Protokoll ​extra 2 csillagozás

Minden ​változik – szerencsénkre! Az Európába vezető úton nem kell a régi jó, hagyományos etikett fűzőjébe szorítva menetelnünk. A „korlátlan lehetőségek”, a személyi szabadság korát éljük: farmerben megyünk színházba és munkahelyünkre, tornacipőben nyújtjuk át a nászajándékot az ifjú párnak, a hamburger elfogyasztásához nem szükséges az asztali illem gyakorlása. "Le"tegezünk mindenkit, aki az utunkba kerül, hagyjuk, hogy gyermekeink mások lakásában zavartalanul tombolják ki magukat, és aki a vonat nemdohányzó szakaszában rágyújt, egyértelműen kinyilvánítja, mennyire tartja az előírásokat és szabályokat.
Észre kell azonban vennünk, hogy szabadságunk korlátlan kiélése mások szabadságát csorbítja, mások jóérzését sérti. Gondoljuk csak meg: a világ népessége egyre gyarapszik, egyre többünknek kell megosztoznunk az adott méretű Földön. Az európai városlakó ezt már régen érzi a saját bőrén, amikor sorban áll a pénztáraknál, közlekedési eszközökön tolong, liftben feszeng vagy… (tovább)

Minden ​változik – szerencsénkre! Az Európába vezető úton nem kell a régi jó, hagyományos etikett fűzőjébe szorítva menetelnünk. A „korlátlan lehetőségek”, a személyi szabadság korát éljük: farmerben megyünk színházba és munkahelyünkre, tornacipőben nyújtjuk át a nászajándékot az ifjú párnak, a hamburger elfogyasztásához nem szükséges az asztali illem gyakorlása. "Le"tegezünk mindenkit, aki az utunkba kerül, hagyjuk, hogy gyermekeink mások lakásában zavartalanul tombolják ki magukat, és aki a vonat nemdohányzó szakaszában rágyújt, egyértelműen kinyilvánítja, mennyire tartja az előírásokat és szabályokat.
Észre kell azonban vennünk, hogy szabadságunk korlátlan kiélése mások szabadságát csorbítja, mások jóérzését sérti. Gondoljuk csak meg: a világ népessége egyre gyarapszik, egyre többünknek kell megosztoznunk az adott méretű Földön. Az európai városlakó ezt már régen érzi a saját bőrén, amikor sorban áll a pénztáraknál, közlekedési eszközökön tolong, liftben feszeng vagy zsúfolt strandok medencéjében próbál kikapcsolódni. Az ember pedig – s ebben nem különbözik a természet ölén élő lényektől – annál agresszívabban viselkedik, minél inkább összezsúfolódik, minél inkább féltenie kell élet- és mozgásterét. Ilyen körülmények között nem vitathatjuk, hogy udvariasság, jólneveltség, tapintat nélkül örökös gyötrelem a másokkal való együttélés. Ezek nélkül nem megy és a jövőben még kevésbé boldogulunk eme erények nélkül!
Ha mindezt belátjuk, hozzákezdhetünk e könyv tanulmányozásához, mert az illem, az etikett és a protokoll ismeretére mindazoknak szükségük van, akik munkájuk, életük során másokkal kerülnek kapcsolatba – mindenkinek tehát, aki igényt formál rá, hogy azt tartsák róla: van viselkedéskultúrája, tudja, mit illik.
Az udvariasság a társadalom motorjának az olaja. A Protokoll-trilógia szerzője pedig éppen ebben látja hivatását: a legújabb kötet legyen az az olajozókanna, amelyből a még csikorgó fogaskerekek közé csöppenti az olajat.