Dinamit bácsi (Lord Ickenham 2.) 90% 29 csillagozás

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Frederick Altamont Cornwallis Twistleton, ismertebb nevén Lord Ickenham, a korát meghazudtolóan életvidám és energikus brit arisztokrata azt tartja élete vezérlő elvének, hogy kedvességet, fényt kell sugároznia embertársai életébe – akár akarják, akár nem…

„A jókedvű jótevő”-ként megismert és megkedvelt, zabolátlan főrend most unokaöccse, Reginaid „Pongo” Twistleton életét akarja sínre tenni, mert a fiatalember elhamarkodott frigyre készül, és ezt az elszánt jótevő igazán nem engedheti. Leleményes terveivel iszonyúan kínos helyzetekbe hozza környezetének tagjait – illetve szédületesen mulatságos helyzetekbe. Attól függ, honnan nézzük.
A regény lapjain a Wodehouse-menazséria különleges figurái vonulnak fel – az álnéven regényeket író, villámló tekintetű menyasszony, Hermione Bostock és megátalkodottan zord atyja, Sir Aylmer Bostock (Alsó-Hátasztán nyugalmazott kormányzója)… A pipogya Bill Oakshott, aki félénksége ellenére felfedező expedíción vesz részt az Amazonas… (tovább)

Eredeti cím: Uncle Dynamite

Eredeti megjelenés éve: 1948

angol humor brit szerző humoros illusztrált magyar nyelvű regény sorozat része

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vidám Könyvek Európa

Európa, Budapest, 2006

334 oldal · ISBN: 9789630780780 · Fordította: Révbíró Tamás · Illusztrálta: Hegedüs István

Európa, Budapest, 2001

334 oldal · ISBN: 9789630769556 · Fordította: Révbíró Tamás · Illusztrálta: Hegedüs István

Fülszövegek 1Borítók 1 Új kiadás Új borító Új fülszöveg Új címke

Enciklopédia 4

Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 7

Kiemelt értékelések

klaratakacs

2018. november 28., 10:50

P. G. Wodehouse: Dinamit bácsi 90%

Egy kedvenc könyv a kedvenc írómtól!
Klasszikus Wodehouse történet, a kellő mennyiségű kavarodással, pipogya szerelmessel és belevaló szobalánnyal, mindig pórul járó rendőrrel. Megannyi hangos kacagásra ingerlő jelenet, igazi angol humorral. Ismét hálás vagyok a fordításért is.
Lord Ickenham pedig a legcsavarosabb eszű öregúr, akit hátán hordott Anglia, bölcs és kiváló emberismerő, belevaló és bevállalós.

Új hozzászólás

mohapapa

2014. november 6., 18:10

P. G. Wodehouse: Dinamit bácsi 90%

Wodehouse érdekes író. Olyan, mint PKD, Márquez, Vonnegut, Christie és sokan mások: bármit ír,mindig ugyanazt írja, s ha az ember egy könyvét elolvasta, voltaképpen semmi meglepetés nem éri a következőnél, az előző ilyen-olyan variánsát olvassa, de mégis piszok jólesik olvasni. Akkor is, ha a fenti írókkal persze semmi más rokonsága nincsen az említetten túl. Bár egy két társadalmi fricskát mintha kiolvastam volna erről-arról, de messze nem ez a lényege.

A Dinamit bácsi most különösen jól lesett, nagyjából az egészet végigrötyögtem, a bácsi élet- és problémaszemlélete igen szépen belesimult az ízlésvilágomba, a beszólásai pedig fergetegesek! Ezt még Wodehouse is igen jó kedvében írta. Kedves és vidám olvasmány. Aki olvasott már Wodehouse-t, tudja miről beszélek. Aki meg, nem, annak ez a könyve pont jó bevezetés!

Új hozzászólás

Bartha_Helga

2017. január 5., 20:40

P. G. Wodehouse: Dinamit bácsi 90%

Üdítő volt!

Új hozzászólás

PuPilla

2009. július 3., 23:08

P. G. Wodehouse: Dinamit bácsi 90%

Amikor először nekiálltam nagyon tetszett, de valamiért félbemaradt. Amikor újra elővettem, előre örültem, hogy jaj ez annak idején nagyon vicces volt, de sajnos már nem találtam benne annyi jót… Nem szerettem bele Wodehouse-ba ettől a kötettől.

Új hozzászólás

Vikiolvas

2017. június 19., 16:40

P. G. Wodehouse: Dinamit bácsi 90%

Lord Ickenham az egyik legnagyobb példaképem! Boldogságot és fényt sugározni magam körül, ez lett az én alapvetésem is. Remélem néha sikerül is. Nagyon szeretem Wodehouse könyveit. Kikapcsolnak, megnevettetnek, úgy szórakoztatnak, hogy közben felüdülök. A történetekben pedig annyi a csavar, és fordulat, hogy nyugodtan újra lehet olvasni őket többször is, garantáltan találunk benne olyan részt, amire már nem emlékeztünk.
Szerintem mindenkinek kell olvasnia legalább egy Wodehouse könyvet, mielőtt meghal!

Új hozzászólás

Népszerű idézetek

nodael

2020. február 15., 04:17

– […] Hallottál valaha Csingacsgukról?
– Nem.
– Híres indián volt fiatalabb koromban. Azt hiszem, mostanában már senki sem olvas Fenimore Coopert.
– Mi van Csingacsgukkal?
– Csak azt akartam érzékeltetni, hogyan lopakodtunk: fürgén és nesztelenül, mintha mokaszinban járnánk. És lopakodás közben hangokat hallottunk.

3. fejezet

P. G. Wodehouse: Dinamit bácsi 90%

Kapcsolódó szócikkek: Csingacsguk · indián · James Fenimore Cooper · olvasás

Új hozzászólás

fszilvi

2010. augusztus 24., 22:25

Nehéz volt a szíve, miközben megtömte pipáját. Az épeszű szoknyapecér sem nagy öröm, gondolta, de az elmeháborodott szoknyapecér aztán mindennek a teteje.

P. G. Wodehouse: Dinamit bácsi 90%

Új hozzászólás

Vikiolvas

2017. június 19., 16:42

-Barbazon-Plank, mi? Aszondja, hogy maga Barbazon-Plank? Szerintem maga sokkal inkább George Robinson, Kelet-Dulwich, Tátika utca 14. számú lakos.
Lord Ickenham a rendőrre meredt. Szájából a szivart kivette, majd ismét a rendőrre meredt.
– Ne mondja, hogy maga az a rendőr, aki elkapott az agárversenyen!
-Pedig.
Bugyborékoló kiáltás tört fel Pongo ajkáról, mint amikor egy hosszútávúszó fuldoklik. Eszelős rémülettel meredt a végítélet sisakos küldöttére.

P. G. Wodehouse: Dinamit bácsi 90%

Új hozzászólás

Vikiolvas

2017. június 19., 16:42

-Nem gondolja, hogy esetleg én is cukormókus vagyok?
– Sajnos nem. Magy túlságosan nagy, túlságosan tagbaszakadt, és túlságosan cserzett az arcbőre; nagyon meglátszik, hogy svédtornával kezdi a napot, és nagy darab húsokat ebédel. Ahol egy Pongo azzal nyer, hogy védtelennek látszik, és becéző szavakat sugdos, ott maga csak hurrikánerejű udvarló lehet, semmi más. Úgy kell viselkednie, mint azok az egykor népszerű regényhősök, akik lovaglónadrágban közlekedtek, és nem állt tőlük távol, hogy a választott leánynak is odasenderítsenek egyet-kettőt az ostorral, ha kell.

P. G. Wodehouse: Dinamit bácsi 90%

Új hozzászólás

Vikiolvas

2017. június 19., 16:43

-Ne mondja, hogy hagyta megszökni!
– Hát, uram, de igen, uram.
– Marha! Barom! Hülye idióta! – harsogta Sir Aymler. Potter közrendőr megbántódott.
– Nem tehetek róla, uram. A felsőruházat szakítószilárdsága nem bírta.
Ahogy a vád képviselője beterjeszti az Egyes számú bizonyítékot, úgy emelte vallatója felé a kezében szorongatott könnyű textilneműt. Sir Aymler alaposan szemügyre vette.
– Ez egy női ruha.
– Egy női öltözéknek látszó tárgy – helyesbített Potter közrendőr, aki fáradhatatlanul törekedett a pontosságra. – Gyanús ólálkodás során került a látókörömbe, és amikor kérdőre vontam, szétszakadt a kezembe.

P. G. Wodehouse: Dinamit bácsi 90%

Új hozzászólás

Szelén

2015. október 25., 00:04

– Nahát! – mondta Otis, s ekkor érkezett el az a pillanat, amikor átölelte Hermione-t, és csókolni kezdte.
A világ minden kincséért sem szeretnénk, ha rossz fény vetülne a könyvkiadókra, e rendkívül tiszteletreméltó férfiakra, ezért sietünk leszögezni, hogy az ilyen viselkedés szerfölött ritka e kiválóságok körében. A statisztikák szerint évente oly kevés írónőt csókolnak meg könyvkiadók, hogy ha ezeket egymás mellé tennénk, nem érnének el semeddig. Otis magatartása egészen kivételesnek mondható; Hodder & Stoughton például bizonyosan helytelenítette volna. Jonathan Cape szintúgy.