikusokon, mert visszahozza az összes karaktert és helyszínt, na erre varrjanak gombot!

A Jeeves sorozat pont ilyen, ugyanezen elv szerint készült. Az első kötet egy szimpla novella gyűjtemény azzal kezdődik, hogy kerül Wooster szolgálatába Jeeves. Aztán elszabadul a történet. Teljes kötetek és további novellák sorjáznak, mindig ugyanaz a téma, nő és/vagy pénz gond, megbolondítva egy idióta rokonnal, Jeeves kiszúr Woosterrel, de az csak örül, mert megoldódik minden, Anatole a szakács a helyén marad, Bertie megússza a házasságot, a nagybácsi újra kifizeti a nagynéni újságját, satöbbi. Mindig ugyanaz, mindig ugyanúgy, semmi új.

Miért van akkor mégis, hogy az ember újra és újra megveszi ezeket a könyveket, sőt újra és újra elolvassa? Mert vidám, könnyű, megnyugtatja a feldúlt lelket. A humor bájos-lengén szövi át ezeket az írásokat, nem tör mindig elő, nem kacagtat meg mindig, de folyamatosan ott van, derűt világít át a lapokon.

Az Igenis, Jeeves! olyan sztorikat hoz, amik betömik az eddigi történetek lyukait. Mindegyiket ismerjük már, hisz két mondatban leírva a fő konfliktus, visszautalás jellegűen már benne van egy csomó történetben. Wodehouse megfogta ezeket a két mondatokat és írt köréjük 19-20 oldalt, egymás mellé tette őket és most olvashatjuk.

Semmi rendhagyó, de tökéletes.
(http://blog.creativslave.hu/2011/05/12/p-g-wodehouse-ig…)

>!
A_albiel
P. G. Wodehouse: Igenis, Jeeves!

Pont az volt, amit vártam! Vidám, könnyű olvasmány. Pont jó volt arra a pár napra amíg kivételesen nem kellett tanulnom…

>!
kzsk
P. G. Wodehouse: Igenis, Jeeves!

Wodehouse szereplői közül a többivel ellentétben Bertie-t nem annyira bírom, elég hamar fel tud idegesíteni. Ebben a könyvben viszont valahogy annyira elmosta ezt az oldalát a (szerintem) jó fajta P.G. W. féle humor, hogy felül tudtam ezen emelkedni és nagyon élveztem az egészet. Jár érte a max. csillag. :)

>!
Narday_Nikolett
P. G. Wodehouse: Igenis, Jeeves!

Nagyon tetszett, sokat nevettem. Még gondolkodásra is késztetett, hátha ki tudom találni, hogy mi lesz az esetek megoldása. Első Wodehouse könyv, amit olvastam, de nem az utolsó.

>!
Timberwolfes
P. G. Wodehouse: Igenis, Jeeves!

Elbúcsúztunk Jeeves-től és Bertie-től. Ahogy az első könyvben itt is novellák vannak, nem egy teljes nagy történet hogy több kicsi. Mindegyik hasonló és azonos sémákra épül, de aki az előző 13 Jeeves könyvet elolvasta nem lepődik meg.
Egyik szemem sír a másik nevet, kicsit meguntam már Bertie szerencsétlenkedéseit és a nagynénik és nagybácsik és a Parazita klub tagjai által okozott bonyodalmakat. De ugyanakkor a szívemhez is nőtt ez az önálló öltözködésre és gondolkodásra képtelen úri fiú és hű agya és stylistja Jeeves.

>!
Eszter_Tóth_12
P. G. Wodehouse: Igenis, Jeeves!

Bertie ismét nagy kalamajkákba keveredett, amelyekből aztán Jeevesnek kellett kihúznia őt, mint mindig sikeresen. Nagyon jó történetek voltak benne, egyik nagy kedvencem volt a Jeeves és a régi osztálytárs című, ahol Bertie egyik barátjának a feleségét szédítette meg annak régi osztálytársnője, aki meg akarta őt győzni a helyes táplálkozási szokásokról, s az ebéd nélkülözhetőségéről. :) Érdemes elolvasni a többit fejezetet is. :)

>!
nyarspolgar
P. G. Wodehouse: Igenis, Jeeves!

Lássuk be – ha egy Jeeves-könyvet elolvastál, mindet olvastad.

És ez mégsem állít meg minket attól, hogy tényleg mindet elolvassuk :) Mert gondtalan, és vicces, és könnyű.

>!
esztokam P
P. G. Wodehouse: Igenis, Jeeves!

Bertie Wooster újra csak csetlik és botlik Jeeves hathatós támogatása mellett. Közben feltűnnek, barátok, szerelmek, különböző nagynénik sereglenek hősünk életébe, ami nem jelent újdonságot.
Jeeves pedig mindig eléri, amit akar. Megszabadul egy borzalmas festménytől, egy borzalmas nadrágtól, amikhez gazdája oly lelkesen ragaszkodott, az adott novella végére mégis lelkesen adja át a döntést inasának. Sőt, hálás is Jeevesnek.
Bertie az én szerelmem. Ez az aranyszívű fazon nincs is tudatában annak, mennyire imádni való.


Népszerű idézetek

>!
Sli SP

– Sajnálom, öregem – mondtam –, de sajnos a hagyományos angol vendégszeretet, amelyre hivatkozol, nincs jelen. Abban a házban egy haramia lakik. Ilyen mogorva alakot még életemben nem láttam. A felesége nincs otthon, ő nemrég altatta el a gyereket, és ezalatt elsötétedett a világképe. Csak kopogj be, akármilyen halkan, és a magad kezébe tetted le sorsodat.
– Képtelenség – mondta Bingo. – Gyere csak velem.
Megdöngette a kopogtatót, amivel azonnali reakciót váltott ki.
– A pokolba! – hörögte a haramia, aki úgy ugrott elő, mint kakukk az órából.
– Hallgasson ide – kezdte Bingo. – Idekint javítom az autómat. Nem lenne ellenére, ha közben a feleségem pár percre bejönne a hidegről?
– De – felelte a haramia. – Ellenemre lenne.
– Esetleg megkínálhatná egy csésze teával is.
– Megkínálhatnám – mondta a haramia –, de nem kínálom.
– Nem?
– Nem. És az ég szerelmére, ne beszéljen ilyen hangosan. Ismerem ezt a gyereket. Néha a suttogás is elég.
– Tisztázzunk valamit – javasolta Bingo. – Nem hajlandó a feleségemet megkínálni?
– Nem.
– Hagyná, hogy egy asszony fagyoskodjon?
– Igen.
– Márpedig nem fogja – szállt szembe Bingo. – Ha nem megy be azonnal a konyhába, nem forral vizet, és nem kezdi el szeletelni a kenyeret a pirítóshoz, akkor ordítok, és felébresztem a gyereket.
A haramia arca hamuszürke lett.
– Képes lenne rá?
– Képes.
– Nincs magának szíve?
– Nincs.
– Nincs magában emberi érzés?
– Nincs.
A haramia Bingónéhoz fordult. Harci szelleme láthatólag darabokra tört.
– Nyikorog a cipője? – kérdezte.
– Nem.
– Akkor jöjjön be.

240-241. oldal, Jeeves és a régi osztálytárs (Ciceró, 2011)

>!
tominho68

– (…) Katherine azt írja, hogy a jelek szerint belezúgott a lányba. Úgy jár a nyomában, mintha ő is a kutyája lenne; törleszkedik hozzá, mint egy macska, és béget neki, mint egy bárány.
– Egész kis privát állatkert, mi?

>!
Sli SP

– Ne emlegesd nekem Angelát. Angela egy szipirtyó, egy sárkány, egy két lábon járó házsárt, egy emberbőrbe bújt zsémb, ha tudni akarod. Kirúgott engem. Úgy, ahogy mondom. Csak azért, mert férfias bátorsággal, nyíltan megmondtam a véleményemet arról a förtelmes kalapról, amit ostobán megvásárolt. Úgy nézett ki benne, mint egy pincsikutya, és meg is mondtam neki, hogy úgy néz ki benne, mint egy pincsikutya. Erre ő, ahelyett, hogy méltányolta volna félelmet nem ismerő őszinteségemet, úgy kivágott, hogy a fülemen csúsztam. Piha!

297. oldal, Tuppy próbatétele (Ciceró, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: kalap
>!
todd7

Elmondtam mi történt. Nem számítottam rá, hogy őrülten boldog lesz tőle, és jó is, hogy nem számítottam, mert nem lett.

258. oldal

>!
Sli SP

– (…) Mondja csak, mindig ilyen volt, vagy ez hirtelen tört ki magán?
– Uram?
– Az agya. A szürkeállomány. Kisfiúnak is kimagaslóan eszes volt?
– Anyám értelmesnek tartott, uram.
– Arra nem támaszkodhatunk. Engem is intelligensnek tartott az anyám.

125. oldal, McIntosh, az eb (Ciceró, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: anya · Bertram Wooster · intelligencia · okosság · Reginald Jeeves
>!
Sli SP

Olyan hamar léptem be a lakásba, hogy szinte szembetalálkoztam kilépő önmagammal.

123. oldal, McIntosh, az eb (Ciceró, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Bertram Wooster · sietség
>!
tominho68

Eltöprengtem. Zűrös probléma.
– Mi lenne, ha… – mondtam.
– Nem jó.
– Csak fölvetettem.

>!
tominho68

– Mi a baj? Mi történt? Miért nem megyünk tovább? Miért állt meg?
Magyarázatot adtam.
– Nem én álltam meg, hanem az autó.
– Miért állt meg az autó?
– Ó! – mondtam férfias nyiltsággal, ami annyira jól áll nekem. – Most megfogtak.

>!
tominho68

– És George bácsi? Őt szépen bent hagyta a csávában.
– Nem, uram, ha szabad ellentmondanom önnek. Azt gondolom, hogy Mrs. Wilberforce eszményi párja lesz őlordságának. Ha őlordsága életmódjában kivetnivalót lehet találni, az abban áll, hogy kissé mértéktelenül vette ki részét a terített asztal nyújtotta élvezetekből…
– Zabál, mint a disznó, azt akarja mondani?
– Nem merészkedtem volna eddig a megfogalmazásig, uram, de a kifejezés valóban fedi a tényeket. (…)

>!
tominho68

Általános aranyszabályom szerint a finom neveltetésű hölgyek társaságában az előzékeny lovagiasság mintaképe vagyok – választékos, elbűvölő, pallérozott. De alkalmanként keserű, metsző dolgokat is képes vagyok mondani. Most is ez történt.
– Ó! – vetettem oda.


A sorozat következő kötete

Jeeves sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Lana Millan: Átkozott Hannah Brown
Rhys Bowen: Holttest a fürdőkádban
Gareth Roberts – Douglas Adams: Shada
Gerald Durrell: Istenek kertje
Agatha Christie: A Hét Számlap rejtélye
Sue Townsend: Adrian Mole újabb kínszenvedései
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a kígyónyelvű asszonyok
Douglas Adams: Az élet, a világmindenség meg minden
M. C. Beaton: Miss Pym és a rámenős márki
Gerald Durrell: Állatkert a kastély körül