Holdtörténet 3 csillagozás

Oskar Panizza: Holdtörténet

A Londonban is megforduló Panizza /1853-1921/ versekkel kezdte; ott akár a nagy, világhíres Oscar Wilde-ot is ismerhette, de míg az ír-angol költő a nagyvárosi társaság középpontja volt, íme, a saját életét más módon, de szintén elrontó Panizza a saját korában inkább különleges figura. Műveiben olyan erősen támadta a korabeli államot és egyházat, hogy börtönbe vetették. A tudomány eredményeit írásaiban felhasználta, novellái fantasztikus jellegűek. Az utókor igazolta Detlev von Liliencron, ama kor babérkoszorús poétájának szavát: „Kolosszális tehetség!”

Eredeti megjelenés éve: 1914

>!
Eri, Budapest, 2005
96 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638090847 · Fordította: Tandori Dezső · Illusztrálta: Paul Haase

Enciklopédia 1


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

lzoltán IP>!
Oskar Panizza: Holdtörténet

Kedves Olvasó, ki szemedet végigvezeted e sorokon, s kíváncsiságodtól hajtva próbálsz enyhíteni a könyv tartalma utáni éhségeden, ki kell hogy ábrándítsalak: éhséged nemhogy csillapodni nem fog, sőt!, fölöttébb ordas módjára fog fenti „gyomrod” a könyv mielőbbi elolvasására ösztönözni.
     Nagyban remélem, hogy bárki, aki ezt a művet kezébe veszi és nem rest elolvasni sem, legalább ilyen véleménnyel lesz majd azokhoz, akik előtt még titokként zárulnak össze e lapok. Sokunk figyelmét, érdeklődését felkeltette már, és biztosan állíthatom, hogy amíg ez a körforgás meg nem szakad, sokan veszik majd észre magukon, ahogy áhítattal figyelik az éjszakai égboltot, s annak fénylő korongját. Történetünk, e nem is olyan távoli égitestről szól, s őneki ciklikusságát fekteti a valós alapok helyett, egy megálmodott szürreális-mese formájába. A tudomány és a technika kérdései, válaszai mit számítanak, amikor mindig is sokkal Földtől, akarom mondani Holdtól elrugaszkodottabb elképzelések járták hódító útjukat, szerte a világon, kontinensről kontinensre, északtól délig, a legmélyebb völgyektől a legmagasabb hegyekig. Így van ez rendjén, hiszen mese a világ, a képzeletet nem lehet megfogni fogaskerekekkel, gázgömbökkel, és minden más kerregő-csattogó szerkezettel; hát nem!, meseként léteztek azok is előbb.
     Nos, kedves Olvasó, humoros és szomorú történet ez – de kedved ne szegje ez utóbbi, inkább szóljon tanulságul –, melyben a főhős, E. T. A. Hoffmann rendkívüli tehetséggel előadott stílusában ered a Hold, és évezredek óta őrzött titkának nyomába… vagy „mit tudom én”.

>!
Eri, Budapest, 2005
96 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638090847 · Fordította: Tandori Dezső · Illusztrálta: Paul Haase
1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Szelén>!

– Hát ez lesz a sorsunk, ha kétségbeesésünkben menekülnénk e világról, és más isteneket keresünk, más erőket, új tereket? – Visszatértünkkor az emberek, bizony, kitaszítanak minket maguk közül! És földön kívüli birtokra, földön túli tudásra sem tettünk szert igazán, viszont itteni polgárok sem lehetünk többé! – Bizony, lebegünk csak ég és föld közt!

95. oldal

lzoltán IP>!

[…] – De különös, folytattam eszmélkedésem, egy ilyen diák; mielőtt elhagyná német honát, megcsókol egy szőke leányt, azt mondja neki:
     „Kicsikém, ha megleszek doktor, visszajövök, aztán feleségül veszlek!” – Akkor megy, el a nagy, északi egyetemi városba, ott az anatómiára, ott holttesteket nyiszál; egy nap valami női hulla kerül a keze alá, szőke az, és borzadva látja, hogy ejha, nézzünk oda, szó szerint a megszólalásig ilyen az én menyasszonyom abból a német városkából. Nyomban fordul egyet-kettőt (a gyomra az elsőt), rohan ki a teremből; majd összepakolja az anatómiai nyiszálókészletét, és nyolc napig zülleszti magával az eget és a földet, hogy ezt a gondolatot feledje!…

6-7. oldal, (Eri, 2005)

lzoltán IP>!

[…] Így reszkettem: ha ez a holdember engem észrevesz, hát repülök, mint a görögök mondavilágában Héphaisztosz, és még jó, ha némi sántítással megúszom. […]

31. oldal, (Eri, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Héphaisztosz / Vulcanus / Vulcan
lzoltán IP>!

[…] Szerencse volt az ő megannyi hangjelensége, mert ha nem fújtat annyira, hát nyilván meghallja az én szuszogásomat. És akkor lenéz, meglát, rúg egyet, és én repülök, irdatlan eónok, fényévek, mit tudom én mélyeire. – De így csak másztunk; szüntelen lengett fejem felett a holdember irdatlan gyömösz zsákja, jobb vállára vetve; de legalább minden második mozdulatára a háta közepén volt. […]

16. oldal, (Eri, 2005)


Hasonló könyvek címkék alapján

Mariam Petroszjan: Abban a Házban
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A köpönyeg / A revizor
Örkény István: Tóték
Bíró Zsuzsa: Mallarmé macskái
Határ Győző: Heliáne
Komor Zoltán: Az Égi istálló
Vera Panova: Hány óra van?
Icik Manger: Az édenkert könyve
Talamon Alfonz: Talamon Alfonz művei
Kakuk Móni: Holdvilág