Huszár ​a mennyországban és egyéb mesék 0 csillagozás

PAPAGÁJ

Tündökölő száz színbe
Ő a szoba fő dísze.
Lába szárán vékony lánc,
Ameddig ér, tart a tánc.
Ezüst rúdon a hintája,
Éppen mostan kúszik rája.
A lábával kapaszkodik,
A csőrével akaszkodik.
Most a közepére ül,
Nekilódul, meglendül
És kiabál: – Csupa báj!
Papagáj! Papagáj!

Látogató hogyha jön
Papagájnak kész öröm,
Köszön nékik: – Jó napot!
Megkérdezi: – Hogy vagytok?
Lánynak mondja: – Szeme kék!
Jaj de kedves! Jaj de szép!
A fiúknak: – Ne járj gyalog!
Hol a puskád? Hol a kardod?
S veri hozzá a szárnyát,
Kész mulatság, ha látnád.
És kiabál: – Csupa báj!
Papagáj! Papagáj!

Selyempincsi becsüli,
Karmát, csőrét kerüli.
Csak amíg a lánc enged…
Dehogy merne közelebb!
Néha mégis elfelejti,
Veszedelem közel menni.
Hej, ilyenkor de megjárja!
A papagáj lecsap rája,
S a hátából egy kis szőr…
A füléből egy kis bőr…
És kiabál: – Csupa báj!
Papagáj! Papagáj!

PAPAGÁJ (részlet)

A RIGÓ
Piroslik a cseresznye,
Valaki megcsipkedte.
Megy a gazda panaszra,
A bíró csak hallgatja.
– Miért lennék a bíró?
Megbűnhődik a rabló!
Akár felnőtt, akár más,
Tömlöcbe jut a hibás.
Mit gondolsz, ki tehette?
Gazda mérges: – Trillió!
A rigó! A rigó!

Bíró fejét vakarja:
– Adta huncut madara!
Magas a fa teteje…
Mit csináljak hát vele?
Utána nem mászhatok!
Egy kis kár nem nagy dolog…
Gazda szegény mit tehet?
Kárvallottan elmehet.
Ám, de bezzeg a rigó:
„Millió! Trillió!
Okos ember a bíró!”

Van nekem egy kis kertem
Violából vetettem,
Köröskörül rózsafa,
Száz kisleány alatta.
– Mit csináltok? – Muzsikálunk,
Muzsikára táncot járunk,
– Milyen táncot? – Rózsaláncot,
Virágos kert királyságot.
– Kit választtok királynénak?
– Rózsa közül, mályva közül,
Valamennyi virág közül
Fehér Liliomot.

Voltam én királylány
Szép Liliomvárban,
Lettem én szolgáló
Arany vizi várban.
Senki se hijjon már
Fehér Liliomnak,
Csak híjjanak engem
Búbánat virágnak.