Nem ​nőnek való 33 csillagozás

P. D. James: Nem nőnek való P. D. James: Nem nőnek való

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Mark ​fiam… Cambridge-ben volt történelem szakos hallgató… Ez volt az utolsó éve. Öt héttel ezelőtt anélkül, hogy egy szót is szólt volna, otthagyta az egyetemet, és kertésznek szegődött egy bizonyos Markland őrnagyhoz, aki Duxford külső övezetében lakik egy kertes házban. Mark a döntéséről sem akkor, sem később nem adott magyarázatot. Egyedül lakott egy régi házikóban, amely az őrnagy kertjében áll. Tizennyolc nappal a beköltözése után alkalmazójának nővére holtan találta. Hurokra kötött nadrágszíján, felakasztva függött a kerti ház nappalijában. A halottszemle megállapította, hogy elborult elmével cselekedett, amikor eldobta magától az életét. Én nagyon keveset tudok a fiam lelkéről, de ezt a kényelmesen szépítő kifejezést képtelen vagyok elfogadni. Józan, értelmes fiú volt. Ha megtette, volt rá oka. Tudni akarom, mi volt az.”

P. D. Jamest a hagyományos angol krimiirodalom legnagyobb alkotói közt tartják számon. A Nem nőnek való az egyik legsikeresebb regénye, a műfaj… (tovább)

Eredeti cím: An Unsuitable Job for a Woman

Eredeti megjelenés éve: 1972

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Krimi klasszikus, Fekete Könyvek

>!
XXI. Század, Budapest, 2018
334 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155759307 · Fordította: Róna Ilona
>!
XXI. Század, Budapest, 2018
336 oldal · ISBN: 9786155759314 · Fordította: Róna Ilona
>!
Európa, Budapest, 1981
280 oldal · puhatáblás · ISBN: 963072507X · Fordította: Róna Ilona

Enciklopédia 8

Helyszínek népszerűség szerint

temető


Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
meseanyu P
P. D. James: Nem nőnek való

Ennek megint micsoda hangulata, micsoda stílusa volt! A lassan csordogáló, komorabb, de nem túl agresszív, szépirodalmi igényességű krimik kedvelőinek ajánlom. Cordelia igazán szerethető figura, kár, hogy csak két regényt írt róla szerző. De remélem azért a Dalgliesh-sorozatban is feltűnik majd, szívesen olvasnék még róla.

5 hozzászólás
>!
klaratakacs +SP
P. D. James: Nem nőnek való

Angliának nagyon sok időszakában játszódó történetet olvastam már, de ez a hetvenes évek kimaradt. Egyébként időtlen a történet, játszódhatna bármikor, hiszen akár még ma is elhangozhat, hogy nyomozni, holttestet megnézni, irodát létrehozni nem nőnek való! (de halott után takarítani, az igen…)
Remek stílusú, klasszikus krimi, ahol lépésenként halad a főhősnő a gyönyörű cambridgei tájban. Családi dráma, kollegaiumi barátságok, jelek, izgalom, mind benne van. A megoldás nem nagy, de azért meglepetés, nem is Mark gyilkosa, hanem annak követkeményei.

>!
chhaya
P. D. James: Nem nőnek való

Nem nőnek való a nyomozósdi, egy detektívirodát egyedül fenntartani, gyilkosság után nyomozni, fegyvert viselni, egy öngyilkosság felfedezőjének lenni, egy halott házában megszállni, stb. Cordelia Gray mégis jól teljesít, és esze ágában sincs hagyni, hogy eltántorítsák felállított céljaitól.

Jó kis krimi. Lassan bontakozik ki a cselekmény, fokozatosan ismerjük meg a múlt eseményeit, embereket és indítékokat, piszkos kis titkokat, az írónő pedig részletes és igazán hangulatos leírásokkal varázsolja élvezetes olvasmánnyá az alapvetően komor történetet. És mennyire más ez a világ! Bepillantást nyerünk Cambridge zöldellő városába, a ’70-es évek eleji kollégiumi életbe, hogyan viszonyultak akkoriban egymáshoz az emberek… Már csak ezért is megérte elolvasni. Nagyon eltér a mai rohanó világunktól.

A fél csillag levonást a vége miatt adtam, a kezdethez képest összecsapottnak tűnt.

>!
graphoman ISMP
P. D. James: Nem nőnek való

Hmm-hmm. Nem tudom, mire számítottam, de nem egészen erre. :) Talán az lepett meg, hogy mindenki mindenkivel személyes nexusba kerül valahogyan; talán az, hogy a tényleges nyomozás viszonylag kis részét teszi ki a könyvnek… mindenesetre érdekes volt, élveztem, lekötött, szeretnék még olvasni P. D. James-től. (Azt tudja-e valaki, hogy Cordelia Gray feltűnik-e még más kötetben, vagy csak itt?)

>!
Dors_Peabody
P. D. James: Nem nőnek való

Olyan igazi, régi vágású angol krimi.Nem brutális, nincs benne olvasócsalogató kegyetlen, gyomorforgató gyilkosság (van egy olyan érzésem, mintha manapság a sikerhez elengedhetetlennek éreznék a krimiírók, hogy minél bestiálisabb, néha a józan észt is nélkülöző gyilkosságsorozatot vessenek papírra). A hangsúly a nyomozáson, a titkok és hazugságok felderítésén van. A főszereplő nyomozónő: Cordélia pedig végtelenül szerethető, bájos figura.
Egy dolog mellett viszont nem mehetek el szó nélkül.Ha esetlen eme értékelést olvasók között lenne, aki olvasta ezt a regényt és Rowling (Galbraith) Kakukkszó című regényét, ossza meg velem a véleményét. Na szóval. A regény elindul a nyomozóiroda bemutatásával. Az egész leírás olvasása közben zavaróan azt éreztem, hogy én ezt már olvastam ("láttam") valahol, én már „jártam” ebben a házban, megmásztam ugyanazt az emeletet és voltam ebben a nyomozóirodában és egyből tudtam, hogy ezt a Kakukkszó c. regényben tettem. Ráadásul Cordélia alakja pedig (számomra) kiköpött Robin volt. Remélem csak az agyam gyártott de ja vu érzést…

>!
pável 
P. D. James: Nem nőnek való

Izgalmas, kellemes krimi, a bájos-esetlen (esetünkben még pályakezdő) női detektívek szériájából. Lám lám, lehet ezt jól is csinálni, Janet Evanovich báj nélküli esetlen szingli fejvadásza, Stephanie Plum úgy bújhat el sikítva Cordelia Grey mögött, hogy annak még a haját sem kellene megtépnie.
Random köpte ki nekem Jamest a net, de olvasok még tőle.
(2013k.)

1 hozzászólás
>!
Edo_Prklb
P. D. James: Nem nőnek való

Döcögősen indult, de jó kis detektív történet kerekedett belőle. A főhősnő tapasztalatlansága néha idegesítő volt, de az észjárása egészen kiváló. A sok furcsa gyilkosság után csodálkoztam, hogy nem csukták le. De Mark gyilkosán igencsak meglepődtem, nem gondoltam volna hogy ilyenre képes ….

>!
Porsolya
P. D. James: Nem nőnek való

Nagyon tetszett, hogy végre egy olyan krimit olvashatok, amiben a nyomozás a lényeg, nem pedig az, hogy hogy trancsírozzák egymást az emberek. Az első pár oldal után egy igazán fordulatos történet bontakozott ki. Leginkább az Agatha Christie könyvekhez tudnám hasonlítani.

>!
Jesper_Olsen
P. D. James: Nem nőnek való

Egyfajta emlék-olvasásnak tekintettem, hiszen nem rég (novemberben) hunyt el az írónő és én még nem olvastam tőle semmit, egy ismerősöm hívta fel a figyelmet erre a művére.
Az érdekes, lassan folydogáló cselekmény során számos érdekes „kitérőt” tehetünk, aztán jön egy mozgalmas-izgalmas szakasz, majd a vége megint a lecsendesedés időszaka. Szeretem ezt a felépítettséget (talán a vége lehetett volna egyszerűbb?). Tetszett a főhősnő alakja, valamint a regény hangulata.
Terveim közé feljegyzem, hogy olvassak még P. D. James-könyveket.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Jesper_Olsen

Cordeliát mindig gyerekkorának könyvtárosára emlékeztette Mavis. Az mindig a pult alá dugta az új könyveket, nehogy kikölcsönözze és bepiszkítsa őket valaki.

20. oldal (Európa, 1981)

1 hozzászólás
>!
Jesper_Olsen

A kopott sírfeliratok miatt az ember nem leli örömét a temetőben. Én szeretek sírfeliratokat olvasni. Érdekel, ki volt, mikor halt meg, meddig élt a felesége, miután eltemette a férjét. Az ember elgondolkozhat rajta, hogy bírták az életet, és szenvedtek-e a magánytól? Mivégre sírkőt állítani, ha a felirat nem jól olvasható rajta.

155. oldal (Európa, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: temető
>!
Inimma

– Csodálom, hogy szóba tudsz állni azzal a nagyképű fasisztával.
A gúnyos hang Cordeliában egyszerre emlékezetének több húrját pendítette meg. Megmakacsolta magát.
– Nem érdeklődtem Sir Ronald politikai nézetei felől.
Hugó felkacagott:
– Davie nem is arra célzott. Azért fasisztázta le, mert szerinte tarthatatlan nézeteket képvisel. Például, hogy mégsem születik minden ember egyenlőnek, hogy az általános választójog nem teszi szükségképpen boldogabbá az emberiséget, hogy a baloldali zsarnoki uralmak nem sokkal liberálisabbak a jobboldali zsarnoki uralmaknál, és ha feketék gyilkolnak feketéket, alig jelent számottevő javulást azzal szemben, amikor fehérek gyilkolnak feketéket, különösen, ha az áldozatok szempontjából mérlegeljük a helyzetet, meg hogy a kapitalizmus nem feltétlenül felelős mindama bűnért, ami megkísérti a gyarló embert a kábítószerfogyasztástól kezdve egészen a bárdolatlan, hibás beszédig. Nem állítom, hogy Ronald Callender valamennyi felsorolt nézetet vallja, vagy ezek közül akár egyet is, de Davie-nek ez a véleménye róla.

100. oldal (Európa, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: fasizmus
>!
Inimma

Mindössze két magyarázata lehet egy öngyilkosságnak: vagy valami elől, vagy valamibe menekül az illető. Az első eset érthető. Ha valakit elviselhetetlen fájdalom gyötör, kétségbeesés, testi vagy lelki gyötrelem, és gyógyulás vagy kiút emberi számítás szerint nem remélhető, akkor ésszerű a megsemmisülésbe menekülni. De semmiképp sem ésszerű öngyilkosságot elkövetni a jobblét reményében, netán azért, hogy tapasztalataink körét a halál élményével is bővítsük. A halált megismerni lehetetlenség. A haldoklást is. Meg lehet ismerni a halálra való készülődést, de értelme annak sincs, hisz a szerzett ismeretek a továbbiakban nem hasznosíthatók. Ha a halál után valamilyen formában van lét, majd idejekorán megtudjuk. Ha meg nincs, akkor nem leszünk, módunk sem lesz panaszkodni, hogy becsaptak bennünket. Aki hisz a túlvilági életben, nagyon jól teszi. Legalább nem éri végső kiábrándulás.

113–114. oldal (Európa, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: öngyilkosság
>!
Inimma

– Mi értelme szebbé tenni a világot, ha az emberek, akik élnek benne, nem képesek a szeretetre?
Ezzel sikerült dühre ingerelnie vitapartnerét.
– Szeretet! A szókincs legjobban elkoptatott szava! Van ennek értelme egyáltalán azon a szentimentális tölteten kívül, amit maga ad neki? Mit ért azon, hogy szeretet? Hogy az embereknek meg kell tanulniuk méltányosan, a mások érdekének tiszteletben tartásával együtt élni? Ezt követeli a törvény. A legfőbb jót a legnagyobb tömegnek? Ezt diktálja a józan ész, de ezen túl már minden filozofálás csak metafizikus absztrakció. Vagy talán a keresztény értelmezésére gondol a szónak, szeretet egyenlő caritas? Akkor azt ajánlom, Miss Gray, olvassa a történelmet. Majd meglátja, micsoda borzalmakat, erőszakot, gyűlöletet, elnyomást hozott a szeretet vallása az emberiségre. Vagy inkább kedvére való egy nőiesebb, egyénibb megfogalmazás: a szeretet a másik ember szenvedélyes elfogadása? Csakhogy a teljes odaadás, a teljes elkötelezettség mindig féltékenységhez és rabszolgasághoz vezet. A szeretet sokkal rombolóbb, mint a gyűlölet. Ha mindenáron neki akarja szentelni valaminek az életét, akkor szentelje egy eszménynek.
– Én szeretetről beszéltem. Ahogy a szülő szereti a gyermekét.
– Az csak rossz mindkettőjüknek. De ha valaki nem szereti a gyermekét, nincs hatalom a földön, mely őt erre kényszeríteni képes. És csak a szeretet kötelez, a hiánya felment minden kötelezettség alól.

221–222. oldal (Európa, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
>!
Inimma

A halál jelen van már a születésünknél, és bölcsőnk is a sírgödörben ring.

247. oldal (Európa, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: halál
1 hozzászólás
>!
Jesper_Olsen

Hit nélkül hogyan lehetett volna elgondolni, hogyan lehetett volna megépíteni ezt a remek templombelsőt?

84. oldal (Európa, 1981)

>!
Jesper_Olsen

A nyomozáshoz türelem és kitartás kell, majdhogynem csökönyösség.

174. oldal (Európa, 1981)

>!
Inimma

Lassan, tapogatózva kúsztunk le a kanyargó üregen, míg az égbolthoz hasonló határtalan mélység nyílt meg alattunk. Fagyökerekbe kapaszkodva függtünk a mélység fölött, de én megszólaltam: – Ha úgy tetszik, belevetjük magunkat az űrbe és meglátjuk, működik-e itt is a gondviselés.

43. oldal (Európa, 1981) · William Blake

>!
Inimma

Amikor egy épületet vizsgálsz át, végezd úgy, mintha falusi templomot tanulmányoznál! Először is járd körül. Figyeld meg a színteret kívülről-belülről; aztán vond le a tanulságokat. Azon gondolkodj el, amit csakugyan láttál, nem pedig azon, amit elvárásaid szerint látnod kellett volna, sem azon, amit látni reméltél! Csak az számít, amit valóban láttál.

69–70. oldal (Európa, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: nyomozás

Hasonló könyvek címkék alapján

Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története I-II.
Lee Child: A titokzatos látogató
M. J. Arlidge: Üsd, vágd
China Miéville: A város és a város között
Tony Parsons: A gyiloktáska
Paul Doherty: A gladiátor dala
Ben Aaronovitch: Föld alatti suttogás
Tasmina Perry: Ház medencével
Rosamund Lupton: Azután
Jane Shemilt: Légszomj