Apám ​utolsó fényképe 3 csillagozás

Osváth Péter: Apám utolsó fényképe

Egy férfi az édesapja hamvait őrző urnával utazik hazafelé. Megelevenedő emlékeiben a valóság és a víziók áradnak, örvénylenek fékezhetetlenül. Képzeletének kiszolgáltatottságában gyermekkora meghatározó szereplői és helyszínei elevenednek meg. Az apa-fiú kapcsolat szövevényes érzelmi útvesztőjében bolyong elárvultan. Harag, dac, bűntudat, megbánás, szeretet kavarog a szívében. Az elkésett szavak, elkésett tettek, elkésett megbocsátás, elkésett ölelés fájdalmas felismerése egy elkésett, ám örökké tartó kapcsolat kezdete..

>!
Aposztróf, Budapest, 2014
136 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155056635

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

aram76>!
Osváth Péter: Apám utolsó fényképe

Hogy miért van ez a könyv megjelenése óta ilyen alacsony olvasottságon nem is értem. Nekem nagyon tetszett. Nem ismerem az írót, nem tudom a könyv keletkezésének az okát, fogalmam sincs, hogy van-e valamilyen személyes élmény a történetben. Az én édesapám él hála az égnek, és bár motyogva, öregesen, sokszor duzzogva, de van. Jelen van, jelen volt mindig is. Mindenesetre teljesen át tudtam érezni a történet mondanivalóját. Szerintem jól értelmeztem, amit ki akart vele fejezni az író, de ha mégsem, az sem baj, mert nem adhat egy könyv mindenkinek ugyanazt. Nekem sokat adott. Adott arról, hogy ne vesztegessük el az időt ami még van. A körülöttünk lévő szeretteink ugyanolyan esendő emberek, mint mi vagyunk. Megvan a maguk bűne, ahogy a mienk. Elhalasztottak oly sok lehetőséget, esélyt velünk, ahogy mi is velük. Hogy az élet után a halál megszépíti azt ami volt, de későn. Hogy ne az elmúlás után szeressünk és legyünk jelen, hanem most. Hogy ami adatott, még ha az kevés is, de a mienk. Hogy mindenki átértékeli legalább egyszer az életét, és ha ezt botor módon csak a végén teszi, mi akkor is bocsássunk meg, hisz senki nem érdemli azt, hogy úgy menjen el, hogy életében nem tudott megbékélni önmagával és másokkal. Hogy egy apa-fiú ahogy az apa-lánya, anya-fia, vagy anya-lánya is, kapcsolat milyen bonyolult is lehet. Hogy egy apa önmaga keresése közben elveszthet másokat, miközben kereshetné azt úgy is, ha a többiek elérhető közelben jelen vannak az életében. Hogy az évtizedekig ki nem mondott szavaknak súlya van az utolsó órán. Hogy az éveken át hordozott sérelem eltörpül, ha nincs már aki okozta. Hogy a szeretet és a megbocsátás mindennél fontosabb. Hogy az elvesztetgetett idő nem pótolható SOHASEM.

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Szaszkó Gabriella: Engedj el
B. E. Belle: Vallomások
Tapodi Brigitta: Amit örökül kapsz
Ruby Saw: Lucy
Konrád György: Elutazás és hazatérés
K. M. Holmes: Dario
Varga-Körtvélyes Zsuzsanna: Krisztina bárónő
D. Tóth Kriszta: Jöttem, hadd lássalak
Pap Éva: Mielőtt lemegy a nap
Ruby Saw: Savages – Vadak