Ősi ​bölcsesség, modern világ 20 csillagozás

Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Ősi bölcsesség, modern világ Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Ősi bölcsesség, modern világ Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Ősi bölcsesség, modern világ

Ebben ​a könyvben igyekszem megmutatni, mit értek „pozitív erkölcsi magatartáson”. Tisztában vagyok vele, hogy az erkölcsöt, az erkölcsiséget érintő kérdésekben nagyon nehéz akár helyt-állóan általánosítani, akár tökéletesen pontosnak lenni. Egy adott helyzet szinte so-hasem egyértelműen fekete-fehér. Ugyanaz a cselekedet különböző körülmények között kü-lönböző színezetű és fokú erkölcsi értékkel bír. Ugyanakkor alapvetően fontos egyetértésre jutnunk a tekintetben, hogy mi számít pozitív és mi negatív magatartásnak, mi jó és mi rossz, mi helyes és mi helytelen. A múltban, amikor az emberek tisztelték a vallást, az erkölcsi nor-mák egyik vagy másik vallás követőinek többsége révén érvényesültek. Ez ma már nincs így. Éppen ezért valami más úton-módon kell rögzítenünk az erkölcsi alapelveket.
Ne higgye az olvasó, hogy én, a dalai láma, valamilyen különleges megoldást kínálok. Köny-vem lapjain nincs semmi olyan, ami korábban már el ne hangzott volna. Azt hiszem, sokan, akik… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1999

>!
Európa, Budapest, 2010
216 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630790529 · Fordította: Barkóczi András
>!
Európa, Budapest, 2000
ISBN: 9630768275 · Fordította: Barkóczy András

Enciklopédia 5


Kedvencelte 3

Most olvassa 4

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Tarja_Kauppinen IP>!
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Ősi bölcsesség, modern világ

Ez a Túl a valláson párja, bár az jobb. Őszentsége továbbra is egy általános erkölcs megfogalmazására törekszik, mely korunk európai, nyugati embere számára világnézettől függetlenül elfogadható lehet. A törekvés létjogosultsága kétségtelen, hiszen – ahogy meg is állapítja – az erkölcsi nevelés évszázadokon, évezredeken át elsősorban az egyház hatásköre volt, s ennek háttérbe szorulásával maradt egy űr, melynek betöltésére egyre több igen dicséretes erőfeszítés történik (pl. az etika tantárgy bevezetése), az erkölcsi nevelés azonban semmiképp sem nélkülözhető, legalkalmasabb rá a család lenne, s ha az elmulasztaná, elvégzi majd a média, a filmek, a szórakoztatóipar, melyeket azonban nem a minél erkölcsösebb generációk kinevelése motivál, hanem gazdasági szempontok, így az általuk közvetített morális értékrend is megkérdőjelezhető.
Az, hogy a vallás napjaink nyugati, európai társadalmainak zömében perifériára szorult, tény. Az, hogy mindenki a családban, vagy elegendő családi törődés, gondviselés híján egyéb forrásokból – jelesül a kortárscsoporttól vagy a médiából – tesz szert az indulókészletre, szintén. Ez a könyv hangsúlyozottan nem vallási szempontból közelít az erkölcs kérdéséhez, sőt, elsősorban azokhoz szól, akik semmiféle hitet nem követnek. A Túl a valláson velősebb, így ebben a témában inkább azt ajánlom, de azért ez a kötet is rengeteg értékes gondolatot tartalmaz, különösen a következőkkel kapcsolatban:
– az erkölcs nem trend kérdése, nem lenne szabad, hogy eljárjon felette az idő;
– a negatív gondolatok (irigység, harag, gyűlölet, megvetés stb.) természetüknél fogva megkeserítik az életét annak, aki beengedi őket az elméjébe;
– függetlenül attól, hogy ki melyik hitrendszernek az igazáról van meggyőződve, támogatásra és dicséretre méltó minden olyan kezdeményezés, mely igaz, becsületes, erényes, önzetlen vagy igazlelkű;
– a belső béke kulcsa az erény, erkölcs, mások őszinte tisztelete és nagyrabecsülése. Ezek nélkül is érhet el valaki sikereket, ám az, hogy szívében állandó békével és derűvel fog átkelni az életen, legalábbis erősen kérdéses.
Kicsit csapongó, ám azért fontos könyv az időtálló és alapvető emberi értékek szerepéről napjainkban. Elsősorban nem hívőknek ajánlott.

10 hozzászólás
Morpheus>!
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Ősi bölcsesség, modern világ

Jó könyv mindazoknak, akiket érdekel a spiritualitás, de nem akarnak (még) elköteleződni egyetlen vallás mellett sem, és az ezoterikus tanoktól is borsódzik a hátuk. Teljesen korrekten mond el mindent, amíg az egyénről van szó, és ez ha nem is könnyen, de megvalósítható mindenkinek, akinek erre igénye van. Csakhogy valljuk be, hogy a legtöbb embernek erre igénye nincs, vagy csak annyira, hogy legyen instant, azaz ne kerüljön túl sok nehézségbe és ne kelljen lemondani semmiről se. Viszont a valódi spiritualitás nem instant, hanem élethosszig tartó munkálkodás, aminek persze meglesz az eredménye. Például akár az is, hogy igen szerényen kell éljünk, ha nem vagyunk hajlandók részt venni emberek, állatok, természet elleni ártásban… Viszont szeretetben és boldogan élhetünk, amíg éhen meg nem halunk.
Amit a világról mond nagy vonalakban, hogyan kellene megváltoznia, megváltoztatnunk, az is jó, de… Már Buddha is megmondta, hogy a világ folyása és a megvilágosodásra való törekvés egymással ellentétes. Ha nem így lenne, akkor Buddha lehetett volna világhódító, aztán elterjeszthette volna a tant. De nem ezt tette. azok, akiket a hatalom, a profit érdekel, nem lehetnek önzetlenek, különben nem lenne se hatalmuk, se pénzük. Különben is, amíg minden a pénzre épül, ne várjunk semmi jót. Úgyhogy eléggé elszomorított az, hogy milyen különbség van aközött, aki vagyok, és aközött, aki lehetnék, és az szintén, hogy milyen különbség van aközött, amilyen a világ, és amilyen lehetne… Azért az előbbin igyekszem – lustaságomhoz mérten – változtatni. És mindenkinek ezt ajánlom.

Almost_Zed>!
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Ősi bölcsesség, modern világ

Nagyon érződik az íráson, hogy egy olyan vallási vezető gondolatait olvassuk, aki aktív társadalmi szerepet vállal a világ minden részén. A gondolatok kifejtését illetően úgy éreztem, ez sokszor előnyére, máskor hátrányára válik a könyvnek.
Maga sem tagadja, hogy helyenként illuzórikusnak tűnhetnek ideái, de kétségtelenül pozitív és az emberiség jobbítását célzó szándék vezeti.
Erkölcs, szeretet, együttérzés, tolerancia. Leginkább ezekről értekezik különböző aspektusokban, miközben rokonszenvesen kijelenti: ő is ugyan olyan ember mint bárki más, ő sem képes mindig a helyes és kívánatos cselekedetek szerint élni, de törekszik rá.
Hogy megkönnyítsük magunk és mások életét, hogy jobbá válhassunk és egy jobb világban élhessünk, érdemes lenne mindig szem előtt tartanunk írásának egyik legfontosabb útmutatását: „Minden ember boldogságra vágyik, és szeretné elkerülni a szenvedést.”

Gabriel6 P>!
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Ősi bölcsesség, modern világ

Most pont egy ilyen megnyugtató könyvre volt szükségem. Szerettem olvasni, a Dalai Lámában sosem csalódom.
Igazán emberi oldaláról ismerhetjük meg Őszentségét, a saját gondolatait szedte össze, nem, mint vallási vezető. Mosolyogtam, mikor a maga hibáit emelte ki, hisz ő is ugyanolyan ember, mint bárki más. Rengeteg témát kifejt, akár a családokról, gyereknevelésről, vagy gazdaságról, politikáról legyen szó.

Jecse>!
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Ősi bölcsesség, modern világ

Nagyon tiszta szép írás és hat az emberre. A nyelvezete csodás. Belegondolok, hogy először fordították angolra és onnan magyarra. Milyen lehet az eredeti? Veszett-e el közben valami? Igen, talán tényleg a valódi boldogságról ír. Jöhet a következő könyve.

ZsoltP>!
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Ősi bölcsesség, modern világ

Mielőtt megismertem volna Tenzin Gyatso gondolatait pozitív erkölcsi magatartásról, úgy gondoltam az egyfajta egyetemes erkölcs létezése, akár a kísérlet a megfogalmazására önmagában is ellentmondás, hiszen világunk népei közt oly sok kulturális-vallási ellentét feszül. DE VIGYÁZAT! Ez az írás eloszlathatja az olvasó kételyeit az egyetemes erkölcs létezése felől ;o)

winrudi>!
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Ősi bölcsesség, modern világ

Karácsonyra kapott könyvutalványból vettem meg a Dalai Láma könyvét. A legjobb választásnak és karácsonyi ajándéknak bizonyult. Egy könyv, ami – minden túlzás nélkül – átformálja a gondolkodásod, megváltoztatja az életed – ha hagyod. Eddigi életem legfontosabb könyve.:

http://librarium.blog.hu/2011/02/20/oszentsege_a_dalai_…

Sonnenschein>!
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Ősi bölcsesség, modern világ

Filozófikusabb, mégis, közérthető, logikailag jól követhető fontos gondolatok, levezetések, melyek számos kérdésben segíthetik az olvasót, ha maga is eltöpreng időnként azon, hogy egyes helyzetekben mi is lenne a helyes, a kívánatos, vagy ha ez nem lehetséges, mi a, ami biztosan nem.
Egyetlen konstans hibája van.
A Dalai Láma az együttérzés kifejezést igen szofisztikáltan és jól használja könyveiben, beszédeiben; hajszálpontosan elkülönítve azt, amikor „együttérzésről” van szó, és azt, amikor „együtt érzés” a valódi mondandó.. Ebben a könyvben is megjelenik párszor. Ebben a könyvben (talán kivétel nélkül) ez utóbbit használja a fordító, miközben a szövegkörnyezetből nyilvánvaló, hogy az egyben írott változat képes csak kifejezni a kívánt mondanivalót.

lauranne>!
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Ősi bölcsesség, modern világ

Szép írás, csodálatos, idézetbe illő gondolatokkal. Előfordult, hogy csökkent az érdeklődésem, nem egyformán kötötték le a figyelmemet a fejezetek. Tetszett, hogy a láma az emberi oldalát is megmutatta. Nem szégyellte leírni gyarlóságait sem. Mindannyian emberből vagyunk.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Tapasztalatom szerint az igazi boldogság legfőbb jellemzője a béke: a belső béke. Ez nem valamiféle „elszállt" érzés. Nem is az érzelem hiánya. Ellenkezőleg, a béke, amiről beszélek, a másokkal való törődésben gyökerezik, és nagyfokú érzékenységet és érzelmet foglal magába. Jóllehet én személy szerint nem állíthatom, hogy ebben nagyon messzire jutottam, de már az is, hogy erre törekszem, a békesség érzésével tölt el.

53. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
Lunemorte P>!

De én elsősorban tibeti vagyok, és csak azután dalai láma; elsősorban ember vagyok, és csak azután tibeti.

24. oldal

2 hozzászólás
Morpheus>!

Az oktatás jóval több kicsinyes célok elismerésére alkalmas ismeretek és fogások átadásánál. Az is hozzátartozik, hogy rányissuk a gyermekek szemét mások szükségleteire és jogaira. Meg kell mutatnunk nekik, hogy cselekedeteik egyetemes léptékűek. Módot kell találnunk, hogy természetes empatikus készségükre építve, kifejlesszük bennük a mások iránti felelősség érzését, mert ez sarkallja cselekvésre az embert. Ha választanunk kellene tanulás és erény között, az utóbbi határozottan nagyobb értékkel bír. A jóindulat, amely az erény gyümölcse, maga is az emberi faj nagy nyeresége. A puszta tudás nem az.

163. oldal

Lunemorte P>!

Hiszek továbbá abban, hogy tantermi körülmények között lehet és kell békés párbeszédre oktatni. Nagyszerű módszer az erőszakmentes konfliktusmegoldás elvének bevezetésére, ha a diákok elé tárunk egy nehezen eldönthető kérdést, és vitát kezdeményezünk. Ha az iskolák előtérbe helyeznék ezt az eszközt, az jótékony hatást gyakorolhatna a családi életre is.

165. oldal

Almost_Zed>!

Ha összehasonlítjuk a gazdagokat a szegényekkel, gyakran úgy tűnik, hogy a nincstelenek, még ha esetleg fizikai fájdalmakat és szenvedést kell is kiállniuk, kevesebbet aggódnak. Ami a gazdagokat illeti, néhányan tudják, hogyan használják értelmesen a vagyonukat – tehát ahelyett, hogy fényűző életmódra költenék, inkább megosztják a szükséget szenvedőkkel –, de a legtöbbjük nem képes erre. Még többet akarnak, s annyira elragadja őket a szerzésvágy, hogy semmi másnak nem marad hely az életükben. Így aztán elfelejtik, milyen álmokat szőttek a boldogságról, amelyet éppen az anyagi javaktól reméltek. Ennek következtében pedig állandóan háborog a lelkük, féltik is, amit megszereztek, ugyanakkor tovább is gyarapítanák – egyszóval szenvednek mentálisan és szenvednek érzelmileg, jóllehet a külső szemlélő azt hihetné, tökéletesen kielégítő és kényelmes életet élnek. Erre enged következtetni az anyagilag fejlett országok lakosai között rendkívül gyakori és széles körben elterjedt szorongás, elégedetlenség, frusztráció, bizonytalanság és depresszió. Mindez a lelki szenvedés nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy egyre nagyobb tanácstalanság uralkodik az erkölcsiséget és annak alapjait illetően.

Lunemorte P>!

De általában véve a pénz, ha boldogít is, csak javakat és érzéki örömöket szerez nekünk – ezek pedig, mint rájövünk, szenvedés forrásai. A birtokunkban levő dolgok például, ne is tagadjuk, gyakran inkább nehezítik, mintsem könnyítik az életünket. Kocsink lerobban, pénzünket elveszítjük, értéktárgyainkat ellopják, házunk tűz martalékává válik. Vagy ha nem, hát aggódunk, mert mindez megtörténhet.

50. oldal

Kapcsolódó szócikkek: pénz
winrudi>!

Nem sokat számít, valaki hívő-e vagy sem: sokkal fontosabb, hogy jó ember legyen.

23. oldal

Kisanna>!

Csak azért, mert találunk köztük erkölcstelen embereket, még nem mondhatjuk, hogy a vallást elutasítóknak fogalmuk sincs a jóról és a rosszról vagy arról, hogy erkölcsileg mi helyes és mi nem. A vallásos hit önmagában egyébként sem garantálja az erkölcsi tisztaságot. Történelmünket áttekintve azt látjuk, hogy a legnagyobb károkozók közül – akik erőszakot, kegyetlenkedést és pusztítást hoztak embertársaikra sokan nagy hangon hirdették vallásosságukat.

11. oldal

Lunemorte P>!

Elkeseredünk lényegtelen dolgokon, például anyagi veszteségen, miközben a megbánás legcsekélyebb érzése nélkül kerülünk igazán fontos teendőket. Ahelyett, hogy örvendeznénk, amiért lehetőségünk nyílik hozzájárulni mások jólétéhez, habzsoljuk az élvezeteket, ahol csak lehet. Arra való hivatkozással vonakodunk másokkal törődni, hogy nem érünk rá. Jobbra-balra futkosunk, számolgatunk, telefonálgatunk, spekulálunk, hogy így lesz jobb vagy amúgy. Egy dolgot csinálunk, de idegeskedünk, hogy ha valami más közbejön, akkor egyebet kellett volna. Mindeközben azonban csak az emberi szellem legdurvább, legelemibb szintjét érintjük. Ráadásul annyira nem figyelünk másokra, hogy végül elkerülhetetlenül ártunk nekik. Csuda okosnak képzeljük magunkat, de vajon mire használjuk képességeinket? Túlontúl gyakran felebarátaink megtévesztésére, hogy rászedjük őket, és jól járjunk a rovásukra. Ha pedig valami balul üt ki, képmutató módon másokat okolunk a saját nehézségeinkért.

206-207. oldal

Almost_Zed>!

Ha tudjuk, próbáljuk meg azt is, hogy soha ne higgyük a legutolsó koldusnál különbnek magunkat. A sírban ugyanúgy fekszünk majd.


Hasonló könyvek címkék alapján

David Michie: A dorombolás művészete
Rachel Brathen: Jógacsaj
Ananda K. Coomaraswamy: Akimcanna
Doreen Virtue: Gyógyítás angyalokkal
Ichiro Kishimi – Fumitake Koga: Vállald fel bátran önmagad
Meik Wiking: Hygge
Sőregi Ottó: Bölcsek titka
Queen Afua: Szakrális nő
Soma Mamagésa: Hogyan ne sárkányosodjunk el?
Michael J. Losier: Így működtesd a vonzás törvényét!