Nem ​és jellem 6 csillagozás

Elvi tanulmány
Otto Weininger: Nem és jellem Otto Weininger: Nem és jellem

A ​római katolikus teológiában viszonylag hosszú ideig képezte vita tárgyát, hogy a nőnek vajon van „lelke" vagy nincs. Ennek kapcsán Szent Ágoston kijelenti, hogy „a nő nem Isten képére teremtetett". A tézist, miszerint „a nők nem emberek", még 1555-ben is megerősítették, s ennek értelmében a nők nem lehetnek igazi emberi lények – egy másik fajhoz kell sorolni őket. Hasonló felfogással találkozunk az iszlámban is. De nem találhatók nők a „Tiszta Földön", az úgynevezett Nyugati Paradicsomban a távol-keleti hagyományok tanítása szerint sem, mivel ahhoz, hogy az idejutásra egyáltalán érdemessé válhassanak, először férfiúként kell „újraszületniük". Ugyanilyen indíttatásból tette komoly megfontolás tárgyává a maconi zsinat, hogy az érdemes nőknek a test feltámadásának napján, mielőtt a mennyek országába belépnek, nem kell-e férfivá változniuk. Nyilvánvaló kapcsolat van továbbá ezen gondolatok és a Platón által a Timaios-ban leírt halál utáni lehetőség között, amelynek értelmében a… (tovább)

>!
Kvintesszencia, Debrecen, 2010
352 oldal · ISBN: 9789638742254 · Fordította: Dávid Andrea
>!
Dick Manó, Budapest, 1913
412 oldal · keménytáblás · Fordította: Gábor Andor

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

>!
Novbert
Otto Weininger: Nem és jellem

Leginkább zavarba ejtőnek mondanám. 18 évesen olvastam, és most, 12 év után is azt kell mondanom, hogy a legdurvább nőgyűlölő írás, ami valaha a kezembe akadt. Ugyanakkor kölcsönöz neki valami különös ízt az, hogy Weininger hogyan próbálja nőgyűlöletét, a nők alacsonyabb rendűségének tanát egyfajta tudományos tényként elővezetni. Érdekes és veszélyes könyv. Egy fiatal és beteg elme lenyomata, ami annó nagy hatással volt rám.
Fogalmam sincs, tudom-e ajánlani bárkinek. Talán csak abban az esetben, ha az embernek már van kialakult véleménye a nőkről, s így képes inkább érdekes kultúrtörténeti jelenségként értékelni Weininger többnyire lehengerlő, de mégis alapjaiban őrült érvelését.

2 hozzászólás
>!
K_G
Otto Weininger: Nem és jellem

Egysíkú, diszkriminatív és beteg érvelés. Ha nő lennék, igen érzékenyen érintene…

http://www.youtube.com/watch…

>!
abraxa P
Otto Weininger: Nem és jellem

Sokan lehúzzák ezt a könyvet, pedig
sok érdekes gondolat van benne.

Egy kőkemény belső küzdelem
zajlott ebben az emberben,
s mivel kiutat nem talált,
végül megölte magát.

A vér nem válik vízzé,
összeáll egyetlen ízzé.

Abban biztos lehetsz, hogy a szerző
minden sorát komolyan gondolta,
tehát művét nem csak a jutalékért írta.

Mit tesznek a törpe lelkek,
ha találnak egy nagy lelket?
(Színleg) megdöbbennek.

Tudod, ebben a könyvben mit lelsz?
Ez a könyv a legjobb emberteszt.


Népszerű idézetek

>!
wyrm

Mindenekelőtt azonban pontosan le kell szögeznem, mily értelemben beszélek zsidóságról. Számomra nem fajról és nem népről van szó, és természetesen még kevésbé elismert vallási felekezetről. A zsidóságot csak szellemi irányultságnak, lelki alkatnak tarthatjuk, amely minden ember számára lehetséges, és a történelmi zsidóságban csak legnagyobb megvalósulását találta meg.

249

>!
wyrm

A zsidó az arisztokrata ellenpólusa; minden arisztokratizmus elve az emberek között meglévő határ legszigorúbb megőrzése. A zsidó született kommunista és mindig közösködést akar.

255

1 hozzászólás
>!
Meara P

Mindaz, amit az ember tesz, nem más, mint önnön fiziognómiája. Ahogyan minden sejt tartalmazza annak az egész lénynek a tulajdonságait, amelyhez tartozik, úgy az ember minden egyes pszichés mozgása is egész lényét tükrözi, és nem csak jellemének egyes vonásait, amelyekben az adott pillanattól függően egyszer egyik, másszor másik sajátossága mutatkozik meg…
…Ez a lény, amely a lelki állapot minden momentumában, mindenhol felismerhető, képezi a jellemtan tárgyát.

>!
robert77 P

A szerelem transzcendentális ideája – ha van ilyen – csak a végtelen érték iránti szerelem lehet, tehát az abszolútum vagy Isten iránti szeretet, nyilatkozzon ez meg akár a természet egészének érzékelhető végtelen szépségére irányuló szeretetben (pantheizmus) is. A partikuláris dolgok, tehát a nő iránti szerelem is, már ennek az ideának az elhagyását jelenti, tehát bűn.

>!
wyrm

A legeredetibb, legárjább, árjaságukban legbiztosabb árják nem antiszemiták; bármennyire kellemetlennek is találják a nyilvánvaló zsidó vonásokat, a rosszindulatú antiszemitizmust általában mégsem értik; és ők azok, akiket a zsidóság védői szívesen jelölnek „filoszemitaként”. (…) Az agresszív antiszemitában viszont mindig észrevehetünk zsidó tulajdonságokat is. (…) Ahogyan másokban csak azt szeretjük, amik mi magunk nagyon lenni szeretnénk és amik mégsem egészen vagyunk, úgy másokban csak azt gyűlöljük, amik soha nem akarunk lenni és amik részben mégis vagyunk.

249

>!
wyrm

Vannak árják, akik zsidóbbak, mint akármelyik zsidó, és vannak valódi zsidók, akik árjábbak, mint némely árja.

250

4 hozzászólás
>!
wyrm

Az ítélő funkció férfiasságának lélektani bizonyítéka az, hogy a nő az ítélést férfiasnak érzi, és ez (tercier) nemi jellemzőként vonzóan hat rá. A nő a férfitól mindig határozott meggyőződést vár el, amelyet magáévá tehet; a nő bármilyen legyen is, soha nem fog megértést tanúsítani a kétségekkel teli férfi iránt. Azt is mindig elvárja, hogy a férfi beszéljen, és a férfi beszéde számára a férfiasság jele. A nők rendelkeznek a nyelv adottságával, de nem a beszédével: a nő diskurál (kokettál) vagy fecseg, de nem beszél.

>!
wyrm

A szerelem tehát a rávetítéssel kapcsolatos jelenség, mint a gyűlölet, és nem az egyenlőséggel, mint a barátság. A barátság feltétele mindkét egyéniség egyenlő érvényesülése, a szerelem viszont mindig az egyenlőtlenség, az egyenlőtlen értékűség tételezése. Egy másik egyéniségre halmozni mindent, ami az ember maga szeretne lenni, de soha teljesen nem lehet, és ezt a másikat tenni minden érték hordozójává – ezt jelenti a szerelem. Ennek a legmagasabb tökéletességnek a szimbóluma a szépség. Ezért csodálkozik, sőt döbben meg oly gyakran a szerelmes férfi, amikor rájön, hogy a szép nőben nincs erkölcsiség is, és ilyenkor a természetet vádolja csalással, mivel egy „ily szép testben” nem lehet „ilyen sok alantasság”.

>!
wyrm

A tiszta férfi Isten képmása, az abszolút valamié; a nő, még a férfiban lévő nő is, a semmi szimbóluma – ez a nő jelentősége az univerzumban, és így egészítik ki és feltételezik egymást férfi és nő. (…)
A nő értelme tehát az, hogy nincs értelme. A nő a semmit képviseli, az istenség ellenpólusát, az emberiségben lévő másik lehetőséget. Ezért joggal nincs megvetettebb, mint a nővé lett férfi, akit kevesebbre becsülnek még a legeltompultabb, legdurvább gonosztevőnél is. És így válik érthetővé a férfi legmélyebb félelme is: a nőtől való félelem, vagyis az értelmetlenségtől való félelem, a semmi csalogató szakadékától való félelem.

>!
wyrm

A nőknek nagymértékban megadatott az a művészet, hogy azt a téves látszatot keltsék, mintha voltaképpen aszexuálisak lennének, és szexualitásuk csak a férfiaknak tett engedmény lenne. (…) Manapság azonban a nők – támogatva a megtévesztett férfiak seregével – már-már elhitetik a másik nemmel azt, hogy a szexualitás a férfi legfontosabb, legvalódibb szükséglete, a férfi csak a nő által remélheti legvalósabb és legmélyebb vágyainak kielégítését, és az önmegtartóztatás a férfi számára természetellenes és lehetetlen.


Hasonló könyvek címkék alapján

Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
Kevin Leman: Szexre hangolva
Robin Baker: Spermaháború
Gary Chapman: Egymásra hangolva
Belső Nóra: Utak egymástól
Lux Elvira: Hát még nekem…
David Jessel – Anne Moir: Női agy – férfiész
Szextitkok, avagy ezt nekem senki se mondta…
Arató Mihály – Somogyi Andrea – Vizi János: A másik: Nem?!