Milyen remek kis könyv volt ez! Pontosan erre vágyott most a lelkem,még ha nem is volt minden szempontból tökéletes.Az első könyvem volt ez az írónőtől,de ezek után nagyon valószínű hogy nem az utolsó.Imádom az ellenségekből szeretők jellegű történeteket,márpedig a You Can Have Manhattan pontosan egy ilyen sztori,amit ráadásul lehetetlenség nem szeretni.Nem mondok nagy újdonságot ha azt mondom hogy ezzel én is így voltam. :) A könyv már az első fejezettel beszippantott,és utána nem is volt megállás,mert egyszerűen képtelen voltam félretenni és másra koncentrálni.Ebből persze egyenes úton következik megint ,hogy a tanulás rovására ment az olvasás,de az vesse rám az első követ aki még sosem érezte azt a mindent elsöprő késztetést hogy képtelen kilépni egy könyv lapjai közül,amíg be nem fejezi azt. :D Ha ez nem egy jó könyv ismertetője, akkor nem tudom mi az. Történetünk hősnője Sydney aki szomorú és fájdalmas gyerekkorát hátrahagyva a kemény munkának és önmegvalósításnak él.34 évesen sikeres és befutott üzletasszony,kecsegtető karrierrel a jövőre nézve,mégis magányos,család és barátok nélkül.Az egyhangú és monoton napjainak azonban egyszer és mindenkorra vége szakad mikor bálványozott főnöke egy hihetetlen és nem hétköznapi lehetőséget ad Sydney kezébe.Évek kemény munkája meghozza a gyümölcsét,mert az ajánlat nem más,mint hogy Sydney lehet a vállalat következő vezérigazgatója,és ezért mindössze egy dolgot kell tennie:hozzá kell menni főnöke tékozló és mihaszna fiához Scott-hoz,akit Sydney szívből megvet.A feltételek egyszerűek:házasnak maradni 3 évig,és elhitetni a világgal hogy ez a kapcsolat több mint ami.Mindez nem lehet olyan nehéz az álmaiért és hogy eleget tegyen egy olyan ember kívánságának aki annyit tett érte,ugye?Csak hogy ez az egyesség sokkal nehezebb lesz mint az valaha is képzelte…Scott a nőcsábász és partizó napjait réges rég maga mögött hagyva,visszavonultan él egy kisvárosban,vezetve imádott farmját és bizony esze ágában sincs megházasodni.Pláne nem Sydney-vel…De mit tehet akkor ha nem marad más választása vagy egy fillért se lát az örökségéből? Nincs hát mit tennie mint elfogadnia a feltételeket,de ez nem jelenti azt hogy meg is könnyíti ezt a nevetséges helyzetet Sydney-nek…Innen pedig már minden történelem. :) Egyszerűen imádtam az egész alapötletet és persze a kivitelezés is meglepően jól sikerült,bár ezen a téren azért voltak számomra hiányosságok.Kezdve a sztori elejével,abszolút szuperül indultunk.Remek volt a felvezetés és röviden bepillantottunk kicsit a főszereplők életébe és helyzetébe mielőtt beindul a cselekmény.Az események pedig szépen fel is pörögnek attól a perctől kezdve hogy Sydney megérkezik a farmra,hogy újra megismerkedjen a jövendőbelijével,akihez évek óta nem volt szerencséje,Scott pedig minden létező dolgot elkövet hogy a nő kiábránduljon még a házasságnak a lehetőségéből is. Persze Sydney-t keményebb fából faragták mint azt Scott képzeli és bizony állja a sarat az aljas és bosszantó próbálkozásokkal szemben,ami egyre nehezebb ahogy a váratlan vonzalom felüti a fejét kettejük között. :) Sydney-t nagyon bírtam,tetszett ahogy hidegvérrel igyekezett megoldani mindent,de aztán ha elvesztette a fejét akkor aztán beolvasott Scott-nak rendesen. :D Scott-al nem volt ilyen könnyű dolgom,mert orbitális seggfej volt,és bizony annál többet szemétkedett minél jobban vágyott Sydney-re,már pedig az érzései a nő iránt egyre nőnek,amíg persze a feszültséget és szenvedélyt már nem lehet figyelmen kívül hagyni.Amikor kezdett megközelíthetőbb lenni és megmutatni a szerethető és humoros énjét onnét kezdtem én is megkedvelni őt.Viszont a problémáim innen kezdődtek,hogy végre egymásra találtak,mert egy picit többet vártam.Több részletesebb,és kidolgozottabb közös jelenetet szerettem volna,elmerülni kicsit a romantikus,és erotikus érzelmekben,hogy igazán egy párként lássam őket,de közel sem kaptam annyit amennyit a felvezetés után szerettem volna,és ez egy kicsit távolabb vitte tőlem a történetet.Szívet melengetőek és szépek voltak azok a jelenetek amiknek tanúi lehetünk,de határozattan azt éreztem hogy a kezdeti ellenszenv után ezt jobban bő lére kellett volna ereszteni.A Josh szálat nem igazán értettem miért kellett belevinni a történetbe,mert a későbbiekben nem volt komoly jelentősége,ellenben a fordulópont és konfliktus sejthető volt,és féltem is hogy ez csúnyát fog szólni.És úgy is lett.Fájt a szívem mert mindkettőjük helyzetét meg tudtam érteni,és persze így volt hiteles egy ilyen helyzet,de Scott túlzásokba esett és visszatért a totál seggfej énjéhez,én pedig nagyon sajnáltam Sydney-t azért amit el kellett szenvednie.Megértettem hogy ezek után nem adta könnyen a bocsánatát és igenis Scott is megkapja a maga részét a szenvedésből amit megérdemel,így végül annak ellenére is hogy bántott ez a helyzet,jól megérdemelt és szép volt az újból egymásra találás.Elmondhatom azt is hogy abszolút szerethetőek voltak a mellékszereplők is szinte egytől egyig,de prímet persze Romeo és Juliet a két ír farkaskutya vitte ez nem is kérdés. :) Meg volt a kellően megható érzelmi vonal is,ami miatt jó pár könnycseppet sikerült elmorzsolnom,de azért szerencsére elég vidám szállal sikerült ezt ellensúlyozni.Sydney múltja is egészen újszerű volt,nem az a teljesen tipikus,de ez nem tette kevésbé szomorúbbá és megvetendőbbé azt amit el kellett szenvednie.Szomorú hogy vannak ilyen beteg emberek mint az ő nagyszülei…Zárásként pedig csak annyit mondhatok hogy nekem az apróbb hiányosságok ellenére is nagyon tetszett ez a történet,és vitán felül megmelengette a romantikus lelkemet,kiragadva kicsit a valóságból,ami végtelenül jólesett ebben a szomorkás őszi időben.Örülök hogy elolvastam,mert egy szép és szeretnivaló emlékként marad meg bennem Sydney és Scott története. :)
