Teleny 107 csillagozás

Oscar Wilde: Teleny Oscar Wilde: Teleny

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Vitathatatlan, ​hogy Oscar Wilde (1854-1900) igazi zseni volt, hiszen csak egy zseni tudja oly szélsőségesen megosztani a közvéleményt, mint ahogy tette ezt ő. A tragikus sorsú nagy deviáns bizarr, megrendítő, rejtelmes pályájú könyvével jelentkezik a kiadó, egy megdöbbentő művel forró erotikáról, szerelemről és megszállottságról. Pompás, szórakoztató, ugyanakkor igen szomorú szenvedélytörténet ez a homoerotikusnak is nevezhető regény, mely a már-már beteges rögződés és a nagyon is emberi hűtlenség drámája, s bizony olyan könyv is a Teleny, melyet a világirodalmi köztudat még pár évtizeddel ezelőtt is szégyellt és figyelmen kívül hagyott. A történet elsősorban a Teleny és Camille Des Grieux között kibontakozó szerelmi kapcsolatról szól. Köntörfalazás nélkül, nyíltan mond ki a szerző olyan dolgokat, amivel megbotránkoztatja az olvasót. Érzékletesen ábrázolja a francia bordélyok duhaj mindennapjait, a különféle szeretkezések legintimebb pillanatait. Ám nem csupán ebből áll a mű,… (tovább)

Eredeti mű: Oscar Wilde: Teleny, or the Reverse of the Medal

>!
Lazi, Szeged, 2010
184 oldal · ISBN: 9789632670904 · Fordította: Tandori Dezső
>!
Lárky, Budapest, 2003
228 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632126157 · Fordította: Tandori Dezső

Enciklopédia 6


Kedvencelte 20

Most olvassa 6

Várólistára tette 65

Kívánságlistára tette 38


Kiemelt értékelések

>!
Lunemorte MP
Oscar Wilde: Teleny

Nem szabad soha előítéleteket táplálnunk magunkban. Csúnya dolog,nem szólva róla,hogy később nevetségessé is tehet minket önmagunk előtt. "

Ez az idézet az egész könyvre ráillik. Oly sokan vannak,akik megvetik azokat,akik különböznek tőlük. Vajon jogukban áll-e? Szerintem nem. A különlegesebb embereket mindig nagyobb becsben tartottam…Ez a kötet is különleges a számomra.
Fel mernéd-e vállalni teljes valódat,igazi lényedet? Szembe szállnál-e egyházzal,vallással,un. erkölcsi értékekkel,emberi kritikákkal és szokásokkal azért,hogy önfeledten elmerülj a boldogságban? Sokan nem merik ezt a lépést megtenni,aztán szenvednek is életük végéig…
Kiben bízhatsz vajon? Mi a jobb? Álca és álarc mögött élni (megbecsülésben) vagy nyíltan felvállalni magad (sok ember megvet)…? Illetve ez fordítva is igaz. Soha nem lehetsz elég jó mindenkinek,nem felelhetsz meg minden ember számára. És nem is kell! Merj élni és ne törődj az emberek véleményével! Ők sem törődnek majd a tieddel! A kivétel pedig erősíti a szabályt.
A történetről : ez nem pornóregény. Aki azt hiszi,az valamit nagyon félre értett. Ez egy tanító jellegű irodalmi műalkotás,mely arra hivatott,hogy ne legyünk szűk látókörűek lehetőleg.
Kérek egy esélyt. Jó?

7 hozzászólás
>!
DaTa P
Oscar Wilde: Teleny

1893-ban írta Oscar Wilde ezt a regényt, akkor, amikor a társadalom tele volt megannyi tabuval. Mikor a viktoriánus kor szerinti erkölcsi normákról szólt minden a kirakatban. A háttérben, a valóságban persze teljesen más volt a helyzet, mondhatnánk, rohadt akkor minden, vagy mondhatnánk azt is, akkor sem volt semmivel különb?, jobb?, másabb?, mint annyi minden ma. Csak volt egy eszményített, fals hazugság, amit akkor erkölcsnek tituláltak. Ami akkor sem volt semmi más, mint képmutatás. 1893. Ekkor írta ő ezt. Fülledt homoerotika, kőkemény társadalomkritika. Oscar Wilde lebilincselő stílusában megírva.

>!
atalant I
Oscar Wilde: Teleny

Ez bizony szerintem is egy irodalmi igényességgel megírt meleg pornóregény. Ilyesmire is számítottam, de még így is megleptek az érzékletes leírások. Döbbenet, hogy mindezt ugyanaz az ember írta, mint a meséket. De nem is ez a lényeg. A csillag-fosztás oka a szerintem kissé se füle-se farka történet, beleértve a rengeteg hablatyolást az asztrállelkekről és egyebekről, illetve a dél-amerikai szappanoperákat is megpironkodtató első látásra történő szerelembe esésről (na meg azért sok helyen kissé céltalanul jelenik meg az a fránya szexualitás is).
Annak ellenére viszont, hogy a cselekményt kidolgozatlannak éreztem, ha nem csak a felszínt kapargatjuk, akkor két dolog lehet mégis érdekes: Az egyik a főszereplő érzelemvilágának aprólékos bemutatása. Camille hol a mennyekbe emelkedik, hol pedig a poklot éli át -a terjedelemhez mérten mindkettőt elég hitelesen. A másik az akkori társadalomnak szánt beintés. Egyrészt azért, mert Wilde egyáltalán meg merészelt írni egy ilyen könyvet az 1800-as évek végén, másrészt pedig azért, mert ez a könyv némileg indirekt módon ki is figurázza az aktuális erkölcsi normákat. Mindenkinek van valamiféle csontváz a szekrényében, mégis kirekesztődik az, akié napvilágra kerül. Ezután sokszor még azok is elítélik, akikkel azonos terhet cipel. Konkrétan nem írja le, hogy amit látunk a társadalomból (kéjsóvár grófnők, orgiák, bordélyházak, hímringyók…), az feltétlenül rossz lenne, az olvasó levonhatja a következtetéseket.
Ezért tartom a gyengeségei ellenére is jó könyvnek (de mégsem ajánlom mindenkinek), még ha az eddig olvasottak közül ez is volt a szerzőtől a leggyengébb.

>!
PandaSára 
Oscar Wilde: Teleny

Második könyvem Oscar Wilde-tól. Nem egészen átlagos történet, nagyon is próbára teszi az embert, és el tudom képzelni, hogy amikor az eredeti megjelent 1893-ban, nagyon nagy megdöbbenés övezhette.
Bár azt is olvastam, hogy vannak, akik vitatják, hogy Oscar Wilde a szerző. Nem tudom megítélni.
Ez a könyv nekem leginkább arról szól, hogy túl mutatva a melegpornó részleteken, hogy a világ ilyen, prűd, és elítélünk mindent és mindenkit, aki valamiért kilóg a sorból, de ez álszent dolog, mert sokszor kiderül, hogy a legtöbb embernek van valami takargatnivalója.
Mindenesetre akárki is írta, az nagyon tudott írni.

>!
Adrirawia
Oscar Wilde: Teleny

Bevallom, eléggé pironkodós könyv volt számomra az elején. Sőt, az első pár oldalon azt hittem, hogy női-férfi viszonyról van szó. Miután elolvastam a fülszöveget, rájöttem, hogy nem.
Hasonló könyvet nem olvastam, számomra csak ezért furcsa ez a téma.
Suliban attól féltem, hogy valamelyik osztálytársam kiveszi a kezemből, és felolvassa azt, ahol tartok (van egy ilyen osztálytársam, tett már ilyet :D). Ha mondjuk egy kényes résznél veszi ki… Lehet hogy rosszul jövök ki belőle. De hála égnek senki nem vette ki. Maximum buszon a mögöttem ülő ember részesülhetett abban az örömben, hogy belepillantson eme könyv szépségeibe. ( múltkor én is tisztán láttam, hogy valaki olvas valamit, csak voltam olyan édes, hogy nem olvastam én is vele együtt.. Mögötte :D).
Viszont, tényleg… elég… fantáziadús
Na meg a csattanó a végén!
Szinte még emlékeztem arra a mondatra, ahol éppen elképzelhetetlennek találja azt a dolgot, hogy pont vele legyen.
Illetve amikor kivettem a könyvtárból, csak arra gondoltam: „ Óóóh, Oscar Wilde”. Minek is olvassuk el a fülszöveget?
Mindenesetre nagyon jó könyv, annak ajánlom, akinek nincs ellenére ez a téma.

>!
sztimi53 P
Oscar Wilde: Teleny

Gyönyörűen megfogalmazott homopornó, hiába mégiscsak Wilde írta. Mondjuk Tandori fordítása olyan, hogy egyszer ámulok rajta, másszor meg azt gondolom, hogy ezt meg furcsán kitekerte. Van azért benne plusz is, társadalomkritika: a viktoriánus kor előítéleteinek, erkölcseinek kritikája. Akkoriban nyilván tabukat döntögetett Wilde, de a mai anatómiai pontossággal bemutatott pornón szocializálódott nemzedéknek nem hiszem, hogy sok újdonságot mutat. Túlfűtött, testnedvektől tocsogó mű, amiben keveset van jelen a humora. Nem tudok sok csillagot adni, de ennek nem a tartalom az oka, szimplán az, hogy Oscar Wilde tudott ennél sokkal különbet is írni. Nyitott és tágtűrésű embereknek ajánlott, akik nem borzadnak a naturális leírásoktól és homoerotikától.

>!
Vacskamati78
Oscar Wilde: Teleny

A szerelem, az szerelem. Az igaz beteljesülés, a testi gyönyör, mindegy, hova vezet (?). Nemtől függetlenül sodor bennünket a vágy és a szenvedély a másikhoz. A mocsokba ránt és felmagasztal…
Nem olvastam még hasonlót. Őszinte és félelmetesen vakmerő, zavarba ejtően az. Felkavaró.
Kevésbé hittem magam prűdnek, ezért meglepődtem, hogy idegenkedve haladok előre a történet során, ám mire a végére értem, észre kellett vennem, hogy megváltoztam. Más szemmel nézem, elfogadom. A pornográf leírások nélkül nem lenne ereje. Az arcunkba vág és meglepő, hogy mindez az 1800-as évek második felében íródott.
Oscar Wilde képes újra és újra meglepni.

>!
blackett
Oscar Wilde: Teleny

Végig zavart valami olvasás közben, de egészen addig nem jöttem rá, micsoda, amíg rá nem kerestem a könyvre a neten, hogy pontosan elhelyezzem a keletkezés idejét Wilde életművében. Kiderült, hogy a mű nincs nyilvántartva az életműben, mert – ezt figyeljétek – máig nem tisztázott a szerzőségének a kérdése. A jelen álláspont szerint valószínűleg nem tisztán Wilde, hanem több szerző közös munkája – egy viktoriánus round robin, emberek; a bennem élő bölcsész tapsikol örömében – , ami megmagyarázza a szöveg ingadozó színvonalát és azt is, hogy miért nem szerepel egyetlen gyűjteményes Wilde-kötetben sem.
Írtam ám egy jó hosszú értékelést is, de rájöttem, hogy @atalant és @sztimi53 már az egészet leírta előttem, úgyhogy nem untatlak titeket az ismétléssel :)
Viszont eredetiben elolvasnám, csak hogy tudjam, mennyit tett hozzá vagy vett el a Tandori-fordítás.

5 hozzászólás
>!
Stiga
Oscar Wilde: Teleny

Én még mindig imádom, a maga szókimondásával, pikánsságával együtt. A történet végén most is megdöbbentem (mondjuk nem emlékeztem már, hogy mi volt a sztori vége…). :)
Szerintem sokszor el fogom még olvasni, ha egy kis fülledtségre vágyom. :)

1 hozzászólás
>!
Ruusunen
Oscar Wilde: Teleny

Pedig tudtam, hogy miről szól.
Hiszen elolvastam a fülszöveget…
Na de hogy ennyire részletesen, naturalisztikusan és gyakran! Hű! Hát nem egyszer irultam-pirultam a bkv-n. Valahol szerencsémnek tudható be, hogy ez nem egy ismert regény… de azért jókat mosolyogtam a homlokok közepére vágtázó szemöldökök láttán, amikor egy-egy kíváncsi utas beleolvasott a könyvembe. :)
De visszatérve a regényre!
Perverz, nem perverz: nekem tetszett… nagyon is. Fülledt erotika ide, meleg szerelem oda, közhelyes féltékenység, nagy vallomások és ígéretek ellenére igenis egy mély és tartalmas szöveg tárul elénk, aminek van mondanivalója. Méghozzá nem is kevés és nem is lényegtelen. Ez a könyv hibátlan felszólalás a berögzött előítéletek, az idejét múlt társadalmi konvenciók és a nevetségesen félremagyarázott erkölcsök ellen. Hiszen a szerelem nem bűn, és éppen ezért a vele járó testiség sem…

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Lunemorte MP

Hiszen mi más az erkölcs, ha nem előítélet?

54. oldal

1 hozzászólás
>!
Lunemorte MP

Rég behunyta a világ a fél szemét a dolgok felett.

56. oldal

>!
Lunemorte MP

Ha néma hangszer is az egész világ, te ne maradj az!

168. oldal

>!
krlany I+SMP

Én azt mondom, az erény a barack édes nedve, a bűn viszont az a keserűmandulacsepp, melytől összetéveszthetetlenül igazi lesz a gyümölcs, pontosan az, aminek fajtájánál fogva lennie kell. A kettő együtt teszi az igazi életet.

145. oldal

Kapcsolódó szócikkek: barack · bűn · élet · erény · gyümölcs · mandula
>!
Lunemorte MP

Undorító volt egyszerre a tömeg. A közönséges emberek sokasága. Mintha egyszerre kinyílt volna a szemem: itt élek.

173. oldal

>!
Lunemorte MP

Jött a kereszténység, s mint új seprű, szépen nekilátott, hogy kisöpörje a világ bűneit. A katolicizmusnak voltak tűzhalált halt áldozatai, akik terméketlen földekre, jelképesen, a maguk magvát csöppentgették. A pápák ugyanakkor nagyon gyakran tartottak közvetlen közelükben kis kéjfiúkat, és a papság magas köreiben sem vették olyan komolyan a tiltást, miszerint nemi szervük nem használható az emberiség szaporítására.

56. oldal

>!
Lunemorte MP

Háborúban és szerelemben semmi sem tilos!

128. oldal

>!
Életveszélyes_és_Tilos 

„Őrültnek tartasz, ugye?" suttogta. Aztán, válaszomat be se várva: „De ki a normális, ki az őrült, mondd, tudjuk ezt? Tudtuk-e valaha is? Én soha."

>!
Rojik_Tamás I

– Fiatal voltam és tapasztalatlan…következésképp erkölcsös. Hiszen mi más az erkölcs, ha nem előítélet?


Hasonló könyvek címkék alapján

C. J. Roberts: Seduced in the Dark – Megigézve a sötétben
Becca Prior: A tanítvány 4.
Sam Wilberry: Cage
Mira Sabo: Amikor elszabadulnak az indulatok
Robin O'Wrightly: Andrea & Andrea
J. A. Redmerski: A soha határa
Fényes Niki: Feketén, fehéren 1.
Sue Dylen: A római szerető
Lena Sliver: Törékeny bársony